Bármely szívvel, gerinccel, nyakkal, mellkassal, tüdővel, vérrel és bőrrel kapcsolatos probléma ide rendelhető. Képes vagy-e megtapasztalni az isteni szeretetet? Lényeddel melegséget, kedvességet, boldogságot sugárzol? Van-e benned közöny, érdektelenség, belső egyensúlytalanság? Torokcsakra A torokcsakrával való munka során dolgozunk a kommunikációval, az önkifejezéssel és a kreativitással. A belső hallás, a választás hatalma, az önismeret, a harmónia, a maximalizmus, az őszintétlenség és az érzelmek kifejezésére való képtelenség is ide tartozik. Az elfojtott érzések, gondolatok, a ki nem mondott szavak, álarc viselése, a sekélyes fecsegés, a nyílt és őszinte kommunikáció a torokcsakrával vannak összefüggésben. Ha problémák vannak a nyakkal, tarkóval, fülekkel, hörgőkkel, tüdő felső részével, karokkal vagy pajzsmiriggyel, a torok csakra a felelős. Harmóniában vannak-e a gondolataid az érzéseiddel? Azt fejezed-e ki igazán, ami benned van? Hallod-e a belső hangodat? Léprepedés tünetei és kezelése - HáziPatika. Kapcsolatban vagy-e a belső éneddel vagy a belső vezetőddel?
Nyirokcsomók megnagyobbodnak. A betegség ez a szakasza... Feng shui a hálószobában 2017-10-29 Feng shui A kínai feng shui egyfajta ezoterikus filozófia, miszerint a környezetünkben lévő tárgyak elhelyezkedése befolyásolja a körülöttünk levő energiákat – akár pozitív, akár negatív irányba- melyek meghatározzák egészségünket, gazdagságunkat és szerelmi... Nagy fülkagyló 2017-11-11 Divat-szépség káig, mert így sok felesleges bánatot megtakaríthatunk gyermekünknek. Természetesen idősebb korban is bármikor lehetséges és ésszerű a beavatkozás elvégzése. Ezt azért is érdemes tudni, mert a fülkagyló koponyához viszonyított elhelyezkedése... Van-e a csillagjóslásnak pszichológiai kockázata? 2011-08-14 Tudomány A jövőt különbözőképpen tudakolhatjuk, így például a tealevelek elhelyezkedése alapján vagy egy pakli vetőkártya segítségével, vagy éppenséggel a tenyér vonalainak tanulmányozásával. Csakrák ( energiaközpontok ). A jósok és jövendőmondók ilyen kézzelfogható dolgokhoz folyamodnak, hogy... Érdekel a cikk folytatása? »
Részünk lehet az elragadtatásban, a tudat kiterjesztésében. Békében vagy-e önnmagaddal? Hiszel-e abban, hogy lehetőségeid végtelenek, vagy ragaszkodsz az ellenőrzés illúziójához? Elégedetlen, kielégítetlen vagy-e? Nyitottan, befogadóan fordulsz-e a váratlan események felé? Nyugalmat sugárzol-e vagy arrogáns énközpontú életet élsz-e? Van-e az Istenivel kapcsolatod, vagy lelki jóléted az anyagi sikereidtől függ? Gyakran vagy-e kimerült, zavart, döntésképtelen vagy depressziós? Érzékeny vagy-e a fertőzésekre?
A gőzölést 100°C-os gőzzel végzik, amely a fában … Favédelmi eljárások Read More » A fa kitermelése Kérjen árajánlatot A fa szálerdőben, vagy sarjerdőben növekszik A szálerdőben a fát sűrűn ültetik, a fák közel azonos korúak, 10-20 éves korkülönbséggel. A sarjerdő úgy keletkezik, hogy a kivágott fák töve újra fejlődik. Az erdőben azok a fák, amelyek sűrűbb állásban, úgynevezett zárt állásban nőnek, egyenesebbek, egyenletesebb vastagságúak, törzsük ágmentesebb, lombkoronájuk kevésbé … A fa kitermelése Read More » Az erdőgazdasági fatermékek Kérjen árajánlatot Az erdőgazdasági fatermékek Az erdő kiirtása során a fatermékeket a kidőlt fából az erdőben készítik elő a további ipari felhasználásra. A szálfa a kidöntött, vagy kivágott fa legallyazott törzse. Faanyag rostirányú tömörítésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések áttekintése III. rész: A tömörített fa mechanikai tulajdonságai, felhasználási lehetőségei | BÁDER | FAIPAR - A faipar tudományos folyóirata. Mérete és minősége változó. Az ipari faválasztékok alapanyaga. Rönknek nevezzük a fának azt a részét, amely minősége és mérete alapján alkalmas … Fűrészárúk Read More »
A keménység elsősorban a rostiránytól, a testsűrűségtől és a fa nedvességtartalmától függ. A nedvességtartalom csak a rosttelítettségi határig befolyásolja a keménységet. A fának azt az ellenállását, amelyet a hasító (gyaluló, véső) megmunkálással szemben kifejt, hasító szilárdságnak nevezzük. A hasíthatóság mértéke a rostiránytól függ. A faanyagokat hasíthatóságuk szerint a következő csoportokba sorolhatjuk: könnyen hasítható: luc-, jegenye-, erdei- és vörösfenyő, ezüst nyár, fűz, tölgy, kőris, éger, hárs, dió, kocsányos tölgy; nehezen hasítható: fekete fenyő, gyümölcsfák, juhar; nagyon nehezen hasíthatok: akác, szilva, gyertyán, bükk, nyárfa, nyírfa. A fa fizikai jellemzői - II. rész. A kopás olyan igénybevétel, amely akkor keletkezik, amikor idegen test a fa felületét súrolja. A kopás következtében a fa részei lekopnak, lemorzsolódnak. Nagyságát elsősorban a tömegveszteségből lehet meghatározni. A fának ez a tulajdonsága elsősorban a keményfa burkolatoknál fontos. Tartós favédelemre érdekli? Tudja meg ez Önnek mennyibe kerül a pontos négyzetméter árak megadása után.
Nedvesség A fa víztartalma lényegesen módosítja a sűrűséget. Nagyobb nedvességhez nagyobb sűrűség tartozik, de ez nem jelent "minőségi" sűrűségnövekvést. Ennek oka, hogy a nagyobb nedvesség rendszerint kisebb szilárdsághoz, keménységhez, kopásállósághoz vezet. A faanyag törzsben elfoglalt helye A sűrűség az élő fa keresztmetszete és hossza mentén egyaránt változik. A törzs belső részében található színes geszt mindig nagyobb sűrűségű, mint a szijács. A kéreg sűrűsége is változik: a belső, élő háncsrész mindig nagyobb sűrűségű, mint a külső héjkéreg. A háncs sűrűsége gyakran a törzsfáénál is nagyobb. Lazább, kisebb koronájú fafajoknál (pl. erdeifenyő, vörösfenyő) felfelé haladva a törzsfa sűrűsége folyamatosan csökken. Terebélyes koronájú fafajok esetén (pl. bükk, tölgy, lucfenyő) a törzsfa sűrűsége a korona alatti felső szakaszban ismét növekszik. Olvasmány Egy 100*100 mm keresztmetszetű lucfenyő gerenda hőmérsékletét 0°C-ról 100°C-ra növelve a bekövetkező hőtágulás húrirányban 0, 335 mm, sugárirányban 0, 239 mm.
A fizikai jellemzők közül a sűrűség ill. a zsugorodás-dagadás meghatározására került sor. A fa egyik legfontosabb jellemzője a sűrűség, amelynek nagyságából, ha nem is teljes biztonsággal, de következtetni lehet a faanyag szilárdsági értékeire, keménységére, ill. felhasználhatóságára. A faanyag a vízvesztés és a vízfelvétel hatására megváltoztatja a méreteit, azaz zsugorodás és dagadás folyamata lép föl. A fának e közben létrejövő méretváltozása, a következményeket illetően annál kellemetlenebb, minél egyenlőtlenebbül megy az végbe. Az egyenlőtlen összeaszás ill. dagadás oka az, hogy a fák szöveti felépítése a különböző anatómiai irányokban nem egyforma. Ha figyelembe vesszük, hogy a sebzés hatására a faanyagban bizonyos módosulások fognak jelentkezni, mint pl. anyagberakódások, a gombakárosítások következtében fellépő sejtfallebontás, stb., akkor a faanyag sűrűségében változások várhatók az egészséges faanyaghoz képest. Mindezek következtében a zsugorodás, ill. dagadás mértéke még jelentősebbé válhat, s így annak káros következményei is fokozottabban fognak jelentkezni.
Külső megjelenés A külső megjelenés a faanyagok azon tulajdonságait foglalja magába, amelyeket érzékszerveinkkel észlelhetünk. Ilyen a faanyag, színe, illata, a megmunkált fa tapintása, rajzolata. Ezek a fizikai tulajdonságok adják a fa esztétikai értékeit. A fa színe a fában lévő sejtfalalkotók (cellulóz, lignin) és a fa kémiai összetételének (csersav, festőanyagok) hatására alakul ki. A színre hatással van továbbá a nevelkedési körülmény, a talaj, a különféle feldolgozási technológiák. A fa valódi színe csak a száradás során válik teljesen láthatóvá és a használat során a sötétebb tónusú fa színe halványodik, míg a világosabb tónusú sötétebb lesz. A faanyag fényét a bélsugár tükrök fényvisszaverő hatása miatt, sugárirányban metszett faanyagon tapasztalhatjuk, azonban a megmunkálás és felületkezelés után ez a természetes fény eltűnik. A fa rajzolatát a makroszkopikus szinten bemutatott tulajdonságok és szerkezeti elemek eredményezik. A leglátványosabb rajzolatot az évgyűrűk adják. A keresztmetszeten az évgyűrűk koncentrikus körökben helyezkednek el.
Víztartalmi fokok A faanyagok higroszkópos tulajdonságuk miatt mindig tartalmaznak nedvességet. A nedvesség mértéke követi a környezeti viszonyokat. Ha a környezet nedvesség- (pára-) tartalma magasabb a fa nedvességet vesz fel, ha a környezet szárazabb a fa nedvességet ad le, szárad. A gyakorlati életben a feldolgozásra kerülő fánál különböző víztartalmi fokokról beszélhetünk. Ezek a következők: - Abszolút száraz állapot: a fa egyáltalán nem tartalmaz vizet. (Csak mesterségesen lehet előidézni. ) - Szobaszáraz állapot: a fa nedvességtartalma 8%. - Légszáraz állapot: a fa nedvességtartalma 15%. - Félszáraz állapot: a fa nedvességtartalma 25%. - Félnedves állapot: a fa nedvességtartalma 80%. (kitermeléskor) - Abszolút nedves állapot: a fa nedvességtartalma 140%(áztatás útján).