Reakció a központi hatalom gyengülésére. Ezzel a spontán mozgalommal szembesülve a Párizsi Kommuna Lafayette ösztönzésére elfogadta egy nagy nemzeti szövetség elvét, amely összefogja a helyi szövetségek képviselőit, amelyeknek Párizsban, 1790. július 14-én kellett volna találkozniuk. Ha a Bastille megrohamozását ünnepli, az esemény a rend és az egység érzését kelti egy válságban lévő országban, amelyet a "nagy félelem" keresztez. Az említett napon tehát 14 000 szövetségi katona érkezik Párizsba, és osztályuk zászlaja alatt vonul fel, a Bastille-től a Champ-de-Marsig, amely erre az alkalomra van felszerelve és két földdomb határolja, amelyeket üdvözletre emeltek. 1789 július 14. 400 000 néző (lásd a szenátus honlapját). Az esplanádon polgárok, arisztokraták, köznép, férfiak és nők vegyesen vettek részt magában az ünnepségen: Talleyrand nagy misét celebrált. La Fayette a párizsi nemzetőrség kapitányaként leteszi az Országgyűlés által elhatározott alkotmány esküt; majd XVI. Lajos király esküszik az Alkotmány fenntartására.
A másik négy fogoly közönséges hamisító volt, ők 1787 elején kerültek a Bastille-ba. de Sade márki, aki a Bastille foglya volt Forrás: Wikipedia A Bastille persze mindettől nem vált kívánatos hellyé. Eredetileg a párizsi városfal keleti oldalának védelmére építették még a 14. század végén. Utoljára 1652-ben történtek hadi események a környékén, ugyanis Párizs gyors növekedésnek indult a 17-18. században, és az egykor a város szélén álló hatalmas erődítmény a 17. század közepén már a város belső kerületében állt. Védelmi funkciója így megszűnt, és csak börtönként funkcionált. Rossz hírét főként a titokzatosság okozta: nem lehetett tudni, mi folyik a falakon belül, hiszen lefüggönyözött hintók hozták-vitték a rabokat. Az sem segített, hogy a Bastille-ban székelt a 18. században a párizsi rendőrség több részlege. Az erőd megjelenése sem volt bizalomgerjesztő: nyolc hatalmas, ijesztő tornya egy darabka középkor volt a 18. Mítosz és valóság: luxusbörtön volt a Bastille « Csepel.info. századi városban. Nem csoda, hogy az 1780-as években az uralkodó a fenntartási költségek növekedése miatt a börtön lebontását fontolgatta.
1789. július 14-én a párizsi tömeg megostromolta a Bastille-t, a börtönszerű erődöt, a királyi önkény jelképét. Ám az ostrom körül, az utóbbi évek történeti kutatásainak eredményeképp, egyre több a kérdőjel. Korábban mintegy a Nagy Francia Forradalom bevezetéseként értékelték ezt az eseményt: a Tömeg lerombolja az ancien regime, XVI. Lajos zsarnokságának szimbólumát. Csakhogy: miért pont a Bastille volt a zsarnokság szimbóluma, mikor az ostrom idején mindössze hét fogoly, töbségük köztörvényes bűnöző, raboskodott benne? XVI. Lajos uralma idején pedig évente átlag 17 rabja volt a börtönnek. 1789. július 14.: A Bastille ostromával megkezdődik a francia forradalom - Körkép.sk. Annak a börtönnek, amely nemcsak Franciaország, de Európa egyik legliberálisabb fegyintézete is volt. Kiváló volt a koszt, a rabok olvashattak, írhattak, látogatókat fogadhattak. Egyesek még a városba is kijárhattak. A Bastille ágyúi Párizsra néztek. Lehet, hogy ez heccelte fel a tömeget? Nem valószínű, ugyanis a Bastille ágyúi már századok óta a város felé néztek, és nem is voltak mgtöltve. 1789. július 14-én elterjedt a hír( itt is egy kérdés: ki terjesztette el?
A bejárat szétlövése gyakorlatilag megpecsételte volna az várbörtön sorsát. Tudta ezt de Launey is, aki felajánlotta a kapitulációt, melynek értelmében a Bastille védői fegyveresen elvonulhatnak. E forgatókönyvet a bizalmatlan lázadók érthető módon nem favorizálták. 1789 július 14 movie. De Launey ezt követően végzetes döntést hozott és lebocsátotta a felvonóhidat. A beözönlő lázadók hamar lefegyverezték az erőd védőit, majd szabályos vérengzésbe kezdtek, melynek áldozatául esett többek között maga a kormányzó is; fejét lándzsára tűzték. Alig egy nappal az ostrom után hozzáláttak a Bastille bontásának, egy évre rá pedig lényegében semmi sem maradt a királyi zsarnokság szimbólumából. A Bastille makettje, ami az erőd köveiből épült Forrás: AFP/Roger Viollet Pucéran rohangálva ünnepelték a szabadságot A történelemformáló ostromot egy évvel később, 1790 július 14-én ünnepelték meg először, amely " Fête de la Fédération " (Szövetség ünnepe) néven vonult be a történelembe. A Mars mezőn tartott, megbékélést szimbolizáló megemlékezésen korabeli források szerint – dacára az esős időnek - több százezer ember gyűlt össze.
Az országot pénzügyi csőd fenyegette, ezért XVI. Lajos király – 1614 óta először – 1789 májusában összehívta a rendi gyűlést. Az események irányítása azonban csakhamar kicsúszott a király kezei közül: az adópolitika tárgyalása helyett a megjelent követek többsége olyan új alkotmányt követelt, amivel alapjaiban újíthatják meg az országot. Ezzel a rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakult át. Bár úgy tűnt, a király enged a követeléseknek, ez nem így történt. Az uralkodó a hadsereg mozgósítása mellett döntött, majd július 11-én elbocsátotta a népszerű főminisztert, Jacques Neckert, és egy új, ultrakonzervatív kormányra bízta az ország vezetését. A döntés érthetően hatalmas felháborodást váltott ki Párizsban, ahol egyébként is már egy ideje szó szerint puskaporos hangulat uralkodott. XVI. A francia forradalom 230 éve kezdődött | Vajdaság MA. Lajos francia király Forrás: Wikipedia A francia fővárosba végül július 12-én érkezett meg Necker leváltásának híre. A hatás nem maradt el: a tehetséges szónokok által feltüzelt párizsiak vad fegyverkezésbe kezdtek, a Francia Gárda katonái pedig a nép mellé álltak.
Július 14-én reggel egy jelentős tömeg kifosztotta az Invalidusok Épületének fegyverraktárát. Ezután már csak egy célpont maradt: a Bastille és hatalmas lőporkészlete. A délelőtt folyamán gyorsan gyarapodó tömeg gyűlt az erőd köré. A későbbi listák 800-900 köré teszik a Bastille ostromlóinak számát, társadalmi összetételüket tekintve pedig zömmel a közeli Saint-Antoine külváros egyszerű munkásai és kiskereskedői közül kerültek ki. Délelőtt a növekvő tömeg több küldöttséget is menesztett az erődbe, ám de Launey kormányzó nem volt hajlandó átadni az erődöt. Megígérte viszont a tömeg küldötteinek, hogy nem fogja lőni a várost, amennyiben őt nem támadják. 1789 július 14 mars. Ennek bizonyságaként be is vonatta az ágyúkat, amit viszont a tömeg úgy értelmezett, hogy tölteni és lőni készülnek. A Bastille ostroma, Jean-Pierre Houël festményén Forrás: Wikipedia A tömeg egyre türelmetlenebb lett, és amikor fél kettő körül az erőd előudvarába is benyomult, mindkét oldalon eldördültek az első lövések. Az ostrom eleinte szervezetlenül és kaotikusan zajlott.
Míg a szegényebbeknek elképesztően kegyetlen börtönkörülmények jutottak, a külön királyi paranccsal a Bastille-ba zárt előkelőségek közül a már említett de Sade márki 133 kötetnyi könyvvel érkezett, a nyakláncügyben érintett Rohan bíboros pedig a keserű rabságot a két lakosztályában megrendezett pezsgős vacsorákkal igyekezett megédesíteni. A Bastille-ban ráadásul kiválóan főztek, ami nem is volt csoda, hiszen egy főrangú rab ellátására a királyság napi 19 livre-t utalt ki, és még egy közrendű rabra is 3 livre-t fordítottak, miközben egy átlagos munkás fizetése a szabad világban a felét sem tette ki ennek. Az 1789-ben a Bastille-ban raboskodó hét rab egyikét sem tekinthetjük a zsarnokság ártatlan áldozatának: az angol Whyte Malleville gróf kémkedés vádjával került a börtönbe, ahol kiderült róla, hogy elmebeteg; Tavernier a XV. Lajos király elleni merényletben vállalt szerepe miatt került börtönbe; Solages grófot – akit saját családja kérésére vették őrizetbe – gyilkossággal és egyéb bűnökkel vádolták.
«, a Terebess Online különlapja Fodor Ákos (1945-2015) haikui A szerző portréját Díner Tamás készítette (2009) Fodor Ákos kötetben megjelent haikui (kötetei időrendjében; újraközlésekkel 1113 haiku) > Tartalomjegyzékek a kezdősorok szerint Fodor Ákos haikui (744). Kezdősorok összesített betűrendes mutatója (1113 hivatkozással kötetre/oldalra) Fodor Ákos válogatott haikui: Ezt a válogatást (a versek sorrendjét és szöveggondozását is beleértve) Fodor Ákos maga készítette a Szepes Erika szerkesztette MAGYAR HAIKU KÖLTŐK c. antológia számára 1999. április 3-án. Itt-ott javított korábbi kiadásain. >>>Tovább Fodor Ákos leghaikubb haikui (Terebess Gábor szerint) Fodor Ákos japán haiku fordításai: Ákos összes haiku fordítása Macuo Basó: Százhetven haiku Fodor Ákos fordításában és előszavával, nyersfordítás: Racskó Ferenc, Terebess Kiadó, 1998, 56 oldal Ákos haiku kiállítása: ArcHAIKUs Őszi Pillanatok című kiállítás, 2001. október 19. Haiku fodor ákos login. - november 4. - a Liszt Ferenc téren (Budapest, VI. Liszt Ferenc tér 10.
Kányádi Sándor:Tudod… te is tudod kitartas hungary
Kortárs 1980.