október 7., 15:27 Nemzeti lobogón közösülést imitálni nemzetgyalázás? A gimnázium honlapján közétett írásban magyarázta Tóth Tamás igazgató, miért büntette a tanárokat azért, mert egy diákszíndarabban nemzeti lobogóval leterített asztalon közösültek a szereplők. március 6., 13:06 Nemzeti adó – terror, tavaszi vadászidény A magyar ember, akár fideszes, akár nem, nem szereti a pénzét kidobálni az ablakon. A Zöld Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata - Tisztajövő. Már, ha felfogja, hogy éppen kidobálja, a pénzét az ablakon... november 17., 14:37 Mekkora lesz a Fidesz kényelmének ára? Kérdéses, hogy a választók az ellenzéket gettósító alkotmányozásra szerettek volna-e mandátumot adni a Fidesznek júniusban. július 9., 18:00 Sokat tanul, mindent felejt Nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztéséről kiadott kormányrendelet teljes egységbe forrasztotta azokat, akik máskülönben egy kanál vízben megfojtanák, leköpnék, kiröhögnék egymást.
Vay Márton a Greenpeace sajtószóvivője elmondta: azért volt szükség a Zöld Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatra, mert amikor a kormányok világszerte egyre többször tekintik legfontosabb feladatuknak a klímaváltozás elleni fellépést. A XXI. század legelején Magyarország az egész világgal egy időben szembesült a növekedés korlátaival és a fenntarthatatlanság tényével. Nemzeti együttműködés nyilatkozata - Blikk. A jólétinek tervezett társadalmat és szegény országokat egyaránt az egészségtelen környezet okozta megbetegedések, a mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek, növekvő élelmiszerárak, rossz hangulat terhelték. A harmadik világból mindennapossá váltak a tömeges éhínségek és természeti katasztrófák hírei. A szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok pedig halálra dolgozták és zabálták magukat. Nem törődtek az általuk előidézett, már őket is fenyegető ökológiai katasztrófával. Gyermekeik elől szinte az utolsó falatokat is eltüntették a Nagy Közös Hűtőszekrényből. A magyar nemzet 2010 nyarán összegyűjtötte életerejét és jobbik eszét, hogy kinyilvánítsa: elég volt az önpusztításból, és megvalósítja a fenntarthatóságot.
Szikinger Istán alkotmányjogász azonban azt mondta a lapnak, hogy van mód az elutasítás következményeként fegyelmi eljárást adni, vagy elbocsátani az intézményvezetőket.
Végképp eltörölni címen nyílik kiállítás a Centrális Galériában június 25-től. A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdetmény lesz látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek. A Centrális Galéria szerves részét képezi az OSA Archívumnak, amelyet 1995-ben hoztak létre annak alkalmából, hogy Budapestre, a Közép-Európai Egyetemre szállították a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Kutatóintézetének egykori archívumát és dokumentumait. Az archívum egyik legfontosabb feladata az emberi jogokkal kapcsolatos anyagok, gyűjtemények gyarapítása, hiszen ezek az alapvető jogok a legsötétebb pártállami időszakban kivétel nélkül sérültek, a hidegháborús időszak utolsó idejében azonban egyre nagyobb szerepet kapott ezeknek a védelme. A Nemzeti Együtt-nem-működés Nyilatkozata – Örülünk, Vincent?. A Galéria célja, hogy a közönség számára is elérhetővé tegye a kutatók által feldolgozott anyagokat. Szeretnének segítséget nyújtani abban, hogy a látogatók jobban megismerjék azt az időszakot, amelyből az archívum anyaga származik. A kiállításon a pártállami korszak politikai propagandájának dokumentumait, a követendő életformát hirdető posztereket, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagáló hirdetményeket tekinthetünk meg.
Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt, hamarosan Magyarországon is; szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon – tájékoztatott az uniós szervezet pénteken. Közölték, az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is. A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd – közölték.
A nyilatkozat befejező része a NER minden magyar felé való nyitottságát hangsúlyozza, illetve előrevetíti azt, hogy Magyarország az új rendszerrel erős és sikeres lesz. Az 1140/2010. (VII. 2. ) kormányhatározat a dokumentum bizonyos közigazgatási intézményekben való kifüggesztését írja elő. Az ellenzéki pártok kritikusak voltak magával a nyilatkozattal szemben, kötelező kifüggesztése ellen pedig kifejezetten tiltakoztak, mert állításuk szerint a független állami intézmények autonómiáját fenyegeti a dokumentum kötelező kitétele, és ez a gesztus alapvetően a kommunizmus szimbolikus politikájára emlékeztet.
Az 1681. évi törvények csak az úgynevezett artikuláris helyeken és családi körben engedélyezték a más vallásúak hitéletét, ezen az állapoton pedig az 1731-es Carolina Resolutio, majd Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780) szabályozása sem javított, hiszen az állam ellenőrzése alá vonta a protestáns egyházakat, idővel pedig a nem-katolikus fiatalok tanulmányainak ügyében is illetékessé vált. II. József, aki 1765 után császárként és – édesanyja mellett – társuralkodóként is befolyást nyert a politikában, amellett, hogy a felvilágosodás híveként a tolerancia ideáját követte, a birodalomban tett utazásai során is meggyőződött arról, hogy az életben lévő vallásjogi szabályozás egyfelől feszültséget szül az alattvalók között, másfelől pedig a kormányzat számára is hátrányos. II. József és türelmi rendelete - Cultura.hu. Az 1780-ban egyeduralomra jutó József számára ez a két érv kiemelten fontos volt, hiszen államközpontú, abszolutista szemléletében a vallás és az egyház mint a központosított birodalom támaszai szerepeltek, melyek haszontalan és szupranacionális "hajtásait" – elsősorban a pápától való függést – egyszerűen le akarta nyesni.
Szerző: Tarján Tamás "Szörnyü módon járnak el, hiszen ha török jobbágyot tartok, megkell néki engednem az Alkoránt, ha sidót, a Talmudot. " (II. József véleménye arról, hogy a katolikus cenzorok visszatartják a protestáns Bibliákat) 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni. Bár Magyarországon az erőszakos ellenreformációs törekvések kora I. Református templom. Lipót (ur. 1657-1705) uralkodásával véget ért, a felszín alatt kevésbé látványos, ámde nagyon is komoly téttel bíró küzdelem folyt a katolikus államvallás és – elsősorban – a protestantizmus között.
Országos földmérést indított, a nemesség ezt is jogsértésnek érezte, s mert fontosnak tartotta az oktatást, Pesten e célra emeltette az Újépületet. József császárként alig törődött a német fejedelmek, így az egyháziak kiváltságaival, ezért azok Nagy Frigyes porosz király hatására szövetséget kötöttek ellene. József hogy helyzetét javítsa a birodalomban, Bajorországért Belgiumot ajánlotta fel, ahol a papság ellene izgatta a népet, de a porosz uralkodó ezt is meggátolta. Frigyes 1786-os halála után sikertelenül tervezett porosz szövetséget, az 1787-ben indított török háborúban Katalin cárnővel működött együtt. Belgrádot azonban nem tudta bevenni, s a török betört a Bánátba. József betegen tért meg Bécsbe, Belgium forrongott, a poroszok a törökkel szövetkeztek ellene. II. József. A türelmi rendelet. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Kudarcai felszították a magyarok elégedetlenségét, s az újoncállítás fejében a sérelmek orvoslását, a törvények visszaállítását követelték. Mikor 1789-ben egységes földadót vezetett be s erőszakkal foglalt le szénát és gabonát, 15 megye fellázadt, s felkelés fenyegetett.
II. József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30. ). VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Hiába volt VI. Pius pápa 1782-es bécsi "fordított Canossa-járása", a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására. II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. II. József király halála után, utóda, II. Lipót 1790. november 7-én megerősítette a türelmi rendeletet, majd az 1791: XXVI.
2004. május 21. 03:10 II. József egyházpolitikájának - a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak - célja: alárendelni az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében, az örökös tartományokban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehetett kihirdetni. II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több, az állam érdekét sértő pápai bullát betiltottak. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és tiltották, hogy a szerzetesrendek külföldi elöljáróik utasítását elfogadják. II. József legjelentősebb egyházpolitikai intézkedése a türelmi rendelet kiadása volt (1781. október 25-én), mely a protestáns (evangélikus és református) és ortodox (görögkeleti) hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, és megnyitotta előttük a magasabb állami hivatalokat is.