Kultúra - Tévéfilm - Szomszédok Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1987. szeptember 2. Ivancsics Ilona és Kulka János színművészek jelenete a Szomszédok című tévéfilmsorozatban. A film operatőre Sík Igor, rendezője Horváth Ádám. MTI Fotó: Hámor Szabolcs Kulka János (1958-) Kossuth-díjas (2006) érdemes és kiváló művész színművész. Ivancsics Ilona (1960-) színművész, József Attila-gyűrűt (1985) és Kabos Gyula-díjat (1997) kapott. Készítette: Hámor Szabolcs Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-900153 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Kulka János, Ivancsics Ilona Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Annak aki a Facebook csoportunk tagja, ez könnyen fog menni, hisz sokat játszunk, kérdezünk. Ha nem vagy tag gyere, csatlakozz és játssz velünk egy nagyon szuper közösségben. Ki volt az a színész, aki Julcsi gyerekkori barátját alakította? Fenyő Iván Elek Ferenc Elek Péter Kutya bácsinak mi volt a foglalkozása nyugdíjazása előtt? Író Filmrendező Színházi főügyelő Hány család köré épült a sorozat? Lenke néni karaktere közértes volt. Az élelmiszer üzleteken kívül hol dolgozott még rövid ideig? Virágbolt Könyvesbolt Mosoda Gábor Juli szalonja mivel foglalkozott? Kozmetika, fodrászat, fotó-video Masszázs, csontkovácsolás Drogéria Mi volt Zenthe Ferenc karakterének a beceneve a sorozatban? Fehér Anna karakterének (Almának) mi volt a másik nemzetisége a sorozatban? Mágenheim doki (Kulka János) a sorozat elején melyik országba ment volna ki orvosként dolgozni? Svédország Románia Jemen Hogy hívták Erdész János kollégáját/jóbarátját? Sanya bá Nagy öreg Dénes bácsi Vágási Ferenc karakterének mi volt hosszú évekig a mellékállása?
Amikor 1987 májusában elindult a Szomszédok, a benne szereplők nemcsak országosan ismerté váltak, hanem a nézők szeretetét is hamar elnyerték. Több mint egy évtizeden át követték nyomon a Mágenheim, a Takács és Vágási család, valamint azok rokonai, ismerősei, munkatársai mindennapjait. Kulka János Mágenheim Ádám mentőorvost, Ábel Anita pedig az idősebbik lányát, Julcsit alakította, aki kamaszból tinédzser, majd fiatal nő lett a tévénézők szeme láttára. Ábel Anita és Kulka János kapcsolata - Mi nagyon jóban voltunk, mondhatom azt, hogy szoros barátságban voltunk. Talán ő volt az egyetlen, aki megértette a lelkemet és a bennem zajló dolgokat. Nyilván nehéz, amikor 12 évesen bekerülsz egy sorozatba felnőttek között, nem mindig úgy viszonyulnak hozzád. De vele valahogy az első perctől kezdve megtaláltuk a közös hangot - mesélte a színésznő, műsorvezető a Blikk + Győző adásában. Csűrös Karola, Kulka János és Ábel Anita a teleregény rendezőjével, Horváth Ádámmal a Szomszédok egy külső helyszíni forgatásán 1987 szeptemberében.
2013. október 3. 08:31 MTI Hannah Arendt német filozófus Eichmann-perről írt cikksorozatának visszhangját idézi fel Margarethe von Trotta filmrendező alkotása, amelyet csütörtöktől játsszik a Cirko-Gejzír és a Művész mozi Budapesten. Az Egyesült Államokba emigrált Hannah Arendt (1906-1975) életének azt a korszakát dolgozza fel a német rendező, amikor 1961-ben Adolf Eichmann SS-tiszt jeruzsálemi bírósági tárgyalásáról készített cikksorozatot egy amerikai folyóiratnak, és amely a Gonosz banalitása címmel jelent meg. Az Argentínában álnéven élő Adolf Eichmannt, sok millió zsidó deportálásának fő szervezőjét 1960 májusában fogták el és csempésztek Izraelbe titkos ügynökök. A tárgyalás során a vádlott saját szerepének kisebbítésével igyekezett menteni magát. "Az Eichmann különös magatartását is elemző Arendt-beszámolóknak köszönhető, hogy a probléma újra és újra terítékre kerül" - mondta a filmmel összefüggésben Ungváry Krisztián történész egy kerekasztal-beszélgetésén. Hozzátette: a korabeli híradórészleteket is tartalmazó filmből kiderül, miként befolyásolta a holokauszttal kapcsolatos értelmiségi diskurzusokat a náci háborús bűnös pere.
Hannah Arendt elmarasztalta a zsidó tanácsok működését a háború idején. Ezzel morálisan igen magas lóra ült, és egy olyan helyzetről mondott ítéletet, amelynek ő soha nem volt részese. Neki soha nem kellett konfrontálódnia azzal a helyzettel, amiben a zsidó tanácsoknak borzalmasan nehéz döntést kellett hozniuk, hogy egyes emberek megmentéséért másokat feláldozzanak. Lehet, hogy nem lett volna szabad ezt tenni. De mégis, a talmudi gondolat szerint: aki egy embert megment, az megmenti az emberiséget. Nem mondom, hogy jól döntöttek, de ilyen rettenetes helyzetben nincs jó döntés. Hannah Arendt teljesen félreértette Eichmannt, aki nyilvánvalóan hazudott, amikor azt vallotta, hogy tisztviselőként csak parancsot teljesített, és nem tudott semmiről. Arendt viszont ténynek vette a szavait, mert volt egy elmélete, amihez gyakorlati bizonyítékot keresett. Heidegger alapgondolata szerint a bűn és a gonoszság abból ered, hogy az emberek nem gondolkodnak. Eichmann konkrét esetét alkalmazta erre az elméletre.
Sőt, minél többet gondolkodom, annál kevésbé tudom eldönteni, mi a jó. Azt nézem, mi az előnyöm ebből, vagy mi a hátrányom, vagy hogy mások hogyan csinálják. Később a radikálist felcserélte a szélsőséges fogalmára. Hogy van-e radikális gonosz? Shakespeare szerint van. III. Richárd például eldönti, hogy gonosz lesz, és végig eszerint cselekszik. A banális gonosz fogalmát egyébként Arendt férje, Heinrich Blücher találta ki. Az egész abból a gondolatból indul ki, hogy a középkorban a gonosz egyet jelentett az ördöggel, az Antikrisztussal. Az embereknek volt koncepciójuk a jóról és a rosszról. Hannah Arendt értelmezésében egy vallástalan, szekularizált világban élünk, amelyben nincs megtestesítője sem a jónak, sem a gonosznak. A modern ördögnek nincs szarva, nem lehet felismerni. Lenin ideológiája szerint előbb a proletárdiktatúrát kellett megteremteni, hogy aztán eljöjjön az igazságos társadalom. Hitler állítása szerint békét akart, csak előbb rendbe szándékozta hozni a rossz versailles-i békeszerződést.
Több mint tizenkétezerszeres áron kelt el egy nem különösebben értékes festmény az után, hogy Banksy, a titokzatos brit graffitiművész saját figurával egészítette ki a giccses tájképet, majd eladásra kínálta egy limlomokat árusító New York-i bolt kirakatában. A boltban 50 dollárért árusított kép 615 ezer dollárért (135 millió forint) talált gazdára egy csütörtök este véget ért internetes árverésen, amelynek bevételét a 23. utcai Housing Works nevű bolt által is támogatott karitatív célra, AIDS-es hajléktalanok megsegítésére ajánlotta fel a névtelenségét féltve őrző utcaművész. Banksy az átlagos tájkép előterébe applikált egy egyenruhás, jobb karján horogkeresztet viselő náci katonatisztet, amint az révetegen tekint előre a hegyeket és folyót ábrázol tájra. A már a saját kézjegyét is viselő festménynek a gerillaművész A gonosz banalitásának banalitása címet adta, utalva Hannah Arendt filozófusnak az Eichmann-perről szóló tudósítására, A gonosz banalitására. 2013. október 31. A Housing Works által közreadott fénykép egy festményről, amelyet Banksy, a titokzatos brit graffitiművész kiegészített egy náci német katona alakjával egy hónapos New York-i tartózkodása alatt.
számában jelent meg! Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap! Támogatom
Ahogy a Biblia mondja, "ha az emberek szemében szenvedtek is, a reményük tele volt halhatatlansággal, " és "nagyszerű a nemes törekvés gyümölcse, és a bölcsesség gyökere nem pusztul el. " Sárosi Péter
Összességében Arendt azt vallotta, hogy a nácik egyéni felelősségének megértéséhez nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ítéleterő elvesztésének egyértelmű bekövetkeztét. A totalitarista diktatúrák vonatkozásában értelmezett felelősség esetében Arendt külön foglalkozik a kollektív felelősség dilemmájával, amely véleménye szerint minden esetben a politika világához kötődik. Ennek alapvető oka, hogy a kollektív felelősség csak egy közösségben értelmezhető. Arendt rávilágít, hogy mind a jog, mind az erkölcs csak személyekre fókuszál, így amikor egy közösség tagja megjelenik a törvényszék előtt, csakis egyéni tettei alapján ítélkezhetnek felette. Így válik – ahogy Arendt mondta – a totalitárista bürokrácia kis fogaskerekeiből újból individuum. Arendt Adolf Eichmann példáján keresztül értelmezte a totalitarista diktatúrák erkölcsi működését, s az Eichmann-perről írt könyvében arra a következtetésre jutott, hogy Eichmann nem egy érzelmekkel és indulatokkal fűtött gyilkosként, hanem a náci Németország bürokratikus végrehajtóként működött közre a zsidóság kiirtásában.