4. 15:39 "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Feltöltő Azonosító 186632 Feltöltve 2014. 15:40 Felhasználási jogok Nevezd meg! 4. 15:40 "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Feltöltő Azonosító 28839 Feltöltve 2009. 19. 20:46 Felhasználási jogok Nevezd meg! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Szórád Péter 09. 20:46 Adalék vagy máshol "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Kolarz Ferenc rajza a Koronázási Emlékkönyvben Feltöltő Azonosító 186638 Forrás Feltöltve 2014. 16:33 Képinfó Adalék Felhasználási jogok Nevezd meg! Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban. 4. 16:33 Összesen 10 fotó Műlap története 20. 07. 14:05 Megérintettem a "Ferenc József megkoronázása" alkotást! 14. 17:10 A "Ferenc József megkoronázása" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14. 17:07 Szórád Péter publikálta "Ferenc József megkoronázása" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét.
Az olasz területek elvesztése, az itáliai hadszíntérről való kiszorulása után várható volt, hogy hamarosan kenyértörésre kerül sor Ausztria és Poroszország között is a német kérdésben. Ebben a helyzetben Ausztria számára döntő fontosságú volt, hogy a magyar kérdést rendezze. Jól érezték ezt a Deák körül csoportosuló magyar politikusok is, akik Ausztria szorongatott helyzetét igyekeztek arra használni, hogy Magyarország számára minél kedvezőbb kiegyezést hozzanak létre Ferenc Józseffel. Az abszolutizmust felváltotta az engedmények kora. Utoljára lesz látható a Poppea megkoronázása a Katonában – Deszkavízió. Az 1860-as év tárgyalásokkal, közigazgatási átszervezésekkel, kegyelmezésekkel telik el, s 1861. január 1-től ismételten visszaállítják a forradalom előtt működött kormányhatóságokat, a magyar nyelv használatát, a politikai foglyok egy része kegyelmet kap, s országgyűlést hívnak össze. Az idő kerekét azonban nem lehet visszaforgatni, a forradalom vívmányait nem lehet eltörölni. A magyar politikusok nem fogadják el az 1848. áprilisa előtti állapotok visszaállítását, az 1848 -ban kiharcolt jogaik elismerését akarják.
Az egyik fontos kérdés Európában a német egység létrejötte: vajon a területileg még mindig hatalmas, de meggyengült Ausztria, vagy a feltörekvő, és nagy léptekkel fejlődő Poroszország vezetésével jön létre Németország? A másik jelentős politikai tényező Itália. A Piemonti Királyság nem titkolja szándékát, az olasz egység megteremtését, s ez az osztrák uralom alatt álló észak-olasz területek elvesztését jelentené. Ferenc József megkoronázása – Köztérkép. Ausztria így kétfrontos harcot vív európai nagyhatalmi pozíciójának megtartásáért, s nemzetközi helyzete válságosnak mondható. 1852-ben Ferenc József közeledni próbál Magyarországhoz, s körutazást szerveznek számára, mely csúfos kudarcba, és érdektelenségbe torkollik. A kísérletet újabb körutazás szervezésével 1857-ben megismétlik, s az uralkodó ekkor már kedvezőbb fogadtatásra talál, melyben nagy szerepe van a szép és fiatal királyné nak. Ekkor már Itália kérdésének rendezése égető problémát jelentett Ausztria számára. Az itáliai területekért vívott, 1859. június 24-én lezajlott solferinói ütközetben Ausztria döntő vereséget szenvedett, s fel kellett adnia Lombardiát.
A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg. Ferenc József és Sisi Forrás: Wikimedia Commons Ugyanakkor a budavári Nagyboldogasszony templom nem csak Ferenc József magyar királlyá koronázásának volt a helyszíne. Az első uralkodó, akit a 13. században, IV. Béla uralkodása idején épült templom falai között koronáztak magyar királlyá, az Anjou-dinasztia alapítója, a nápolyi születésű Károly Róbert volt. Hosszúra nyúlt belharcok és az ellenkirályok, Vencel, valamint Ottó legyőzése után 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek a Mátyás templomban megkoronázta Károlyt. Károly Róbert magyar király viaszbábuja a Királytalálkozó és Viselettörténeti Kiállításon a visegrádi Fellegvári Panoptikumban Forrás: MTI/Marjai Janos (Történeti érdekesség, hogy a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodóját a 14. század első évtizedében dúló belharcok miatt, háromszor is megkoronázták. ) A középkorban a legfőbb koronázó város Székesfehérvár volt, a Szent István által alapított Koronázó-bazilikában összesen 43 magyar uralkodó fejére került a királyi hatalmat jelképező korona.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az előadás látványvilágáért Balázs Juli, a jelmezekért Tihanyi Ildi felelt, akikkel röviddel a premier előtt interjút is készítettünk. A Poppea megkoronázását áprilisban és májusban is egy-egy alkalommal láthatjuk. Kiemelt kép: Rajkai Zoltán a Poppea megkoronázása című előadásban (Fotó: Horváth Judit)
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
540/530 körül – i. 468/467 körül), athéni államférfi- A perzsák elleni marathóni csatában a tíz görög sztratégosz egyike, majd ezt követően arkhón lett. Új!! : Szalamiszi csata és Ariszteidész (államférfi) · Többet látni » Aszóposz Aszóposz, görög mitológiai alak, peloponnészoszi vagy boiótiai folyamisten, Ókeanosz és Téthüsz fia. Új!! : Szalamiszi csata és Aszóposz · Többet látni » Boiótia Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája. Új!! : Szalamiszi csata és Boiótia · Többet látni » Csatarend A csatarend vagy harcrend (ógörög: ταξιζ, latin: acies, angol: order of battle, francia: ordre de bataille, német: Schlachtordnung) katonai kifejezés, a csapatok csatára való felsorakozásának megállapított rendje, amely szerint a csapatok felfejlődtek a csatára. Új!! : Szalamiszi csata és Csatarend · Többet látni » Dardanellák A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Eλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros.
Miltiadész halálával Themisztoklész mindent megtett, hogy Athén első politikusai közé kerüljön. Nagy riválisát, Ariszteidészt, aki majd minden polgári és athéni erényt bírt, hübrisszel vádolta, gőggel és zsarnokságra törekvéssel, hogy aztán osztrakizmosszal, cserépszavazással el is űzesse Athénból. A valódi hübrisz győzött a váddal szemben. Ám a nagy tettek csak ekkor kezdődtek. Themisztoklész meggyőzte az athéniakat, hogy kezdjenek nagy tengeri flotta építésbe. Látszólag az aiginiaiak ellen, ám valójában a cél: felkészíteni Hellászt egy nagy perzsa invázióra. Az államkincstár megnyitásával Themisztoklész egyben a vagyonosodás útjára is lépett. Ám a nagyobb fenyegetettség miatt sikerrel terelte el erről a figyelmet, főleg úgy, hogy a Hellász egyesítése felé vezető úton sikert sikerre halmozott. Xerxész, a perzsa isten-király betörésének küszöbén Themisztoklész volt Athén és egész Hellász legbefolyásosabb politikusa. És ő a Xerxész elleni szalamiszi csata ünnepeltje is. Névlegesen a görög flotta a spártai Eurübiadész parancsnoksága alatt állt, de a perzsák elleni győzelem nagy stratégáját Themisztoklészben ünnepelte minden görög.
Kr. e. 480. szeptember 20. Szerző: Tarján M. Tamás "…végre nyiltan kitört az elégedetlenség, s gyűlést tartottak, melyben sokat vitatkoztak a régi kérdésről. Egy részük azt mondta, hogy el kell hajózni a Peloponnészoszhoz, s ne maradjanak itt azért a földért harcolni, mely már az ellenség birtokában van. Viszont az athéniak, aiginaiak és megaraiak azt vitatták, hogy maradjanak helyben. " (Hérodotosz a szalamiszi csata előkészületeiről) Kr. szeptember 20-án ütközött meg Xerxész perzsa nagykirály (ur. 486-465) flottája és a görög poliszok egyesült hajóhada Szalamisz szigeténél, ahol a Themisztoklész vezette hellének döntő győzelmet arattak, és ezáltal megőrizték függetlenségüket. Mint ismeretes, Kr. 490-ben, Marathónnál Miltiadész athéni hadvezér győzelmet aratott a Hellász ellen törő perzsa hadak felett, a görög városállamok vezetői azonban tisztában voltak azzal, hogy ez a diadal nem lesz elegendő az ázsiai birodalom feltartóztatására. Az újabb hadjáratra végül csak 10 esztendő után került sor, ugyanis Kr.
490-ben. Új!! : Szalamiszi csata és Marathóni csata · Többet látni » Milétosz A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) egy ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel. Új!! : Szalamiszi csata és Milétosz · Többet látni » Pauszaniasz (hadvezér) Pauszaniasz (görögül: Παυσανίας,? – Kr. 470 k. ) spártai Agiada herceg, a plataiai csata győztes hadvezére, Pleisztarkhosz uralkodása idején régens volt. Új!! : Szalamiszi csata és Pauszaniasz (hadvezér) · Többet látni » Perzsa Birodalom Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése. Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták. Új!! : Szalamiszi csata és Perzsa Birodalom · Többet látni » Pireusz Dodekanészosz-szigetek felé Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra. Új!!
Amennyiben igennel szavaztak, két hónappal később megtartották a szavazást. A két hónap arra szolgált, hogy a polgárok alaposan megfontolják döntésüket, illetve az esetleg érintett személyeknek lehetőségük nyílt arra, hogy lebeszéljék polgártársaikat arról, hogy őket válasszák. Hatezren kellett hogy szavazzanak, vagy ennyi szavazatot kellett hogy kapjon az érintett az érvényességhez. A száműzöttnek tíz nap állt rendelkezésére, hogy elhagyja Athént. Magával vihette mozdítható vagyontárgyait, ám a következő tíz évben nem volt szabad visszatérnie a városba. Amennyiben mégis megpróbálta, halál várt rá. Ám tíz év elteltével vagyonát és polgárjogait visszakapta. A cserépszavazást összességében viszonylag ritkán alkalmazták. Kr. 487 és Kr. 417 között összesen nagyjából tíz alkalomról tudunk, amikor a szavazások eredményesek voltak, ebből öt ráadásul Kr. 487 és 482 között volt. Az első öt szavazás mögött nyilvánvalóan a második perzsa invázió idején döntő szerepet játszó Themisztoklész állt. Hatalmi vágya fortélyos eszközként használta a cserépszavazást politikai ellenfeleivel szemben.