2022. március 31., csütörtök 22:28 | Borsonline A Jászai Mari-díjas színésznő hosszan tartó, súlyos betegség után tavaly októberben hunyt el. Ám mint most megtudtuk, a csodálatos művészt azóta sem helyezték örök nyugalomra. Venczel Vera családját megviselte, hogy számon kérték rajtuk, miért nem rendeztek még mindig nyilvános temetést. A színésznő nevelt lánya először és utoljára elmondja, hogy mi lesz a híresség földi maradványainak sorsa. A rendhagyó interjúban sosem látott privát családi fotókat is megmutatott Venczel Vera nevelt lánya. A részletekről a pénteki lapszámunkban olvashatnak. Borsonline
2022. ápr 1. 7:01 Venczel Vera 2021. október 22-én vesztette életét /Fotó: Varga Imre A művésznő halálát még most sem tudták feldolgozni a szerettei. Venczel Vera hazánk egyik legkiemelkedőbb színművésze volt. Páratlan, fél évszázadon át tartó pályafutása során nem "csak" a színházakban, de a filmek és a szinkron világában is olyan maradandót alkotott, hogy az ország egyik elsőszámú kedvencévé vált. Kitartó munkáját a szakma is elismerte, és olyan kitüntetésekkel díjazták, mint a Jászai Mari-díj, az érdemes és kiváló művész elismerés vagy a Halhatatlanok Társulatának örökös tagsága. ( A legfrissebb hírek itt) Az ünnepelt színésznő 2021. október 22-én hunyta le örökre a szemeit. Elvesztése óriási fájdalmat okozott kollégáinak és rajongóinak egyaránt. A színésznőt máig nem temették el, amelynek okáról a Borsnak nyilatkozott nevelt lánya, Forgó Betti: "Vera és apu minden részletet megbeszéltek a temetéssel kapcsolatban. Hamvasztás volt, és apukám hazavitte a hamvakat (... ) A Vígszínházban egy fotó előtt leróhatták a tiszteletüket, akik el szerettek volna búcsúzni tőle, nyilvános temetés azonban nem lesz.
Öt hónap után sem helyezték még el a sírhelyén Venczel Vera hamvait, nevelt lánya most azt is elmondta, miért. Mint írtuk, nem volt még hivatalos búcsúszertartása Venczel Verának, pedig már tavaly októberben meghalt. A Jászai Mari-díjas színésznő nevelt lánya, Forgó Betti most elárulta, hogy miért döntött így a család. Venczel Vera Fotó: Zsigmond László/ "A Vera és apu minden részletet megbeszéltek a temetéssel kapcsolatban. Hamvasztás volt, és apukám hazavitte a hamvakat... A Vígszínházban egy fotó előtt leróhatták a tiszteletüket, akik el szerettek volna búcsúzni tőle, nyilvános temetés azonban nem lesz. Apám és Vera megvettek két, egymás mellett álló urnasírhelyet. Apukám azt mondta, esetleg tavasszal, szűk családi körben elbúcsúzunk majd Verától, de van egy olyan érzésem, hogy meg akarja várni, hogy ő is elmenjen. Hogy egyszerre kerüljenek a végső nyughelyükre. Így szerették egymást. Még a halál sem választhatja el őket egymástól" – mondta a Borsnak.
A hazai filmtörténet nagy időszaka. Ennek tényezői: önálló filmstúdiók, alkotóműhelyek létrejötte filmes vezetőkkel, a francia-cseh-lengyel új hullám hatása, kiváló tehetségű rendezők, színészek, operatőrök, a tv még nem igazi versenytárs, az '56 után nyitottabb kulturpolitika. A filmtermés gazdagságát nem teljesen tudtam követni.
Helló Fekete erdő! Felnevettem örömömben, tegnap is pont ennyire volt 'nehéz' szállást találnom. Viszont, ahogy közelebb gurultam, hangos zenére és egy fura dologra lettem figyelmes: Először azt hittem, hogy egy zajos kempinghez érkeztem, de ez nem kemping volt, hanem egy fesztivál. Egy némileg furcsa fesztivál, szóval senki ne a Szigetre vagy a Balaton Sound-ra gondoljon. A Fekete erdőben, egy hatalmas tisztás közepén az a rengeteg lakókocsi egy nagy sátor körül parkolt le, a sátor tetején pedig a következő volt olvasható németül: JÉZUS ÉL! JÉZUS HÍV TÉGED! A Duna forrása sokkal szebb annál, ahogy a folyók születését elképzeljük | 24.hu. Nos, aki mer, az... Elkezdtem betolni a kerékpárom a füves placcon. A biciklis mezben némileg tájidegen voltam, így a szervezősátorból már messziről integettek, hogy arra menjek, hozzájuk, ott tudok bejelentkezni. Hallo, ich bin... és elkezdtem a szokásos bemutatkozásomat, hogy ki vagyok, mit csinálok, hova megyek. És bejött. Úgy fogadtak, mint a messziről jött vándort, ott tartottak, kifaggattak, beszéltettek és már mutatták is, hogy hova verhetem fel a sátramat.
Ahogy tegnap este megtudtam a német felfogásról: "Ha már sokat dolgozok, sokat is sportolok! ". Duna a Fekete erdőben Ulm – az elmúlt 11 napom, kiállítva Az Ulm-i várhoz érkezve meglepő, és mondjuk ki, megható képekkel találkoztam: a vár falán fotók voltak kiállítva "Unsere Donau" – "A mi Dunánk" címmel, a jellegzetes Duna menti városokról. Sorban, éppen a Duna-delta irányából a folyó forrásáig haladva. Először egy kép tűnt fel, amin Szentendre volt, majd Visegrád és később az osztrák és német nagyvárosok képei, köztük Neuburg is, ahol éppen 2 nappal azelőtt jártam. Olyan volt ez, mint egy gyors összefoglaló, ekkor tudatosult bennem, mennyi élménnyel is gazdagodtam eddig, gyakorlatilag most visszanézhettem, hogy merre jártam az elmúlt 11 napban. A láthatatlan folyó – Víz alatti világ a Fekete-erdő és a Vogézek között - Elérhető június 23-ig! | MédiaKlikk. Helló Fekete erdő, megjöttem! Kora délután találkoztam a először a Fekete erdő névadóival: a jellegzetesen sötét lomkoronájú fenyvesekkel. Csodálatos hely, méltán híres. Mintha a Klinika c. sorozatba cseppentem volna: hatalmas zöld legelők, gyönyörű fehér mészkőfalak, hangulatos kis falvak... de, ami a lényeg: a Duna.
Lelkes voltam, s nem is figyeltem akkor, hogy mit is mond az idegenvezetőnk arról, hogyan kerül ide a Duna. A földből csak úgy előbukkan? Minden előzmény nélkül? Fotó: dr. Fekete erdő dun sur auron. Szalai Krisztián Azóta tudom, hogy ez itt valójában igaz, mert ez a kis karsztforrás Donaueschingenben a földből bukkan elő, s akár a Duna (egyik) forrása is lehet, azzal a 20 másik hasonló forrással együtt, amely a közelben van. De lássuk az évszázados vitákat, amelyek talán előrébb visznek bennünket. A rómaiak, akik ugye a Fekete-erdőt is elnevezték (lásd Miért fekete a Fekete-erdő? cikket) bizonyára összetalálkoztak a Dunával is. Hivatalos forrás ugyan nincs, de azt tartják, hogy a későbbi Tiberius császár, még hadvezér korában nevezte meg a Duna forrásának Donaueschingent, abból kifolyólag, hogy a város határában egyesül a Brigach és Breg folyó, s innen nevezik a folyót Dunának. Valószínűleg ezekre alapozta 1538-ban az egykori százmárkáson feszítő Sebastian Münster azt, hogy a Dounaueschingenben álló kastély parkjában lévő forrás a Duna forrása.
Aki Budapestre érkezik, az nehezen kerülheti el a Dunát, a folyó ugyanis két részre osztja a várost, mint ahogy azt évszázadok óta mindig is tette. Két partján az építészetileg is eltérő Duna és Pest városrészek fekszenek, amelyeket ma több híd is összeköt egymással. Ezek közül a legelső állandó híd a Széchenyi lánchíd. Az UNESCO világörökség részét képező folyó partjairól páratlan naplementeéket tekinthetnek meg azok, akik ellátogatnak Budapestre. Akik igazán szeretnék átérezni a dunai élményt, azok akár egy vacsorát is elfogyaszthatnak a vízen, méghozzá zenés kíséret mellett. Számos látnivalóban gyönyörködhetünk a Dunáról vagy annak partjairól – a távolban megpillanthatjuk a Mátyás-templomot, a Halászbástyát, az Országház épületét, a Margint-szigetet, a Nemzeti Színházat, vagy a Gresham-palotát is – csupa olyan helyet, amelyek felfedezése külön kalandot érdemel. A következő oldalon megosztok veletek hat érdekességet, és egy kis játékos feladványt is, megéri lapozni egyet! Kertészet/Madarak/Közép fakopáncs – Wikikönyvek. 1. A Duna Európa második leghosszabb folyója.
Hat évvel később pedig jött a freiburgi professzor Heinrich Loriti Clareanus, s rögtön vitába szállt Sebastian Münsterrel, mert azt mondta, a Duna forrása a Brigach és Breg folyók forrása. A Fürstenbergi herceg hivatalosan is kimondta, hogy a kastélyparkban van a Duna forrása. A XVIII. században még I. Fekete erdő dunant. József császár is küldött megbízottat a folyó forrásának megkeresésére. Marsigli császári megbízott 3 térképet is készített és azokon a Breg folyó Furtwangenhez közeli forrását jelölte meg, mint Duna forrása. S a következő századokban hasonlóan jöttek-mentek az elméletek, az akkor még egyáltalán nem egységes német föld különböző hercegségei vetélkedtek azon, hogy ki tudja a Duna forrását a saját birtokain megjelölni. A XX. század hozott néhány olyan amatőrt és tudóst, akik tovább kutattak. A legnagyobb eredményt egy geológus-fogász házaspár érte el, akik a Breg patak forrását találták a leghosszabb Duna-ágnak Furtwangen mellett. Meg is vásárolták azt a területet, ahol a forrás található és küzdöttek a hivatalos Duna-forrás elismertetésért.
1) teljes hossza: a) 2850 m b) 2850 km c) 2850 cm 2) Magyarországi szakaszának hossza: a) 417 cm b) 417 m c) 417 km 3) eredete: a) Fekete-erdő b) Északi-középhegység c) Alpokalja 4) torkolata: a) Atlanti-óceán b) Fehér-tenger c) Fekete-tenger 5) Hány országon folyik keresztül? a) 10 országon b) 5 országon c) 1 országon 6) Magyarország melyik nagy folyója folyik a Dunába Szerbiában? a) Rába b) Tisza c) Sió 7) Melyik fővárosok találhatók a Duna partján? a) Párizs, Pozsony, Prága b) London, Madrid, Róma, Berlin c) Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád 8) Milyen tájformáló szerepe van? a) valahol rombol, valahol épít b) mindenhol épít c) mindenhol rombol 9) Milyen értéke van? a) öntöznek vele b) ivóvíz, erőműben hasznosítják, fürdő- és horgászhely c) szemétlerakónak használják 10) Hogyan védhetjük meg? a) Nem szórunk bele hulladékot. b) Tisztítószerekkel mossuk. c) Nincs szükség védelemre. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.