Keresse meg azokat a "X in 1" patronokat, amelyek klónokkal vannak ellátva (ebben az esetben a Famiclones). Ők tarthatják a keresett játékot, további eszközöket adva. Ezenkívül próbáljon meg online keresni a Famiclone csomagok információinál, ha olyan tulajdonában van, amely rendelkezik a kívánt patronnal. Az enyém sajnos egy Milmar Top System (brazil online áruház) volt, csomagjában F-15 polgárháború volt. A Top System többi csomagváltozatának egyikében sem volt "Tank". A keresett játék egy másik klóncsomag része volt, amelyre nem emlékeztem, és amelynek egyik barátom volt a tulajdonosa, de csak a patront adta el nekem. Folyamatosan kövesse nyomon az olyan szavakat, mint a "Nes Cartridge Ebay / Auction / bid" a keresőmotorok hírrovatában. Használja az online képkeresést, ha tudja, hogy a patron valami furcsa esetet használ, mint például a kérdéses (a meglehetősen gyakori sárga, 60 tűs engedély nélküli patronok vagy az alapértelmezett szürke, 72 tűs nem patronok helyett). Talán talál valakit, aki eladja a játékot, vagy egy blogbejegyzést róla, ahol kérdezhet dolgokat.
Így aztán pislogtam mint hal a szatyorban, hogy na, most mégis mit kéne csinálni. A véletlen kóborlások közepette egyre előrébb és előrébb jutottam, és hetek vagy talán hónapok alatt cimborákkal kiokoskodtuk, hogy mégis mi lehet a játék végéhez vezető stratégia. Mindegyikünk más más részekben volt jó, így összeültünk és egy délután alatt végigvittük, adogatva a kontrollert, hogy most a tetős rész jön azt csináld te, oké, de a fagyasztóba te mész. 9. Little Nemo Aki esetleg nem tudná, annak mondom, hogy a 90 évek elején sárga kazettás játékot vásárolni felért a félkarú rablóval. Ha szerencséd volt, valami olyasmi volt a játék, mint amit a borító ígért, de jellemzően semmi köze nem volt a kettőnek egymáshoz. Nekem ez volt ilyen. A szüleim megvették a piacon, mert rambo volt a képen, biztos valami akcióban gazdag lövölde lesz... és gyakorlatilag... nem tévedtek olyan nagyot. Apró barátunk álomországban kalandozott és cukorkával el tudta kábítani az állatokat hogy beléjük... bújjon... hmm.
A játék gyárilag se lenne könnyű, de a játékmechanika még ránk is gyújtja a süllyedő hajót amiben a reményeinket őrizgettük, hogy majd most végigjátsszuk. De persze gyerekkorom óta rengeteget fejlődtem, így kapásból mentésekkel kezdtem haladni és végig tudtam vinni. 2. Super Mario Bros Őszintén meg lennék lepve ha lenne olyan aki legalább érintőlegesen ne találkozott volna valamilyen formában Márióval. Talán a valaha megalkotott legismertebb videójáték és kitalált karakter. Megjelenése után 30 évvel (drága kenyér... ) még mindig töretlen népszerűségnek örvend és milliók várják a nintendót, hogy piacra dobják a következő nagy címet, ahol a csillag felvétele után epilepsziás rohamot kaphatunk. Amennyiben emlékeim nem csalnak az első ha nem a legelső videójáték volt amit valaha kipróbáltam. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy Márióval együtt nőttem fel, és a barátságunk azóta is sziklaszilárd. Amennyire egyszerű, annyira nagyszerű ez a játék. Nehéz, de nem unfair, kiismerhető, szerethető és ha fordítunk rá időt abszolút profi szinte emelhetjük tudásunkat.
Nem egyszer kaptunk enyhe ínyhüvely gyulladást amikor órákon át ezt a két gombot terrorizáltuk. Ja.. és ha nem a legnehezebb fokozaton indítod el csak a játék felét, vagy kétharmadát fogod látni. Óhhh... azok a 90. éves. 7. Werewolf Ezt a játékot én egyszerűen imádtam. Olyan hangulata és zenéi voltak, hogy nem bírtam abbahagyni. Gyönyörű volt a grafikája, és amikor átalakult... Leírhatatlan milyen hatással volt rám gyerekként. Biztos voltam benne, hogy ez a világ valaha készített legkirályabb és legmenőbb játéka. Teljesen elvarázsolt első pillanattól kezdve. Ha a gyerek kihúzza a gyufát, le fogom ültetni elé, hogy addig játszik amíg én azt nem mondom hogy elég. De csak ha nagyon rossz lesz. Még egy ilyen unfair, bugos logikátlan kódtengert mint ez a játék. Kegyetlenül nehéz volt, és irreálisan komplikált. Mindemellett imádom a mai napig. De még emulátorral megtámogatva is egy kínszenvedés volt az utolsó harmada a játéknak. Nem is értem gyerekként egyáltalán hogy voltam képes az első 4 pályát legyűrni.
Saját, személyes zenei gyűjteményem. Ide csak azon számok kerülnek be, melyek lelkiállapotomtól függően tetszenek. Régebbi törölt videókat pótlom, így egyes számok nem 100%-ra egyeznek meg a címmel. Kritizálásnak helye nincs. Igyekszem. Hallgassátok két füllel, jó kedvel, pár sör társaságában.
Hosszú évekkel később újra nekiugrottunk és ezúttal már emulátoron végigvittük ismét. Minden más volt, még minden ugyanolyan. Ültünk, és csendben néztük ahogy újraéltük életünk egy meghatározó pillanatát. Hát ezek számomra a legemlékezetesebb játékok gyerekkoromból a Nintendóra. Nektek mik azok a címek, amik emlékét örökre viszitek tovább magatokkal? Köszöntem a megtisztelő figyelmet.
6. Nekketsu Kakutou Densetsu Ezt se leírni, se kimondani nem tudtam soha, számomra csak japán bunyós játék névre hallgatott egész gyerekkoromban. Tesómmal nyúztuk rengeteget, ugyanis kb olyan volt karaktert alkotni, mint feltárni egy holt nyelv titkait. Pálcika, kisszék, hóember, csúszda, kémény, és kész is volt a karaktered akinek láttad hogy egyik értéke 7 a másik meg 2 de hogy mi, azt a japánok megtartották maguknak. A mai napig ötletem nincs miről szólt, mi volt a lénye, hogy lehetett benne bármilyen mozdulatot előcsalni, de imádtuk. Egy idő után már egész könnyen ment a karakteralkotás is, és vetettük bele magunkat a küzdelembe. Aztán néztük, ahogy hőseink elrohannak a messzeségbe, útjukon pedig a nyugvó nap halvány fénye kíséri őket, hiszen ők lettek a tigris harci torna bajnokai... Gondolom.... 5 Goonies Ez a játék egyike volt azon kevés alkotásoknak amik felkeltették Anyukám érdeklődését. Erősen él bennem az emlék, hogy Ő volt a családban az első aki túljutott bizonyos szakaszokon, megértett összefüggéseket a tárgyakkal, és végig tudta vinni.
»Oh szólj anyám? e bús üregben Ne hagyd el gyermeked; Hagyj veszni véled a viharban... « De hang nem érkezett. S a tündérhölgy bús rejtekéből Nem mer kiszállani; Ott ül maig, - és várva anyját, Nincsenek álmai. S nehogy bus ajka válaszolni Hangnak feledjen el: Minden kiáltás szózatára Gyöngéden megfelel.
Ó felelj! Szamarkand, mandulaliget, Bokhara, vörös liliom, Oxus, ahol fürgén siet turbános kalmár a sikon: Nap aranykertje, Iszpahán, mit annyi sok hivő tiport, poros és hosszú karaván cédrusfát hozva és bibort; S Kabul, a szörnyű város is, a hegyoromra meredőn, minek márványkútján a víz sosem apad a déli hőn: hol a közön, a szűk Bazár útján egy cserkeszlány vonul, kit egy kánnak küldött a Cár hűbéruri ajándokul, ─ itt röpködött a harci sas, szárnyalva a csaták körül; de a galamb nem harcias, az otthon ül — és nem örül. Hiába várja dobogó szerelmesét sóvár ara: halott kezébe lobogó, fölötte örvény vihara. És a szomorgó kicsike sok hónapig, sok-sok napig nem mászik apja térdire, a házban a bánat lakik. Pár bús ereklyét tartogat a halovány özvegy, szegény — kopott vállrojtot — kardokat — enyhíteni szive sebén. Ave Imperatrix! – Wikiforrás. Mert nem az édes honi föld nyugtatja a sok daliát, tört pajzsukon nincs semmi zöld levél, szerette-szép virág. Delhi alatt alszik olyik, mások az afgán romokon, amerre a Gangesz folyik, hét ággal, sívó homokon.
Sok az orosz víz mélyiben és sok Kelet kapuinál a z óceán medrén pihen s Trafalgárnál, hol szél zihál. Ó bolygó sírok! Ó te éj! Ó naptalan nap, pusztaság! Ó néma örvény! Ó te mély! Adjátok őket vissza hát! Kinek örökre ég sebe s loholva és búsan haladsz, ó Cromwell Angliája te, minden rögért egy fiat adsz? Aranykoronád tüske már és gyász a vidám éneked, halottjaid szél és vad ár nem adja vissza teneked. Szél és vad ár és idegen part a jutalmuk mindenütt — ajkuk lezárult hidegen s mi nem szorítjuk a kezük. Mit ér, ha az egész világ behull aranyhálónkba, mondd, mikor ennen-szivünkbe rág, mi sohase múlik, a gond? Mit ér kevély hajórajunk mozgó fenyőerdője, mit? Ha otthon elfúló jajunk felhőzi házunk tájait. Hol vannak a derék, a hű gyorslábú angol lovagok? A szemfedőjük úti fű s köröttük a hullám zokog. Ó kedvesek, valamikor holt ajkatok beszél-e még? Ó tompa föld! Ó lomha pír! Ez hát a vég? Verssorok – Wikiforrás. ez hát a vég? De csönd, ez a vádaskodás szent álmukat megsérti tán: te meddő, tüskekoronás, hágj a magasba, Angliám.
Készíte néki lágy mohágyat, És arra fekteté; Maga megnézni a dühös vészt, Elsuhant kifelé. De szólt még a barlangnyilásnál: 'Leánykám, itt maradj! Szavamra majd midőn kiáltok, Rögtön viszhangot adj; És tudd, ha nem hallasz kiáltást, Hogy veszve már anyád; És én tudom, hogy veszve vagy, ha Választ ajkad nem ád! ' Elszállt a hang és öszvejárta A bércet és mezőt; S látván, hogy a vész messzeföldnek Vidékin jár, üvölt: Kiáltott - és saját szavánál Nem hallott egyebet; Ismét, meg ismét... s hangosabban, De semmi felelet...! 'Ah gyermekem, kedves leányom! Miért hallgat szavad? Meglesve a vész, rejtekedből Kicsalt és elragadt! Ah mért éljek nélküled én is...! Dél amerika tájai. ' Ím, visszatér a vész: Szólt, s a vihar karjába futva, Zokogva elenyész. Viszhang, a barlang rejtekében Ülvén addig magán, Édesded, mély álom nyomá el A szirt mohpamlagán. De rögtön felrezzent ijedve... És hosszan hallgata, Mi volt ez? álmodott csupán? vagy Hangnak zengő szava...? De nem hallott mást a viharnál, Amint zuhogva ment; Az is lassan elhalva, - végre Lőn szerte néma csend.
Fütyöl a mozdony. Életük libeg az indulás wagneri pátoszában. Freud Zavart költők, ki meri őt dícsérni, ki élettani bábként látja mindünk üvegerünkben kék és piros vérrel? Én, én merem a hősi hetvenévest, káromkodó, agg szájának dicsőség. Föld, tartsd erősen legnagyobb fiad. Cigaretta Ha rosszul kapcsol a központ, vagy meghal valakid, rágyujtsz. Mi is lennél már nélküle, te modern ember? A visszhang – Wikiforrás. Kell ez a bűvös dohányrúd, ez az áldozatfüst, szájadba ez a vad parázs. Fészek Télen a fákon látszik a fészek, mit észre se venni, hogyha visongnak lármás fiókák nyáron a lombban. Madártalan és lombtalan fa, most látom én is az egykori fészket, hogy messze repültek, s puszta az otthon. Nénike nevenapjára A szürke köznapok rendje után mily ünnep ez a névtelennek. Barátnői csodálják, hogy még megvan, mert vajmi nehéz itten maradni. Ő kávésfindzsák és torták közül kidugja rég-elkallódott fejét, s egyszer egy évben érzi, hogy él. Rézkarc egy udvarházról Gentry, ám még fél se: fertály hejehujáz egyre herdál, elvadult a régi kerttáj, dobban a dob, kész a leltár.
Tengerbe zajgó Anglia, királynő, nyugtalan vizén! Kit tisztel száz országfia, neked a világ mit izen? A fold, a csöpp üveggolyó, törékeny gömb, kezedbe van és átvonul rajt elfolyó árnyék gyanánt, homályosan a lándzsás, bíbor háború, fehértaréju, harci hab, halálos és tüzes ború, mi gyúl az Éj urainak. A sárga, karcsú leopárd — isméri hitszegő orosz — ugrálva fut fekete, tárt szájjal, mert a golyó poroz. A Tenger Oroszlánja el- hagyá zafír-barlangjait s oly zivatart áll most, amely fényt, csillagot vakká vakít. Az érces-torkú harsona Pathan nádasain rivall s ind hegy remeg, ha harsog a serged, kemény fiaival. S ki gyémántalmafa alatt hűsölget, az afgán vezér, a kardjához riadva kap, hogy kéme, a mór odaér, jelentve, hogy hallá, amint már Kandakhar kapuiban dobognak a mi dobjaink, ütemes zajjal és vigan. Kelet s Dél szele elegyül, hol a kardos, tűzkoszorús angol, vérezve, egyedül a hatalom csúcsára kúsz. Ó Himaláya orma fenn, ind ég pillére, szürke jel, láttad az angol Győzelem szárnyas kutyáit?