Részletek az Orosházi Élet 6. oldalán. Keresse a macskákat az Orosházi Életben és nyerjen! Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.
A legjobb módja, hogy legyőzzük ezt a negatív meggyőződést, ha szembenézünk vele. Például dr. Bea szerint betehetünk egy darab papírt a zsebünkbe, amire egy nagy 13-ast írunk. Ha ezzel mászkálunk egész nap, és megússzuk, akkor közelebb kerülünk, hozzá, hogy egyáltalán ne törődjünk a babonával. Ezzel a módszerrel komolyan kezelhetjük a babona miatti stresszt, és egyben csökkenthetjük vele a szívroham és más súlyos betegségek esélyét. Péntek 13, a balszerencsés nap. Egy bizarr tanulmány azt vizsgálta, kevesebb beteg maradt-e életben egy kórház intenzív osztályának 13-as számú ágyán, mint a többi ágyon. Akik meg vannak győződve arról, hogy ez a szám szerencsétlenséget hoz, a kórházban is tartanak tőle, hogy az adott osztályon a 13-as számú ágyat kapják, s biztosak benne, hogy ez a lehető legrosszabbat vetíti előre. Persze, tudjuk, az már önmagában sem szerencsés, ha valaki kórházba került, de vajon tényleg valószínűbb-e, hogy a 13-as számú ágyra kerülőknek kisebbek a túlélési esélyeik? Részletek! Másféle szerencsétlen napokhoz kötődő babonák is léteznek szerte a világon.
Finnországban tilos lecsapni a pókot. Nem azért, mert nemzeti állatuknak tartják, hanem azért, mert ha lecsapod, akkor másnap özönvíz zúdul az egész országra. Talán a legérdekesebb babonában a ruandaiak hisznek. A helyi nők messziről kerülik a kecskehús fogyasztását, vagy azt, hogy bármilyen formában érintkezzenek vele, ugyanis úgy vélik, ettől kinő az arcukon a szőr. Babonák a saját házunk táján Nem kell messzire menni különleges és érdekes babonákért. Nem csak turisták, de a magyarok nagy része is előszeretettel dobál érméket szökőkutakba a gazdagság és a szerencse reményében, vagy kopognak az asztalon, nehogy egy elszólás valósággá váljon. Ma is sokszor látni, hogy a turisták pénzérméket dobnak kutakba. Régebben úgy tartották, a vizek –medencék, kutak és szökőkutak– a lelkek és az istenek élőhelyei, ha pedig nekik áldoznak, az a termékenységet és a sikert eredményezi. A középkorban a forrásokat a szentekkel azonosították, akik meggyógyítják a hozzájuk fohászkodókat. Ma is sokszor látni, hogy pénzérméket dobnak kutakba (Fotó: Golden Eagle Coin Blog) Több hiedelem is létezik a fán való kopogással kapcsolatban.
Mózes a fáraó előtt (6. sz. Szír Biblia, Párizs –) A "Ki volt Mózes" cikksorozat utolsó része Tacitust[1] (Kr. u. 55/56-117/120), a legmegbízhatóbb ókori történetíró zsidókról szóló írását[2] idézi. "A korunk története" (Historiae) Galba és Domitianus római császár 27 éves uralkodásának elismerten a legmegbízhatóbb forrása. E munkához elsődleges dokumentumokat, a szenátusi ülések jegyzőkönyveit (acta senatus), a római hivatalos közleményeket (acta diurna populi Romani), továbbá számos levélgyűjteményt (epistolarium) és szónoklatot használt fel. Mindezek ellenére némely mai történész nem átallja megjegyezni, hogy e műben "a zsidó nép eredetéről szóló ostoba rágalmakkal találkozhatunk… Tacitushoz… ezek szerint nem jutott el az ugyancsak Rómában, vele egyidőben élt római lovagnak, Josephus Flaviusnak", [azaz Joseph ben Mathitjahu ha Kohen-nek, a római illetőségű zsidó történetírónak[3]] "… görög nyelven írt munkája, amely… cáfolta Manethónnak és követőinek alaptalan rágalmait. "[4] Tacitus római császári pénzérmén (Siscia/Sziszek, Kr.
Évezredek óta foglalkoztatja a világot, ki volt valójában Mózes, a zsidók legnagyobb prófétája. Az Ószövetség, jócskán szépítgetett története csak nagyvonalakban egyezik meg az ókori egyiptomi, görög-római, bizánci írók közléseivel. Itt-ott elejtett elszólásaikból, a későbbi kortársak műveiben fellelhető írástöredékeikből az ószövetségitől eltérő Mózes-kép kerekedik ki. Mózes a fáraó leányához kerül (miniatura-részlet az Eadwine Psalteriumból, Cantenbury, 1150 Az Exodusban leírtak szerint Egyiptomban a zsidók rabszolgaságban éltek, de számban sokasodtak, erőben gyarapodtak. Ezt a fáraó nem nézte jó szemmel és az "elsőszülött fiúk megölésével akarta elsorvasztani a zsidó közösséget…, s "parancsola.. : Minden fiút, aki születik, vessetek a folyóvízbe. " [1] Az egyik anya formás újszülöttjét háromhavi rejtegetés után gyantával, szurokkal kikent ládikában "letevé a folyóvíz szélén a sás közé"… A fáraó lánya észrevette, s kihozatta szolgálóival, és épp a gyermek anyját bízta meg a szoptatásával s a nevelésével.
18:XNUMX. A törvénytáblázatokban a tízparancsolat volt, alapvető törvények, amelyeket pontosan a héber népnek kell teljesítenie. Valamint számos kisebb törvényt, amelyet vizualizálni kellene. egyszer Mózes Azért jön le a Hegyről, hogy tájékoztassa népét, rájön, hogy távollétében az összes aranyat elvették és megolvasztották, hogy megépítsék az aranyborjút, Apis egyiptomi isten megszemélyesítésével, akinek felajánlják saját Istenükként. Mózes próféta dühbe gurult, és törvénytáblákat vetett népére, amelyeket összetörtek, és felgyújtotta az aranyborjú szobrát, amelyet az emberek összes aranyával megépítettek.