De forgassuk csak vissza az idő kerekét s kövessük a láng útját egészen a szikráig. Zeusz a mitológia szerint Olympiában győzte le apját, Kronoszt, vagyis az időt. E hely, napjainkban már csak kis bazárokkal övezett falú Görögországban. Turista látványosság. Akkortájt bezzeg hatalmas oszlopsorok, s azokat fedéllel áthidaló edzőcsarnokok, szökőkutak s fejedelmi vendégpaloták ékesítették Ókori olimpiai játékok építményeinek rekonstruált helyszínrajza Nyüzsgő hatalmas polisz volt, ahol államok királyai diskuráltak feszültséggel és izgalmakkal teli légkörben a a versenyekre várakozva, Zeusz templomának aranyfedele a szikrázó napsütésben maga a káprázat volt, melynek látványa az odatóduló hívők, és a versengés tudatától felajzott nézők izgalmát a végsőkig fokozta. Ókori olimpia versenyszámok. A kábulatot és a mámoros hangulatot a templom előtti tér háromezer szobrának impozáns látványa – és még ma is, a világ csodájának számító, több emelet magas elefántcsont-aranylemez borítású, Zeusz obeliszk hatalmas alakja gerjesztette.
Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, a versenyek időtartama pedig 5-6 napra nőtt. A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban véget vetett a több mint ezeréves tradíciónak, és betiltotta a játékokat. Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A pentathlon - sporttörténet. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től került sor a Pánhellén Játékokra. 1869-ben ezért építették újjá márványból az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban aztán az első újkori olimpiai játékok színhelye lett. Az olimpia eszméjét végül a francia Pierre de Coubertin báró vitte sikerre.
de: a forrásközlés a rohammal történő ugrás lehetőségét kizárja lendítőkővel ( haltér) ugrik (Vasalószerű kolonc a kézben) súlya: 1, 48 - 4, 6 kg Philosztratosz: A ginasztikáról: "A haltér a pentathlonversenyzők találmánya, az ugráshoz használták, onnan ered a neve is, mivel súlyával vezeti az atléta kezét, s elősegíti a gyors röptét és biztos földet érést. "
később A pentathlon győztese aki az 5 számból 3-at megnyer Legnagyobb dicsőség: ha az első 3-at nyeri meg ' triaktér' 'hármas győző'
Miután 1546-ban I. Ferdinánd érdemei jutalmául neki ajándékozta egész Muraközt, Csákvár várával, Zrínyi már inkább magyar, mint horvát főnemes lett. Zrínyi egyszerre volt féktelen kiskirály és a honvédelem példás bátorságú hőse, aki 1556-ban Babocsánál ismét megverte a törököt. Mivel azonban Ferdinánd már nem bízott benne és a horvátok is zúgolódtak, amiért a magyarokért harcol, 1561-ben lemondott horvát báni tisztségéről, s Szigetvár kapitányának nevezték ki. 1562-ben meghalt Nádasdy Tamás nádor, a törökverő társ, s a védelem megszervezése érdekében a király Zrínyit 1563-ban dunántúli főkapitánnyá tette, hisz vitathatatlanul ő volt a legtapasztaltabb katona a törökellenes harcokban. Az 1556-ban szinte rommá lőtt várat helyrehozták, Paolo Mirandola itáliai építész tervei szerint erős olasz bástyás földvárrá építették ki. Mitták Ferenc történész írásai szerint Zrínyi Miklós is sok figyelmet fordított az 1560-as évek elején a megerősítésre. Zrínyi tér | szigetvar.hu. Szigetvár tulajdonképpen több lépcsőből álló erődítményrendszer volt: a legbelső várhoz csatlakozott a középső vár (együtt: belső vár); vizesárokkal, külön kapuval elválasztva következett a külső vár, majd ehhez elővárként épült az Óváros és az Újváros palánkja.
Ekkor újra megerősítették és őrséggel látták el. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a szigetvári vár parancsnokságát. Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Zrínyi Miklós várkapitány vezetésével. A csupán 2. 500 fős magyar sereg a Bécs elfoglalására indult százezres oszmán sereggel 34 napig küzdött a vár megvédéséért. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi miklós gimnázium szigetvár. Zrínyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán a győzelmét nem érte meg, az ostrom közben, táborában hunyt el. Szigetvári vár ostroma Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól csak 1689-ben szabadult fel. Az 1566-os ostrom után a török hódítók újjáépítették a rommá lőtt erődítményt. Az elhunyt Szulejmán szultán emlékére dzsámit majd minarettet emeltek. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel.
A hős várvédők tiszteletére minden év szeptemberében megemlékezést tartanak Szigetváron, ahol 1994 óta magyar-török emlékpark is áll, benne Szulejmán és Zrínyi szobrával.
Ugyan kiküldöttek valamely segítséget – egy nagyobb kontingens csak késéssel indult el, s már nem érkezhetett be, mert addigra a szultáni haderő körbezárta Szigetvárt… Végül érdemes azt is felvetnünk – ezzel szoros összefüggésben – hogy a Győrnél gyülekező nemzetközi összefogással készülő "felmentő sereg" miért is nem mozdult ki a helyéről. Ezt a mozdulatlanságot már a kortársak is igen nagy szégyennek és gyalázatnak tartották. De mindennek a mozdulatlanságnak mi lehetett a hátterében? A gyávaság és a félelem? Az is. Az uralkodó, I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) semmi katonai és hadvezéri erénnyel nem bírt. Ezentúl azonban más is okozhatta e mozdulatlanságot – noha ezzel Szigetvárt beáldozták. Arról volt szó ugyanis, hogy a szultán még az ostrom előtt egy-egy nagyobb katonai erőt különített ki és csoportosított az ostromműveletek fedezésére. Fény derült Zrínyi Miklós halálának rejtett titkaira - Blikk. Egyet Székesfehérvár, s egyet Segesd vidékére. Vagyis: ha a királyi felmentő had Győrből megindul, s akár kelet felé kerülik a Balaton térségét, akár nyugat felé, mindenképpen hamar értesült volna erről a török fősereg, s megfelelő ideje lett volna, hogy a harcra felkészüljön.