E témákban a könyvtár igyekszik teljességre törekedni. A tanszék oktatói, kutatói számos könyvet, jegyzetet írnak és jelentetnek meg, amelyekkel az oktatást és a kutatást segítik. Ezenkívül tanszéki folyóiratok kiadására is sor kerül. /Opuscula Zoologica – Állatrendszertani Tanszék, Community Ecology – Növény- rendszertani Tanszék, Humanbiologia Budapestiensis – Embertani Tanszék. / Megközelítés: ELTE Lágymányosi Campus, Déli tömb 809. Telefon: 372-2500 / 8568 Földrajzi és földtudományi szakgyűjtemény 2001 augusztusáig a Földrajzi Könyvtár az ELTE könyvtári hálózatának tagkönyvtáraként, három földrajzi tanszék oktatóit és hallgatóit kiszolgáló tanszékcsoporti könyvtárként működött. Online katalógus. A könyvtár gyűjtőköre a legkülönfélébb tudományágakra terjed ki. Fő gyűjtőköre földrajztudomány, regionális tudomány. Mellékgyűjtőköréhez a földrajz már említett rokon- és segédtudományai tartoznak. 1994-ben egy 10 fős olvasótermet alakítottunk ki, pályázati pénzből új asztalokat és székeket is vásárolva. A földrajztudomány oktatásában kiemelt jelentősége van a hallgatók irodalomkutatásának, házi dolgozatok írásának.
További információ itt érhető el. Ügyfélszolgálat Kutatószolgálat Emlékmegőrzés Külföldi egyetemjárás Régi tanrendek (1785-1885) Magyarországi Felsőoktatási Intézmények (1580-1918) Levéltárvezető: Dr. Tóth Krisztina mb. levéltárvezető Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Könyvtári katalógus | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Telefon: +36 1 313 3296 Nyitvatartás: kedd–szerda–csütörtök 9:00–16:00 Savaria Könyvtár és Levéltár Az 1959-ben alapított és 2017-től az ELTE könyvtári hálózatába tartozó könyvtár 2007-ben elnyerte az Év könyvtára, 2014-ben pedig a Minősített könyvtár címet. A Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központhoz kapcsolódva a régió pedagógustársadalmának, nyilvános könyvtári funkciójából adódóan a város, a megye érdeklődő polgárainak is rendelkezésére áll az élethosszig tartó tanulás folyamatában. Katalógus - Az állomány kiemelt részét képezik a regionális szerepkörű gyűjtemények, mint az Osztrák Könyvtár, melynek több mint 7000 kötetes állománya a német nyelvi képzés egyik legfontosabb pillére; a British Council által alapított Angoltanári Regionális Központ és Könyvtár; az 1997-ben létrejött Európai Dokumentációs Központ.
ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem által fenntartott könyvtári hálózat, a 2018-ban Minősített Könyvtár címet és 2020-ban EFQM "Elkötelezettség a Kiválóságért" tanúsítványt elnyert Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) mintegy 3, 6 millió dokumentummal rendelkezik. Az egyes könyvtárak számos területen együttműködnek, de nyitvatartási idejük, szolgáltatásaik különbözhetnek, erről az egyes könyvtárak honlapján talál információkat. Honlap – Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) honlapja az ELTE mintegy 50 gyűjteményéről ad teljeskörű tájékoztatást. ELTE TÓK Könyvtár | Egyetemi Könyvtári Szolgálat. Online katalógus – Az online katalógus az EKSZ tagkönyvtárainak állományát tartalmazza, többek között könyveket, folyóiratokat, különgyűjteményi és elektronikus dokumentumokat, disszertációkat, összesen közel 1, 5 millió példányt. ELTE Könyvtár WebApp Online beiratkozás és tagsághosszabbítás Kölcsönzések ellenőrzése Előfizetett adatbázisok Távoli elérés Digitális archívum - MTMT-adminisztráció adaptált tartalmak ELTE Könyvtár Böngésző ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Könyvtár A 2018-ban Magyar Örökség Díjjal kitüntetett ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató, nevelő és kutató munkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár, s egyben az Egyetem keretei között működő valamennyi könyvtár hálózati központja, és könyvtári informatikai rendszerének irányítója.
A Levéltár kiadásában eddig négy sorozatban mintegy hatvan kötet látott napvilágot. Az 1958 óta működő Levéltár gyűjteményében sok értékes irat található, mint például Pázmány Péter 1635-ben kiadott alapítólevele, vagy Mária Terézia 1780-ban kibocsátott új alapítólevele, amely hosszú időre meghatározta az egyetem szervezeti és működési kereteit; vagy az egyetemi történészképzésben használt, több mint száz darab Mohács előtti oklevél és kódextöredék. A Levéltár gyűjti ezenkívül az egyetem történetéhez kapcsolódó tárgyi és képi emlékeket is. Levéltári kutatás A levéltári iratanyag kutatására kutatóteremben van lehetőség. Kutatást, az erre vonatkozó kérelemben feltüntetett témakörben, bármely természetes személy végezhet, aki kötelezi magát a kutatási szabályzat betartására, illetve olyan anyagot kíván tanulmányozni, amely nem esik valamely korlátozás alá. A kutatás módjáról a kutatótermekben elhelyezett Kutatótermi Szabályzat, illetve a kutatószolgálatot ellátó munkatársak adnak részletes felvilágosítást.
Szabó Noémi könyvtárvezető E-mail: Telefon: 06 1 372 25 00 / 8562 Csámer Iván informatikus könyvtáros, MTMT koordinátor Telefon: 06 1 372 25 00 / 8031 Lövei Anett informatikus könyvtáros Telefon: 06 1 372 25 00 / 6131 Solti Rebeka Telefon: 06 1 372 25 00 / 8568 Szabó Regina könyvtáros Gábor Zsuzsanna ügyviteli munkatárs Szemesiné Kovács Henrietta Biológiai szakgyűjtemény 2001-ben a 12 biológus tanszék könyvtárait összevonták és így az állományok ismét egy helyre a Kari Könyvtárba kerültek. A szakterület értékes muzeális állománnyal rendelkezik, melynek számos kötete még az eredeti egyetemről való. Ezek egyike Melius Juhász Péter "Herbarium"-a 1578-ból és Basilius Bessler "Plantarum Horti Eystattensis" c. műve 1613-ból. A biológus szakterület gyűjtőköre kapcsolódik a meglévő tanszékek oktatási és kutatási irányaihoz és társtudományaikhoz. Főbb gyűjtőkörök: antropológia, fehérje- és géntechnológia, neurofiziológia, etológia, molekuláris sejtbiológia, immunológia, ökológia, növénytan és mikrobiológia, állat- és növényrendszertan, ezek határterületei, valamint biológus kézikönyvek és lexikonok.
Online katalógus (ELTEFind) Keresés az Egyetemi Könyvtári Szolgálat könyvtári állományában, az EDIT (ELTE Digitális Intézményi Tudástár) és az előfizetett adatbázisok tartalmaiban. A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
2021. 10. 31., vasárnap, 13:43 A szakember egy interjúban arról számolt be, hogy négy egyetem adatai alapján nincs olyan személy, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna. A koronavírus elleni első két oltás rendkívül fontos, hiszen nagyjából a tizedére, huszadára tudja csökkenteni a kórházba kerülés, a súlyos lefolyású megbetegedés valószínűségét - mondta el a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió műsorában vasárnap. Merkely Béla hozzátette, hogy az oltottak számával párhuzamosan az átfertőzötteké is folyamatosan nő. Az elmúlt két hétben az indiai variáns R-értéke 1, 5-et ért el, azaz egy megbetegedett személy másfél embert tud megfertőzni. Megjegyezte, hogy egy oltottak és védettek nélküli környezetben ez a szám akár nyolc is lehetne. Kitért arra, hogy a fertőzöttek számának ugrásszerű emelkedését látjuk, amely a járvány gyorsulását igazolja. Hozzáfűzte: a kórházi fertőzöttek száma egyelőre nem éri el azt, amely tavaly ugyanebben az időszakban volt, ezzel együtt szeretnék ezt a mutatót a lehető leginkább csökkenteni és az egészségügy leterhelését kordában tartani.
A két oltás megléte 360 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra kerülést - fogalmazott Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban. "Ennél egyértelműbb adatot nem tudunk mondani. Természetesen 100 százalékos biztonságot jelenleg semmilyen terápiával, semmilyen oltással nem tudunk garantálni, de akkor, amikor a valószínűség az egyik esetben sokkal nagyobb, mint a másik esetben, egyszerű a választás" - mondta még a rövid üzenetben Merkely Béla. Nyitókép: Koszticsák Szilárd
Merkely Béla hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem a kezdetektől fogva a legmesszemenőbbig elkötelezett a vírus elleni harcban minden fronton; a megelőzésben, a tanácsadásban és a betegek kezelésében egyaránt. Az oltási hajlandóság növelésében a rektor kulcsfontosságúnak tartja az érthető, szakmai alapú kommunikációt, amelyet az egyetem kezdetektől követett. "Az infodémia, a vírussal kapcsolatos álhírek, a zavart keltő információk gyengítik a járvány elleni védekezést, az oltásellenes erőket erősítik és csökkentik az oltási hajlandóságot, ennek következtében pedig növelik a súlyos megbetegedések és halálozások számát. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy a lakosság hiteles forrásokból tájékozódjon" - jegyezte meg. Az egyetem három oltópontján továbbra is várják az első, az elmaradt második vagy a harmadik oltásra jelentkezőket. Regisztrálni a felületen lehet, időpontfoglalás (a regisztráció után) az EESZT felületen érhető el. Ezenkívül januárban is lesznek országos szintű oltási akciók, amikor előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet menni oltásra - áll az egyetem közleményében.
Kiemelte: az orvostudomány történetében még nem volt olyan hatékony megelőző módszer, mint az oltás. A járvány jelenlegi szakaszában a legbiztonságosabb a két oltás, majd a második után hat hónappal a harmadik oltás felvétele - jelentette ki. Azt is megjegyezte, a korábban többet hangoztatott véleményekkel ellentétben az antitestszint nem mutatja meg, hogy ki fog megfertőződni és ki nem. Az "semmilyen módon nem tudja előrevetítetni a védettséget vagy védetlenséget" - fogalmazott.