Tanári azonosító Jelszó Elektronikus napló SZTE Gyakorló Gimnázium iLurko v0. 110921a Szeged, 2011. Ez nem a diákok felülete!
"Nélküle nem jutottam volna oda, ahol most vagyok! " Mély tisztelettel és végtelen szeretettel őrizzük Őt mindannyian emlékezetünkben: egykori tanítványok, kollégák, szülők. Nyugodj békében drága Pista! Horváthné dr. Hidegh Anikó, intézményvezető Arany János Általános Iskola és Gimnázium
Kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium. IBM Data Storage Systems mérnökeinek és munkatársainak előadásával és szakmai gyakorlati foglalkozások vezetésével egy eszköz- és technológia bemutatóval színesített Pályaorientációs Napot szerveztünk a technikusképzésben résztvevő informatika szakos hallgatóinknak. RADNÓTI HÁLÓZAT Várunk minden Öregdiákot, Támogatót, Szülőt, Tanulót és Barátot, aki segíteni szeretne a Radnóti színvonalának fenntartásában, vagy csak érdekli, hogy milyen események zajlanak nálunk.
November 4. - nemzeti gyásznap Fotó: MTI Félárbococn a nemzeti lobogó az Országház előtt November 4. nemzeti gyásznap Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása: 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.
A forradalom a Magyarország tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A magyarok küzdelmét és sorsát azonban a szovjet Vöröshadsereg katonai inváziója pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány felmondta a Varsói Szerződést és kinyilvánította Magyarország semlegességét. Mint az kiderült erről a beavatkozásról – megszállásról – már október 31-én döntöttek Moszkvában, és onnantól kezdve már folyamatosan érkeztek a szovjet csapatok Magyarországra, felkészülve a felkelés leverésére. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest illetve a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök, honvédegységek és számtalan civil polgár – azonban bátorságukról és a független, semleges Magyarország iránti elszántságukról tanúbizonyságot téve felvették a harcot a túlerőben és felszereltségben sokkal erősebb megszálló csapatok ellen, ám kitartó harcuk reménytelen küzdelemmé vált.
Soproni események: 1956. november 4-én szovjet harckocsi-különítmény vonult be Sopronba is, ahol aztán gyors ütemben lezárták a város stratégiai pontjait. Az ezen a napon Bécsből Budapestre tartó Kéthly Anna államminiszter is leghűségesebb városban rekedt – nem tudott a főváros felé indulni – ahonnan aztán a Soproni MEFESZ elnökével, Bujdosó Alpárral egy delegáció tagjaiként utaztak New Yorkba az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, a Nagy Imre-kormány, a forradalmi diákság, és a magyar nép képviseletében. A küldöttség azt akarta elérni, hogy az ENSZ küldjön rendfenntartó alakulatokat Magyarországra, amely azonban nem járt sikerrel. A soproni főiskolai és egyetemi ifjúság a fertődi tüzérezredtől kapott tarackokkal a megszálláskor ugyan megpróbálta elreteszelni a "soproni beszögellést" Kópháza-Nagycenk térségében és a hallgatóság egy része (III., IV. és V. évesek) kézifegyverekkel kivonultak a város védelmére. Egy szovjet felderítő különítmény azonban (3-4 harckocsi és páncélautó) hamar véget vetett a reménytelen ellenállásnak, annál is inkább, mivel a fertődi tarackok mindegyikéből hiányzott a gyújtószeg.
November 4. nemzeti gyásznap Magyarországon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk. 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot.