Ellenzéki aláírásgyűjtés Facebook
Fotó: Márki-Zay Péter Budapesten és a 23 megyei jogú városban, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd irodáiban és az ellenzéki országgyűlési képviselőjelölteknél várhatóan szerdán elkezdődhet az aláírásgyűjtés a Diákvárosra és a 270 napos álláskeresési járadékra vonatkozó népszavazáshoz - jelentette be kedden Márki-Zay Péter Budapesten. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje az országgyűlési képviselőjelöltek társaságában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte népszavazási kérdések az emberek valódi problémáival foglalkoznak, szemben a kisebbségi csoportokat megbélyegző fideszes kérdésekkel. Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, a Diákvárosra vonatkozó kérdés esetében arról kell dönteni, hogy "a kínai kommunista migránsegyetemnek akarunk-e több pénzt adni, mint az összes magyar egyetemnek" vagy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően a fővárosban tanuló vidéki diákoknak megfizethető lakhatást biztosítani, írja az MTI.
Az NVI szerint Karácsony Gergely a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdések kapcsán kérdésenként 26 ezer 667 ívet igényelt, de az aláírásgyűjtés ideje alatt bármikor igényelhetők további aláírásgyűjtő ívek. Ellenzéki aláírásgyűjtés • DK Újpest. Egy íven legfeljebb 15 aláírás szerepelhet. A gyűjtésre a szervezőnek 120 napja van, ezt követően pedig az NVI-nek 60 nap áll rendelkezésére, hogy az aláírásokat a rendelkezéseknek megfelelően ellenőrizze. (Kiemelt kép: Karácsony Gergely és Baranyi Kriszta átvették a Fudan-népszavazás aláírásgyűjtő íveit. Fotó: Baranyi Kriszta hivatalos Facebook-oldala)
Címlap Elkezdődött az aláírásgyűjtés a Fudan egyetemről és a 270 napos álláskeresési járadékról 2021. december 15. | 17:39 Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy elkezdődött az aláírásgyűjtés a Diákvárosra és a 270 napos álláskeresési járadékra vonatkozó népszavazáshoz. Karácsony miután átvette a korábban általa benyújtott népszavazási kezdeményezésekhez szükséges aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodából, sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között elmondta, hogy az a fontos, hogy előválasztás sikere után újra ott legyenek az emberek között. "Előválasztás, népszavazás és kormányváltás. Ez az a menetrend, amit kínálunk a változást akaró embereknek és mindenki másnak Magyarországon. Megkapták Karácsonyék az íveket, indulhat az aláírásgyűjtés a Fudan-népszavazásra - Hírnavigátor. " Az MTI tudósítása szerint a főpolgármester arról beszélt, hogy a népszavazási kérdésekkel alternatívát kívánt nyújtani. "Egyfelől ott van a Fidesz kamunépszavazása, ami csak arra alkalmas, hogy félrevezesse az embereket, gyűlöletet keltsen és elterelje a figyelmet a valódi társadalmi kérdésekről. "
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hajnal Miklós, a Momentum országos elnökségi tagja azt emelte ki: a Fudan Egyetem ügye Magyarország jövőjéről szól, arról, hogy el akarjuk-e adni a gyerekeink, unokáink jövőjét "a Kínai Kommunista Párt egyik zászlóshajójának", parkolópályára téve a magyar diákoknak fontos ügyeket. A diákváros felépítésének fontosságát hangsúlyozta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettes is, kiemelve, hogy a több ezer kollégiumi férőhely enyhíthetné a fővárosi lakhatási problémákat egy olyan időben, amikor átlagfizetésből kigazdálkodhatatlanok a budapesti albérletárak. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szűkmarkúnak, "Európa legkegyetlenebb kormányának" nevezte az Orbán-kabinetet, mondván, a koronavírus-járvány miatti kihirdetett veszélyhelyzet idején elengedte a munkájukat elvesztők, a bércsökkenést elszenvedők kezét, míg minden eszközzel segítette oligarcháit, eközben pedig a magyar fiatalok által áhított nyugati jólét helyett keleti elköteleződést épített. Varju László, a DK országgyűlési képviselője szerint nem a valóságban élnek azok a fideszes politikusok, akik szerint aki akar, hetek alatt talál magának munkát, hiszen a járadék jelenlegi időtartama, azaz 90 nap alatt legfeljebb úgy juthatnak álláshoz a kiszolgáltatott, lehetetlen helyzetbe került emberek, ha külföldön keresik boldogulásukat.
Ez az ünnepi zsidó ünnep egy éves rendezvény A Simchat-tóra egy ünnepi zsidó ünnep, amely az éves Tóra olvasási ciklusának befejezését jelzi. A Simchat Tóra szó szerint azt jelenti: "Öröm a törvényben" héberül. A Simchat Tóra jelentése Az egész év folyamán minden héten olvassa el a Torah egy meghatározott részét. A Simchat Tóra esetében ez a ciklus befejeződik, amikor a Deuteronomio utolsó verseit olvassuk. A Genesis első néhány verseit azonnal elolvassa, ezzel újra megkezdődik a ciklus. Ezért a Simchat Tóra örömteli ünnepe, amely ünnepli az Isten szavának tanulmányozását, és várja az új szavak meghallgatását a következő évben. Mikor van a Simchat Tóra? Izraelben a Simchat-tóra a Tishrei héber hónap 22. napján, közvetlenül Sukkot követően ünnepel. Tóra szó jelentése. Izraelen kívül Tishrei 23. napján ünneplik. A különbség a dátum miatt annak a ténynek köszönhető, hogy számos ünnepnap ünnepelt Izrael földjén kívül további nap hozzá, mert az ősi időkben a rabbik aggódnak, hogy anélkül, hogy ez az extra nap zsidók zavaros lehet a dátum és véletlenül befejezni ünnepek megfigyelései korai.
Egy izgalmas midrás elmeséli, hogy a pusztai Szentély építését kiszlév hó 25-én fejezték be, ám az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy várja meg niszán hó elsejét a sátorszentély felavatásával. Azért azonban, hogy "kiengesztelje" kiszlév 25-t, a második Szentély újraavatása a makabik idejében erre a napra esett. A chanuka szó egy másik magyarázata szerint az ünnep neve két szóból áll: חנו-כ"ה – chánu-k"h, vagyis "pihentek a 25. napon" (a héber betűknek számértéke is van, és a dátumokat a betűkkel leírt számokkal jelölik leginkább). * Tóra (Biblia) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. A chanuka arra a napra – kiszlév 25-re – emlékeztet, amelyiken a makabik megpihentek a görögök elleni harcaik után, miután behatoltak Jeruzsálembe, illetve a Szentélybe. Hasonló gondolatmenetet követve van, aki így magyarázza: חנ כ"ה – chen k"h, vagyis "dicsőséget [találtak] 25-én". A héber nyelv egy másik jellegzetessége a betűk számértéke mellett, hogy a szavak betűszóként is értelmezhetők. A chanuka szó betűi a "hasmóneusok kitartottak és megölték az összes ellenséget" kifejezés kezdőbetűiként is magyarázható.
A halacha minden zsidó emberre érvényes, normatív törvényeket tartalmaz. A muszár ezzel szemben: személyre szabott, az adott egyén szívéhez kell, hogy szóljon. Ahogyan a neve is mondja, feddés, olyan, mintha odajönne hozzám valaki, és elkezdene rólam beszélni, hogy bennem mi a rossz, miben kellene megváltoznom. Egyáltalán nem könnyű a kritikát elfogadni, meghallani. Ha felém címzik, talán még sértésnek is veszem. Ha pedig egy könyvben olvasok róla, talán nem is vonatkoztatom magamra. Eltolom, és azt mondom, hogy á, ilyet én nem is szoktam csinálni. Ha pedig eljutok addig, hogy elfogadom, akkor következik az újabb küzdelem, saját magammal, amikor meg kell változtassam önmagamat. A Tóra mint energiaforrás Ez már igazi "csata". Ahogyan a Pirké Ávot írja (4:1): "Ki az erős? Aki uralkodik az ösztönén. Próféta szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. " Ezt a gondolatot, az ember rossz ösztönével vívott harcának jelentőségét illusztrálja a Chovot Hálevávot 6. 5. fejezet bevezetőjében: Mesélik egy jámbor emberről, hogy találkozott az ellenséggel vívott háborúból visszatérő emberekkel, akik zsákmányt szereztek, nagy csata után.
Az omer maga korabeli űrmérték, egy omer kb. 2-4 liter közé eső mennyiséget jelöl; abban eltérnek a különböző értelmezések, pontosan mennyit. Pészách, az egyiptomi kivonulás ünnepe után hét héttel kezdődik a sávuot, ezért nevezik a hetek ünnepének. A köztes időszakban számolni kell a napokat, ezt hívják omerszámlálás nak, és rövid ima szolgál erre a célra. Bibliai parancsolat utasítja erre a zsidó népet: "És számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától, ama naptól, midőn hozzátok a lengetés ómerjét, hét teljes hét legyen. A hetedik hét után való napig számláljatok ötven napot" ( 3Móz 23:15-16). Pészách második napján kellett a jeruzsálemi Templomban lengetni az elsőként learatott árpából álló omeráldozatot, és ekkor kellett kezdeni a számolást is, innen az elnevezés. Az áldozathoz előbb lisztet készítettek az árpából, majd olívaolajat és tömjént kevertek hozzá; nem magukat a kévéket lengették ( 3Móz 2:1-3)! A Második Templom makettje. Harmadik még nincs. Szimhat tóra jelentése. (Forrás: Wikimedia Commons / Juan R. Cuadra) A Második Templom lerombolása után megszűntek az ott végzett áldozatok, de a számolás megmaradt, és vallásos zsidók a mai napig gyakorolják.
Emellett a tóra, tóratanulás kifejezéseket értelmezhetjük jóval tágabban is, és vonatkozhatnak bármiféle zsidó tanulásra, magyarázatra. Ugyanis míg Mózes öt könyve örök és sosem változik, addig a szóbeli Tóra örökösen mozgó, változó, terjeszkedő, megújuló tudásanyag. A tóratanulás a legnagyobb micvák közé tartozik, ahogy minden reggel amlíteni kell a reggeli imában: fel kell sorolni néhány, különösen fontos micvát és a végén a következőt szokás mondani: vetálmud torá keneged kulám – és a tóratanulás az összessel egyszerre felér. A Tóra szövegét kóser állat bőréből készült tekercsre – héberül kláf – írja a hivatásos tóramásoló, a szófer sztám. A tekercset két rúdra tekerik fel, ezeket éc chájim nak, az élet fájának nevezik. A keleti közösségek tekercseit általában díszes, fából vagy nemesfémből készült tokba zárják, és felállítva olvasnak belőle, az askenázi tóratekercseket ruhába öltöztetik, tetejére koronát illesztenek – keter Torá, a Tóra koronája – és a tóraolvasó emelvényen, a bimán egy asztalra fektetve olvasnak belőle.
Mózes öt könyve egy nagyobb egység része, ez pedig a TáNáCh a zsidó Biblia. A név betűszó: a T orá (Tóra), N eviim (Próféták) és K tuvim (Iratok) szavakból áll. E könyvek mindegyike isteni eredetű, de mind közül kiemelkedik a zsidó élet alapvető törvénykönyve, a Tóra, melyet a Szináj-hegy lábánál kapott meg az egész zsidó nép és Isten maga diktálta le Mózesnek. Vannak, akik úgy vélik, hogy az utolsó, Mózes haláláról szóló mondatokat utódja, a honfoglalást vezető Jehosua bin Nun írta le, mások szerint Isten diktálta, Mózes pedig a könnyeivel írta le. Azt mondja a hagyomány, hogy a tóraadásnál minden egyes zsidó lélek ott volt, azok is, akik csak a későbbi nemzedékekben jöttek a világra. A Szináj-hegyen egyébként nem egy, hanem két tórát, két tant kapott a zsidó nép, az egyik az írott Tóra, vagyis Mózes öt könyve, a másik pedig az ezt kiegészítő, magyarázó, értelmező szóbeli tan, a torá sebeál pe. Ez értelmezi, hogy mit is jelentenek az írott Tóra szűkszavú parancsai, például arról, hogyan tartható meg a szombat, vagy éppen a kóserság szabályait mutatja be.