Cím 8600, Siófok, Verebesi út 8-10. Somogy megyei autóbontónk 1991 óta üzemel, mely eleinte csak alkatrészek forgalmazásával foglalkozott. Békés megye - Alkatrész, autóbontó, Békés megye lista. Majd a növekedés ütemében fejlesztettük raktárunkat, hogy az autóalkatrészek nyilvántartása pontos legyen, így hamar ki tudjunk szolgálni a vevőket. Emellett büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban először a cégünk kapta meg, a környezetvédelmi szakhatóság engedélyét arra, hogy évi ötezer gépjárművet kezelni és ártalmatlanítani tudjon. Így mára autóbontó műhelyünkben modern felszerelések és hat kocsiállás gondoskodik a gépjárművek egyidejű bontásáról. Ha totálkáros vagy régi autóját autóbontóba vinné, vagy bontott, típusnak megfelelő alkatrészekhez szeretne jutni, akkor keresse Somogy megyei autóbontó műhelyünket, ahol elhivatott szakembereink a segítségére lesznek!
4. Önnek nem kell semmit tennie, meghatalmaz bennünket. Mi átvételi bizonylatot állítunk ki, autóját elszállítjuk, és a forgalomból kivonatjuk, majd postán elküldjük Önnek a kivont gépjárm iratait. További információ >> Közérdek információ 2005. január 1-tl a 267/204(IX. 23)sz. Kormányrendelet alapján, a használaton kívüli, üzemképtelen, totálkáros, mszaki vizsgával nem rendelkez gépjárm tulajdonosa, a forgalomból való végleges kivonást kizárólag BONTÁSI ÁTVÉTELI IGAZOLÁS birtokában kezdeményezheti az okmányirodában. A gépjárm tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, hulladékká vált gépjármvét a 19/2004 KFF Szabályzat alapján a Közlekedési Felügyelet által regisztrált bontó-hulladékkezelnek átadni. Az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolás mindkét fél általi aláírását követen történhet meg a gépjárm forgalomból történ, végleg kivonása tényének, a jármnyilvántartóba történ bejegyzése. A tulajdonos kizárólag a forgalomból való végleg kivonás után mentesül a kötelez biztosítás és a súlyad fizetése alól.
Körzetszám Telefonszám Kíváncsi egy telefonszám tulajdonosára? Telefonszám kereséshez adja meg a körzetszámot és a telefonszámot. Kérjük, ne használjon 06 vagy +36 előtagokat, illetve kötőjeleket vagy szóközöket. Kíváncsi egy személy telefonszámára? A kereséshez adja meg a keresett személy teljes nevét és a települést ahol a keresett személy található. Kíváncsi egy cég telefonszámára? A "Mit" mezőben megadhat szolgáltatást, cégnevet, vagy terméket. A "Hol" mezőben megadhat megyét, települést, vagy pontos címet. Bővítheti a keresést 1-100 km sugarú körben.
A Gyermekjogi Központ rendszeresen publikált, anonimizált esettanulmányai segítenek a felelős felnőtteknek a gyermek legfőbb érdekére fókuszálni a különböző eljárások során. Az eset rövid leírása: Egy apa kereste fel a Gyermekjogi Központot, középiskolás gyereke ügyében. A gyerek egy tanárról készített egy rövid videófelvételt iskolaidőben, amit feltöltött a Snapchat alkalmazásba, így egy tucat gyerek számára 24 óráig elérhető volt. A videófelvételhez a gyerek trágár feliratot csatolt. Miután az ügy kiderült (az egyik csoporttag gyerek jelezte a tanárnak, hogy mi történt), az iskola igazgatója fegyelmi eljárást kezdeményezett. Többször volt egyeztetés is az ügyben, azonban az iskola tantestülete 6 héttel az eset után határozatot hozott, és büntetésként a gyerek másik osztályba való áthelyezéséről döntöttek, eltiltották az év végi osztálykirándulástól, a mobilhasználattól, közösségi eseményen való részvételtől és rosszabb magatartás jegyet javasoltak neki. Az apa és a gyerek a Gyermekjogi Központ segítségét kérte, hogyan tudnának a túlzónak érzett döntés ellen fellebbezni.
Az EMMI rendelet 53§. (3) pontja szerint, amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor kell fegyelmi eljárást lefolytatni. Egy, az eljárás során készült feljegyzés szerint az egyeztetés eredményes volt. A feljegyzés szerint megfogalmazódott az egyetértés, hogy mindenki el tudta mondani, amit szeretett volna, és hogy a megbeszélés építő jellegű volt. 2. Fegyelmi jogkövetkezmény alkalmazása alaki hibás eljárásban 20/2012. EMMI rend. 56. §. (2) és (3) bekezdések megsértésével A 20/2012. EMMI rendelet 56. § (2) pontja értelmében a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. A fegyelmi eljárás megindításáról akkor is értesíteni kell a tanulót és a szülőt, ha nem kerül sor fegyelmi tárgyalásra.
§ Az Nkt. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(5) Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e) pontjában (eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától) meghatározott fegyelmi büntetés nem, a (4) bekezdés f) pontjában (kizárás az iskolából) és a (7) bekezdés e) pontjában (kizárás) meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a kormányhivatalt, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára.
A fenntartó ugyanis figyelmen kívül hagyta a jogi szabályozást és egy olyan személyt bízott meg a másodfokú döntés meghozatalával, aki arra nem rendelkezik hatáskörrel, és nem is észlelte a fegyelmi eljárás során elkövetett nyilvánvaló, súlyos jogsértéseket. A jelentés felhívja a figyelmet emellett arra is, hogy az egyedi ügyben feltárt jogsérelmek egy része már a jogalkotás szintjén megelőzhető lett volna. Szükséges lenne az ombudsman szerint a törvényi előírásokkal összhangba hozni a fegyelmi határozat kihirdetése jogintézményét, meg kellene alkotni a diákönkormányzat véleményezési jogával kapcsolatos szabályozást. A tényállás megfelelő tisztázása érdekében pótolni kellene a sértettek, a tanúk meghallgatására vonatkozó külön szabályokat is. A biztos az emberi erőforrások miniszterétől kérte mindezek alapján, hogy kezdeményezze a fegyelmi eljárás további garanciáit biztosító jogi szabályozás kiegészítését, az iskolapszichológusok kötelező létszámának megállapítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, a tanulók magatartási problémáinak kezelésével kapcsolatos kurzus elvégzésének kötelező beillesztését a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe.
Hogy milyen távolságú befogadó iskolát kell találnia, azt nem tudom, azt sem tudom egyébként, hogy ez az ő, vagy a szülő problémája-e, tehát hogy az iskolának kell-e másikat keresni abban az esetben, ha fegyelmi miatt kell távoznia a diáknak, vagy a szülő dolga. 2011. 24. 21:17 Ha a sértő kiskorú, akkor nem lesz büntetőeljárás, viszont javító-nevelő intézetbe kerülnhet. Tegyenek feljelentést. A nyomozó hatóság büntethetőséget kizáró ok miatt a feljelentést elutasítja, de intézkedni fog a kiskorúval szemben. keresztapa 2011. 20:52 Köszönöm a válaszát! Mi lehet ennek az intézkedésnek az eredménye, hiszen a gyerek kiskorú! 2011. 20:47 Tisztelt "keresztapa"! A súlyos testi sértést a büntető törvénykönyv rendeli büntetni, azt nem lehet fegyelmi hatáskörben elbírálni. Meg kell tenni a büntető feljelentést. A büntetőeljárásban intézkedni fog a hatóság a renitens tanulóval szemben. 2011. 20:23 Tisztelt Jogi Fórum! Ha egy iskola fegyelmi eljárást indít egy tanulója ellen, aki rendszeresen megszegi a házi rendet, sőt rendkívül súlyos vétséget is követett el (8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés) diáktársa ellen, és az igazgatónak befogadó intézményt kell keresnie, akkor ezt hány km-es körzetben teheti meg?
A közoktatási törvény 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. Lehetőség van arra, hogy a pedagógiai szempontokat szem előtt tartva a tanuló is részt vegyen a helyreállításban, de kizárólag abban az esetben, ha ehhez minden érintett hozzájárul és az emberi méltósághoz való jog nem szenved sérelmet. A helyreállítástól, illetve a kár megtérítésétől azonban a bizonyítvány kiadása nem tehető függővé. A bizonyítvány ugyanis közokirat, amelynek kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. (K-OJOG-296/2001. ) Egy panasz szerint egy tanuló azért nem kapott bizonyítványt, mert a szülei elmulasztották az utolsó havi napközi otthoni térítési díj befizetését. (K-OJOG-299/2001. ) A panaszosok azt kifogásolták, hogy mivel a szóbeli érettségi vizsgára menet ellopták leányuktól az osztálypénzt, és azt a szülők nem tudták megtéríteni, a tanuló nem kapta meg az érettségi bizonyítványát.
(K-OJOG-337/2001. ) Ezekben az ügyekben egyértelműen megállapítható volt, hogy az intézmény jogszerűtlenül járt el akkor, amikor a bizonyítványt nem adta át a tanulónak a bizonyítványosztás időpontjában. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy a jövőben a bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal ne tagadja meg. Kezdeményezésünket minden esetben elfogadták. Tartalomjegyzék