Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Kicsit kihabosítottam. Alulra fehér piskótát tettem, megkentem karamell krémmel, rá egy barna piskóta, arra a ganache krém, megint barna piskóta, karamell krém, és a végére fehér piskóta A karamellel teljesen bekentem kívülről, a csokissal pedig díszítettem. A díszeknek kevés cukrot karamellizáltam, majd sütőpapírra rács mintákat csurgattam. Mikor megdermedt, a tortára tettem.
Nagyon finom, ajánlom szeretettel!
Ha a vintage stílusú papír dekort szeretnél, ott írd meg azt is, hogy férfinek, vagy hölgynek lesz és hogy hány éves.
Zrínyi Miklós és a vadkan Nem, játszottak egy csapatban. Még mindig Múltunkat rágja A gyilkosok hazugsága. Virtuális vadkan topog; Őrzik tudós dolgozatok. Egybenőtt a köztudatban. A vadkan, a véd köd-evő Tankönyvekből röfög elő, Történelmet sárrá turkál, Felelősséget felzabál… Zrínyi Miklós és a vadkan; Mára sajnos nem szokatlan. A történelem-hivatal Inkább sertés-mítoszt akar, Ne jöjjön igazság-vihar, Dogmáit ne érhesse baj. Zrínyi Miklós és a vadkan… A szál ma is elvarratlan. Bethlen Miklós rég megírta, Értheti, aki akarja… Hamis történelem robban… Inkább röfögjön a vadkan… Forr a Múlt, akár a katlan… A hazugság poshadt, állott; Vadkant csak a gyilkos látott. Puska dörrent, harang kondult… Sorsunk rossz irányba fordult… Komprádor-cselédtudatban… Nem maradt egyéb, csak harag… Meg múltbeli Bokros-csomag… Kursaneci erdő titka Vaddisznóra lett iktatva. Nem játszottak egy csapatban Zrínyi Miklós és a vadkan.
A teljes igazságot – hacsak a bécsi udvari irattárból egy szenzációs titkos irat elő nem kerül – soha nem fogjuk megtudni. Addig is meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy Zrínyi Miklós halála értelmetlen és véletlenszerű volt: valóban egy vadkan ölte meg. Zrínyi Miklós vadkan merénylet vadászbaleset
zrinyi Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát–magyar főnemes, költő, hadvezér, politikus. Főbb művei: Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651), Szigeti veszedelem (1651), Tábori kis tracta (1646-51), Vitéz hadnagy (1650-53), Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57), Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661) Zrínyi Miklós a tizenhetedik századi magyar barokk irodalom kiemelkedő alakja volt. Elsősorban katonának vallotta magát, komoly hadi sikerei mellett a költői hivatást csak mellékesnek érezte. Már ifjúkorában alkotott verseket, későbbi feleségéhez számos szerelmes költeményt írt. Legjelentősebb műve a tizenöt énekből álló hősi eposz, a Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós halálát egy vadkan okozta, 1664. november 18-án hunyt el Zrínyifalván, 44 éves korában.
1664 november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan mi is történt valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezérével, mert az erre vonatkozó források rendkívül hiányosak. A történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi "vadászbaleset" áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án? A végzetes vadászat Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér és költő 1664. november 18-án, ebéd után néhány bizalmas emberével, Vitnyédi István soproni ügyvéddel, Bethlen Miklóssal, a későbbi erdélyi kancellárral, ifjú Zichy Pállal, Guzics Miklós udvari kapitánnyal, annak öccsével és néhány emberével együtt vadászni ment a Csáktornyához közeli kursaneci erdőbe.
Ha Zrínyi halálát vadkan okozta, az vis maior, előre nem látott szerencsétlenség, amelyről senki sem tehet. Ha így lenne, az valóban felmenthetné a történészeket a vizsgálódás alól. Valóban így van? Bethlen Önéletírása valóban bizonyítja, hogy Zrínyi halálát vadkan okozta? Nemigen. A szerzők a könyv későbbi részében maguk kénytelenek elismerni, hogy a "mendemondák" voltaképpen Bethlen Miklóstól indultak ki. Akkor vajon mi az, ami "bizonyítja", hogy Zrínyi vadkan áldozata lett? Mitől "eldőlt" ez a kérdés a történészi renyheségen kívül? Mi az a "koncepció", ami akadályozza, hogy a kérdést komolyan vegyék? Ha azonban Zrínyi Miklós halálát nem vadkan okozta, hanem merénylet, akkor nagyon is komoly feladatai lennének a történettudománynak. Tisztáznia kellene, ki volt, vagy kik voltak a megbízók, tudott-e róla a császár, és a gyilkosság hogyan illeszkedik az osztrák udvari körök Magyarországgal kapcsolatos politikájába. Ettől ódzkodnak? Inkább a jó öreg vadkan? A Habsburg korszakkal kapcsolatban a történettudományban szerecsenmosdatás folyik, ezt minden kívülálló könnyen észreveheti.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.