Elvis Presley dalok gyűjteménye (Nyilvános oldal) 1956 0 követő - 5 bejegyzés - Nyilvános gyűjtemény Bejelentés Tartalmak szűrése Oldal alá tartozó tartalmak szűrése Tartalomtípus Elvis Presley dalok gyűjteménye 5 é 1, 1 E Elvis Presley - Blue Suede Shoes 1956 (COLOR and STEREO) Feltöltés ideje: 2010. 01. 19. Kategóriák Művészet & Szórakozás Zene & Audió Elvis Presley Interviews (1956/57) 5 é 662 0 Elvis Presley - Hound Dog (1956) HD 0815007 664 Elvis Presley - My Baby Left Me (RCA Studios New York 1956) 649 700 615 Előző 1 Következő
Már harmincnyolc éve nincs az élők sorában, mégis változatlanul népszerű. Elvis Presley, a rock and roll királya egy igazi legenda. A héten a brit albumeladási lista élén nyitott. Az If I Can Dream című nagylemezéből 79 053 példány fogyott el a megjelenés hetében a brit piacon. Ez 2015 harmadik legjobb debütálása a Noel Gallagher's High Flying Birds (Chasing Yesterday – 89 110 példány) és a Mumford & Sons (Wilder Mind – 81 351 példány) mögött. Az If I Can Dream nem sima válogatásalbum, Elvis Presleyt a királyi filharmonikusok (Royal Philharmonic Orchestra) kíséri. "Elvis imádná ezt a telt hangzást" – mondta egykori felesége, Priscilla Presley, a sztár hagyatékának kezelője. Priscilla eleinte mégsem mert rábólintani az ötletre, ezért kikérte Elvis együttesének vezetője, Joe Guercio véleményét, aki szerint Presleynek sokat jelentett volna, ha még életében elkészíthet egy ilyen nagylemezt. Hozzátette, őt nem érdekelték a műfaji korlátok, sokoldalúbb volt ennél. Imádta Beethovent, Mozartot és Brahmsot.
Az eredeti színpadi változatban a dal Sal Mineóra hivatkozik. Mineót azonban egy évvel azelőtt, hogy a mozgóképes verzió forgatni kezdte volna, agyonszúrták, ezért a sort úgy változtatták meg, hogy inkább Elvis Presley-re utaljon. Véletlenül a jelenetet 1977. augusztus 16-án, Elvis Presley halálának napján forgatták.
150 4. FEJEZET | Az Egyesült Államok és Irán: a rend eltérő értelmezései 155 Az iráni államigazgatás hagyományai 157 • Khomeini forradalma 160 • A nukleáris technika terjedése és Irán 166 • Vízió és valóság 176 8 Henry Kissinger • Világrend 5. FEJEZET Ázsia sokszínűsége 179 Ázsia és Európa: a hatalmi egyensúly eltérő koncepciói 179 • Japán 187 • India 198 • Mi az az ázsiai regionális rend? Henry Kissinger: Világrend | Pepita.hu. 215 6. FEJEZET Egy ázsiai rendfelé: konfrontáció vagy partnerség? 219 Az ázsiai nemzetközi rend és Kína 220 • Kína és a világrend 227 • Egy hosszabb távú perspektíva 235 7. FEJEZET Az egész emberiségért cselekedni": az Egyesült Államok és az amerikai világrend-koncepció 241 Amerika a világ színpadán 245 • Theodore Roosevelt: Amerika mint világ- hatalom 253 • Woodrow Wilson: Amerika mint a világ lelkiismerete 263 • Franklin Roosevelt és az új világrend 276 8. FEJEZET Egyesült Államok: a Janus-arcú szuperhatalom 283 A hidegháború kezdete 287 • A hidegháborús világrend stratégiái 290 • A koreai háború 295 • Vietnam és a nemzeti konszenzus felbomlása 302 • Richard Nixon és a nemzetközi rend 309 • A megújulás kezdete 315 • Ronald Reagan és a hidegháború vége 317 • Az afganisztáni és az iraki háború 324 • Célok és lehetőségek 334 9.
Persze ez nem feltétlenül probléma, elvégre nem világtörténelmi lexikont akart írni, csak ezt olvasás közben is érdemes tudatosítani magunkban, és nem összefoglaló, mint inkább elmélkedő munkaként tekinteni a Világrend re. Már csak saját ismereteink miatt is kevésbé feltűnő mindez a következő fejezetekben, ahol a Közel-Kelet, illetve Ázsia országait és világrendjét járja körbe, ami egyben sokkal több érdekességet is tartalmaz nekünk, európai olvasóknak (miközben az amerikaiaknak feltehetően mindegyik szakasz igen hatásos). Természetesen nem áll meg a történelemnél, hanem mindezt a világrendek átfogó koncepciójába illeszti: ezáltal nemcsak más megvilágításba kerülnek az egyes konfliktusok, hanem sokkal jobban megértjük az aktuális helyzetet is (mint a Közel-Kelet esetében). Fejtegetései szemléletformálóak, egyenesen lenyűgözőek olykor, még ha, ahogy már említettem, kissé szubjektívek is: nem említ gazdaságpolitikai érveket, nem foglalkozik az egyes konfliktusok mögött megbúvó további problémákkal, inkább mindent a világrend által értelmez, amitől az egész kötet kap egyfajta tézis-jelleget – mintha mindent arra tenne fel, hogy a saját elveit bizonygassa.
A politikus kifejtette: Kissinger ugyanakkor kritikával illeti azt a szemléletet is, amely szerint az Egyesült Államok egyfajta misszionáriusként igyekszik "a liberális demokrácia vallására" áttéríteni az egész világot, ezt sem tartja követendő példának, ami a konzervatív-republikánus alapállásából is következik. A szerző szerint valamilyen középút lenne ideális e két megközelítés között – fűzte hozzá. Katonai erő is kell Németh Zsolt azt mondta: a könyvben Európa is kapott kritikát, mégpedig azért, mert az EU túlságosan elmerült a belső ügyeiben, és ez a magatartás hosszú távon nem tartható fenn, a világrend szempontjából helytelen, mint ahogy az is, hogy Európa "hátradőlt", és "az Egyesült Államok védőernyője alatt" megfeledkezett arról, hogy szükség van katonai erőre is. Németh Zsolt szerint Kissinger műve átfogó elemzés Fotó: Bielik István - Origo A külügyi bizottsági elnök véleménye szerint a Világrend átfogó elemzés a világ helyzetéről, az ilyen ma ritka, ugyanis inkább nehéz részproblémákkal szembesülünk manapság.