Felfedezőútra hívnak a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén –írja a A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tíz kiométeres túrát szervez a tiszai, nevezetes nagy fák mentén, ártéri mocsárréteken, fás legelőkön, erdőn át. A kiránduláson Albert András természetőr navigálja majd a természetkedvelőket. A túra január 29-én lesz, és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága weboldalán lehet jelentkezni.
Tájékoztató tábla a töltésnél. A nagy kanyar... A festői holtág. Ilyen táblákkal sűrűn találkozunk! Amikor a víz az úr.... A festők szinpada... A víztükör... Ez a pad is Téged vár! Tavaszi táj. A láda helye! Szélesség N 46° 27, 669' Hosszúság E 20° 12, 518' Magasság: 90 m Megye/ország: Csongrád-Csanád Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2002. 08. 07 16:08 Utolsó lényeges változás: 2016. 05 01:28 Utolsó változás: 2019. 11. 28 17:05 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: Geologi Ládagazda: Geologi Nehézség / Terep: 1. 5 / 3. 0 Megtalálások száma: 564 + 9 sikertelen + 18 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 0. 5 megtalálás hetente A geoláda megtekinthető a is. A ládába TravelBug NEM helyezhető!! ---WAP--- A lada az arteren talalhato egy fa letört aganak odvaban van elhelyezve es jol alcazva. Az ut lehet hogy kisse saros, ne lepodj meg! ------------ Kedves Vándor! A láda a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben a Tisza és a holtág találkozása közelében lett elhelyezve egy fa letört ágának odvában.
Bulvár Darvak az Alföldön 2008. október 30. csütörtök Fotó: Gémes Sándor Aki még meg szeretné figyelni a darvakat, autózzon ki a Fehér-tóhoz, amely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartózó Mártélyi Tájvédelmi Körzetnek a része. Csak az érdekesség kedvéért, a…
a Mártélyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 2008. 01. 01. 1. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal 390/1971. számú határozatával védetté nyilvánított Mártélyi Tájvédelmi Körzet védettségét fenntartom. 2. § A Mártélyi Tájvédelmi Körzet kiterjedése 1916, 1 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait a melléklet tartalmazza. 3. § A védettség indoka és célja a Mártélyi-holtág, a Körtvélyesi-holtág és a Barci-rét természeti és tájképi értékeinek megőrzése, a hullámtér területén élő gazdag madárvilág zavartalan életfeltételeinek biztosítása. 4. § A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. Melléklet a 153/2007. (XII. 27. )
2005. novemberében avatta fel a hódmezővásárhelyi önkormányzat az "Ártári tanösvényt", amely a mártélyi holtág természeti értékeit mutatja be. Külső hivatkozások A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja - A Mártélyi TK leírása A Tájvédelmi körzet térképe Források Lisztes János: Pusztaszer és Mártély: az Alsó-Tisza-völgy védett területei, kiadta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005. Farkas Zoltán: Kaláris - Martély Önkormányzatának közéleti és kulturális információs kiadványa: hírek, pillanatképek Martély életéből, Martély, 2004-2005. Mártély honlapja 153/2007. (XII. 27. )
ELŐZŐ VAGYOK. JAVÍTÁS! AZ ELŐZŐT NE VEDD FIGYELEMBE! 1. Az Andok előterében a trópusi sivatagi éghajlat csak keskeny sávban alakult ki, mert......, mert a domborzat módosítja az éghajlatot. 2. Az Atacama-sivatag a Föld legszárazab siavataga, mert......, mert közelében hideg áramlás fut végig, az hűti. 3. Észak-Amerikában a keleti partvidék hidegebb, mint a nyugati, mert......, mert a Labrador-áramlás hűti. 4. A mérsékelt övezetben az Andok nyugati lejtői csapadékosabbak, mert......, mert nyugati szél az uralkodó. 5. A Prérin kevesebb a csapadék, mert......, mert éghajlata száraz, kontinentális. Trópusi sivatagi éghajlat. 6. Az Alaszkai-öböl télen sem fagy be, mert......, mert mellette tengeráramlás (meleg) folyik. (A többit is leírom, hátha valaki nem tudja. ) A hideg, sarkvidéki légtömegek akadálytalanul áramlanak a földrész belsejébe, mert......, mert ez a kontinens északról nyitott. A mérsékelt övezetben kevesebb a csapadék, mert......, mert a hegyvonulatok elzárják az útját.
Sárgásvörös színét szintén vas- és alumínium-hidroxidok adják. Térítői (trópusi sivatagi) éghajlat jellemzői Az északi és déli szélesség 20. és 30. foka között, a Rák- és a Baktérítő vidékén, a szárazföldek belsejében, évi egy-két hónap kivételével a passzát szélrendszer leszálló ága uralkodik. A forró, száraz nappalokat derült, hideg éjszakák váltják föl, az erős kisugárzás miatt fagyhat is. A napi hőingadozás különösen nagy (25-30 °C). Itt mérték Földünkön a legmagasabb hőmérsékletet (+ 57, 8 °C, San Luis, Mexikó; El Azizia, Szahara). A csapadék a Nap legmagasabb delelését követően rövid, heves záporok alakjában hull le; évi mennyisége a félsivatagokban 200-300 mm, a sivatagokban 100-200 mm, sőt esőtlen évek is előfordulnak. A szárazságot néhol hideg tengeráramlások (Atacama–, Namib-sivatag) vagy a tengertől elzáró hegységek is fokozzák (Mojave–, Gila-sivatag, Kalahári). A levegő páratartalma egész évben alacsony. Trópusi sivatagok állatai és trópusi űltetvényesek növényei by György Kovács. A csapadékot némileg pótolja az erős éjszakai harmatképződés. A nagy szárazság miatt a térítőkörök környékén összefüggő növénytakaró nem alakulhatott ki.
Az egyik éghajlat, amely a bolygón szélsőségesebb körülmények között létezik, a sivatagi éghajlat. Főleg az jellemzi, hogy a szárazság nagy részét az éves csapadékhiány okozza. Ez egy olyan éghajlat-típus, ahol a párolgási folyamat és a magas hőmérséklet uralkodik. Ezek az ökoszisztémák az évek során különféle éghajlati viszonyok révén alakultak ki, amelyek létrehozták ezeket az egyedi jellemzőket. Ebben a cikkben elmondjuk nektek a sivatagi éghajlat összes jellemzőjét, eredetét és fontosságát. Trópusi sivatagi éghajlat jellemzői. Sivatagi éghajlat A sivatagi éghajlaton az evapotranspirációs folyamat uralkodik. A nedvesség elvesztése lokalizálódik a felszínen a napsugárzás és a megnövekedett hőmérséklet okozta közvetlen párolgás következtében. Ehhez adódott az a kis izzadtság, amely a növények vizéből származik. Az evapotranspiráció jelensége miatt a csapadék mennyisége a nagyon alacsony érték egész évben. Évente 250 mm-nél megmaradó értékek. Adatok vagy elég szűkösek, amelyek a növényzet és a páratartalom hiányát jellemzik a környezetben.
A napi hőingás elérheti a 30 fokot, emiatt rendkívül gyorsan aprózódnak a kőzetek, s ennek törmeléke a hegyek lábánál halmozódik fel. Az így kialakult, túlnyomóan kvarcból álló futóhomokból a homoksivatagban buckák épülnek. A visszamaradt durva törmelékből szikla- és kavicssivatagok keletkeznek. Trópusi sivatagi éghajlat by Virág Vas. A sós tavak és mocsarak feltöltődése után agyagsivatagok jönnek létre. Ezen kívül létrejöhetnek még medencék és érdekes szikla formációk a különböző keménység miatt. Több mint 500 növény él a sivatagban, melyek mélyről szívják fel a talajnedvességet és, így tudnak életben maradni. A térség legfontosabb kultúrnövénye az oázisokban termesztett datolyapálma.
A félsivatagok növényei a párolgás ellen különböző módon védekeznek. Az évelő bozótok apró leveleiket hamar lehullatják, levelek helyett tüskéket, töviseket, pikkelyeket viselnek; mélyreható gyökérzetük, vízraktározó száruk vagy gyökerük van (pozsgásság). A lágyszárú egyévesek tenyészideje nagyon rövid. Bővebben a trópusi sivatagokról itt olvashatsz. Szavanna (átmeneti) éghajlat jellemzői Az Egyenlítőtől északra és délre távolodva fokozatosan csökken a csapadék mennyisége, és egyenlőtlenné válik az eloszlása. A szavannák területén az év egy esős és egy száraz évszakra különül. Minél távolabb vagyunk az Egyenlítőtől és közelebb a térítőkhöz, annál hosszabb a száraz évszak. Ázsia éghajlata - Diagram. Az évi középhőmérséklet magas, a hőmérő higanyszála sohasem esik fagypont alá. Az esős évszak melegebb, a száraz valamivel hűvösebb. Természetes növénytakarója a szavanna. Az Egyenlítőtől távolodva több fajtája alakult ki: Nedves szavanna: A szárazság 3-5 hónapos. Embermagasságú füvek, zárt erdők jellemzik. Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárazság jellemző.
Mind a napfényes, mind a napszegény monszunszelek a parttal párhuzamosan fújnak, így a nedvességgel teli tengeri levegő csak ritkán tud a szárazföld fölé hatolni. Köppen éghajlatosztályozási térkép A főbb éghajlati típusok az átlagos csapadék, az átlagos hőmérséklet és a természetes növényzet mintázatán alapulnak. Ez a térkép az éghajlati típusok világméretű eloszlását ábrázolja az eredetileg Wladimir Köppen által 1900-ban kitalált osztályozás alapján. M. C. Peel, B. L. Finlayson és T. A. McMahon (2007), Updated world map of the Köppen-Geiger climate classification, Hydrology and Earth System Sciences, 11, 1633-1644. A legtöbb alacsony szélességű sivatagban a felhőtakaró ritka (egyes területeken évente kevesebb mint 30 napon van felhő). A csapadék mennyisége többnyire 0-25 cm (0-10 hüvelyk) között mozog, bár a csapadék megbízhatatlansága jelentősebb, mint a kis összegek. Az átlagos adatoknak nincs sok jelentősége; egy olyan helyen, ahol a 10 éves átlag 5 cm (2 inch), például előfordulhat, hogy egy évben 50 cm (kb.