Kastély 40 fő alvó vendéget tudunk fogadni 1 db 2 szobás (4 fő) lakosztályban, és 18db 2 ágyas szobában-ra! A kastély 1172 m2 nettó alapterületén jelenleg 40 vendég befogadására alkalmas 1 db 2 szobás (4 fő) lakosztályban és 18 db kétágyas szobában. A szolgáltatási színvonalat az étterem és a bár emeli, az első emeleten elhelyezett szalon pedig fogadások, rendezvények tartását teszi lehetővé 40-60 fő befogadóképességgel. Az étteremben ennyi vendégnek tudunk teríteni. Jász-Nagykun-Szolnok megye kastély. A vendégek a kényelmen és a gasztronómiai élvezeteken túlmenően számos aktív kikapcsolódási lehetőséget is választhatnak majd a jövőben. Kiegészítő szolgáltatásaink palettáját tervezzük bővíteni szaunával, pezsgőfürdővel, szabadtéri medencével és sportolási lehetőségre kialakított salakos pályával. Konferenciák és rendezvények A kastély elhelyezkedése, igényes kialakítása és széleskörű minőségi szolgáltatásai révén optimális helyszínt nyújt társaságok rendezvényeinek megtartására. csapatépítő tréningek, ünnepélyes eredmény-elismerés, továbbképzések Csoportos étkezések Ökör-, malacsütés szabadtéren (nagyobb csoportoknak), falusi disznóvágás (kisebb csoportoknak), borvacsorák.
A földbirtokos a XX. század elején komoly mintagazdasággal rendelkezett a környéken, különösen az itteni "kondorszőrű sertéstenyészet" volt híres, de a tenyészállatok is több nemzetközi és hazai versenyen nyertek díjakat. Herzcfelder Zsigmondtól fia, Herczfelder Manó örökölte a birtokot, aki 1906-ban fiának, Herczfelder Jenőnek adta át az uradalom irányítását, aki a hallei egyetem, en végezte tanulmányait. 1922-ben Herczfelder birtokát felparcellázták, csak a kastélyt és a földterület egy kisebb részét tudta megtartani, amelyen 1937-ben már fia, Herczfelder Pál okleveles gazda irányította a gazdálkodást. Almasy kastély kétpó. A földbirtokos 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár RT. -nek adta el a kastélyt és a hozzá tartozó 800 katasztrális holdas területet. (Herczfelder Jenő a birtok eladása után családjával Ausztráliába költözött). A cukorgyár bérgazdaságot működtetett Pusztapón a majorban főként marhatenyésztés zajlott, amelyhez a cukorgyártás melléktermékeit használták fel. A kastélyban a cukorgyár igazgatójának lakását alakították ki.
A földszinti falak sávozottak, az emeletiek kváderes díszítésüek. A főhomlokzaton ívsoros párkány húzódik a tető alatt. Négy pilléren nyugvó, szegmensíves árkádos középrész lép ki a főhomlokzat elé. Emeleti részén négy pillér tartotta erkély. A főhomlokzat jobb sarkán kör alaprajzú torony. A tornyot ívsoros párkány és csúcsos sisak zár le. A sisakot stilizált virágmotívumok díszítik. A hátsó homlokzat közepén két pilléren nyugvó kocsialáhajtó lép ki a fal síkjából, amelynek a tetején öntött vas-rácsos erkély húzódik. A kocsialáhajtó padozata klinkertéglával borított. A kastély belsejében a hallból lépcső visz fel az emeletre. Az emeleten egy központi helyiségből nyílnak a szobák. A földszinten pedig egymásból nyílnak a termek. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára) Forrás: Bocs: A községnek működnie kell. És fejlődnie? Jászkun Krónika (1995. 01. 19. ): 9. Csabai István: Fotóriport. Új Néplap (1997. 21. Fájl:Almásy-kastély, Kétpó.jpg – Wikipédia. ): 5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár L. Menyhért László: A kétpói kastélyüzlet.
Kiegészítő szolgáltatásaink palettáját tervezzük bővíteni szaunával, pezsgőfürdővel, szabadtéri medencével.
Az első: Szeleczky Zita, Rajczy Lajos, Páger Antal 1944 - teljes - YouTube
Szeleczky Zita" Szegény gazdagok"/1938/magyar film bemutató. - YouTube
A művész kivételes pályája elismeréseként márciusban Kossuth Nagydíjban részesült, ebből az alkalomból indítja el az Uránia a háromrészes Törőcsik Mari-válogatást. Törőcsik Mari a Déryné, hol van? című filmben A sorozatot a filmünnepen a Déryné, hol van? című 1975-ben készült film indítja, amelyért Törőcsik Mari megkapta Cannes-ban a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. A sorozat folytatásában május 11-én az 1958-as Édes Annát vetítik, majd a Gárdos Péter rendezte, 1986-os Szamárköhögéssel zárnak május 31-én. Szeleczky Zita - awilime magazin. Ez a film a rendszerváltást közvetlenül megelőző produkciók közül való, amikor már 1956 is egyre nyíltabban jelenhetett meg mozivásznon. A húsz éve elhunyt Szeleczky Zitáról halála évfordulója miatt emlékezik meg sorozattal a filmszínház. A színésznő 1936 és 1944 között mintegy huszonhat magyar filmben játszott. A háború vége előtt elhagyta az országot, és 1990-ig nem tért vissza szülőföldjére, hivatását azonban az emigrációban is folytatta, színházat szervezett és világszerte vállalt fellépéseket magyar közösségek előtt.