Az 1900-as évek elején, az első világháború alatt és után nagy népszerűségnek örvendtek a sötétben világító órák. A számlapok folyamatosan fénylettek, nem volt szükség arra, hogy napfénnyel töltsék őket, így rendkívül praktikusnak és mutatósnak tűntek. Súlyos ára volt azonban annak, hogy a divatos szerkezetek elkészüljenek. A fénylő részletek a mérgező, életveszélyes sugárzó anyagból, a rádiumból készültek, azokra a nőkre pedig, akik ezzel dolgoztak, fájdalmas leépülés és halál várt. Sugárzó anyaggal dolgoztak a rádiumlányok A rádiumot 1898-ban fedezte fel a Nobel-díjas házaspár, Marie és Pierre Curie, hamarosan pedig már rákkezelésekben alkalmazták. Mivel jótékony, gyógyító anyagnak vélték, az emberek egyre szélesebb körben kezdték használni, és számos hétköznapi termék adalékanyagává vált: többek között kozmetikai szerek, fogkrémek, sőt egyes ételek és italok is tartalmazták. Az egyik legsikeresebb rádiumalapú termék ezek mellett a fluoreszkáló festék volt, melyet az órákhoz is használtak.
A fürdőszoba, a hálószoba, az előszoba és a 15 éves fiú gyermek szobájának berendezése várt ránk megoldandó... Szaniszló család Egy meseszép budaörsi környezetben, egy rendkívűl kedves, és aranyos család! Hogy miért fontos ezt közölni? Mert csak így tudom igazán elmondani azt, hogy jelen esetben átlagon felül próbáltuk meg belecsempészni az asztalos szakma minden csínnyát-binnyát bútorainkba… Beszéljenek a képek inkább helyettem! Mottónk ennél a munkánál: nem volt 🙁... Ludchenék Egy ismert lakberendező kollégánk megkeresése, és tervei alapján készítettük egy budapesti logisztikai cég tulajdonosának, az alábbi tömörfa bútorokat. A tulajdonos kérés egy a tradicionális, tömörfa bútorokból álló otthoni munkahely megteremtése. A visszafogott polgári elegancia jegyében kellett megvalósítani a lakberendező elképzelését. A helységben elhelyezésre került két egymás felé fordított tömörfa... Rollyék A fiatal, háromgyerekes közgazdász házaspár első bemutatóteremi látogatása, egy tömörfa bortartó vásárlásával végződött.
1 500 Ft 2 150 - Készlet erejéig
Egyszerű bejelentési terv, vagy mégsem? Mikor alkalmazhatjuk ezt az úgynevezett "egyszerűsített" eljárási formát? TERVEZŐI NYILATKOZAT - PDF Ingyenes letöltés. Minden 300m2-t meg nem haladó lakóépület építésénél vagy felújításánál, illetve a 300m2 feletti épületeknél is, amennyiben az építtető magánszemély és saját lakhatás céljára épít! ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: "A kivitelezési dokumentációk minden munka részét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület legyen megvalósítható. A tervlapok kell, hogy tartalmazzák az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással. "
A kötelező tervezői művezetés biztosítása az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületek építtetőjének feladata. Részleteit már a tervezői szerződésben rögzíteni kell. A tervezői művezető személyi feltételeit, feladatait, a tervezői művezetési szerződés tartalmi előírásait, valamint a tervezői művezetések alkalmankénti árát is jogszabályok határozzák meg. A tervezői művezetés kötelezettsége alól kivételt csak azok az építtetők jelentenek, akik 2019. 10. 24-e után kötött szerződés alapján, magánszemélyként, saját lakhatásuk megteremtése céljából építtetnek egyszerű bejelentéshez kötött, új lakóépületet. Egyéni döntés alapján ők is igénybe vehetik a tervezői művezetést, azonban eltérő előírások vonatkoznak rájuk. Ebben a cikkünkben körüljárjuk a témát, és bízunk benne, hogy sikerül teljes körű tájékoztatást adni a tervezői művezetésről! Kötelező tervezői művezetés szabályai A kötelező tervezői művezetés részletes szabályait a 2016. évi XXXVI. tv. 3. §;, valamint az 1997. évi LXXVIII. (Étv) 33/A.
A kötelező hat alkalomnál kevesebb művezetést végezni nem lehet, de amennyiben az építtető és a tervező úgy látja, hogy indokoltak további művezetési alkalmak is, a tervezői művezetési szerződésben rögzítve további alkalmakat is meghatározhatnak. Amennyiben az építtető magánszemély, és saját lakhatásának biztosítása céljából végzi a lakóépület építtetését, dönthet úgy, hogy annak ellenére, hogy nem kötelező, mégis igénybe veszi a tervezői művezetést. Ilyen esetekben a tervezői szerződésben kell kitérni a művezetések elvégzésének alkalmaira, melyet a tervező és az építtető közösen állapít meg. Ebben az esetben nem kötelező a hat alkalom, és a tervezői művezetés díjában is eltérhetnek, mert rájuk nem vonatkoznak a jogszabályi előírások. Kivételt képeznek ez alól az olyan esetek, amikor az építtető magánszemély ugyan, de nem csak a tervezői művezetést, hanem az elektronikus építési napló vezetését is alkalmazza. Ilyen esetekben minden olyan jogszabályi előírást be kell tartania, amelyet a nem magánszemély építtetőknek.