"Magyar szilícium-völgy" fordítás: Ha India megbízhatatlannak tűnik a Germánok vagy Jenkik számára, akkor itt vállalkoznak és bérelnek fel embereket gyakran inkább 140-200ezerért mint félmilláért. Előző munkáltatóm Amcsi-Magyar hapek volt aki mindenkit itthon bérelt fel mert otthon a fél házát oda kellett volna adnia hogy a rettenetes állapotban lévő cégét fenntartsa, viszont itt 1 programozó árából eltartott kb 5 dolgozót.
2. Aktivista szint A második szint, amikor már nem csak a saját döntéseidet kívánod megváltoztatni, hanem nagyobb csoportokat, társadalmi rétegeket is megpróbálsz rávenni arra, hogy ugyanezt tegyék. Ez is sokféle lehet, például környezetvédelmi mozgalomban történő aktív részvétel, blogolás, vitákon való részvétel, pártok zöld programjaiban történő aktív részvétel és kampányolás. Közvetlen hatása jóval magasabb az első szintnél, cserébe gyakran jóval magasabb idő- és energiabefektetést is igényel. 3. Álommeló a magyar Szilícium-völgyben: milliós fizetés, otthoni munkavégzés... Interjú az SAP Hungary Kft. HR igazgatójával. : hungary. Döntéshozói, felsővezetői szint A döntéshozói szintnek azt tekintem, amikor az egyén döntő befolyással bír egy kibocsátó tevékenységére, szavazatával képes érdemben befolyásolni az adott kibocsátó szennyezési mennyiségét. Ide tartoznak többek között a vállalatok menedzserei, tulajdonosai, igazgatói. Ez a szint vállalattól függően közepes-magas közvetlen hatással járhat, viszont nehezen elérhető, általában több évtized munkája, mire valaki ilyen pozícióba kerül. 4. Szabályozói szint A legfelsőbb szint.
Az egész Fehérvári út itt Budapesten végig van rakva fidesz plakáttal. Mindegy egyes oszlopon. Viccen kivűl. Ilyent utoljára a második világháborús filmekben láttam, a bajszos csávóval. Hogy mindegy egyes oszlopon, villamos pózna, lámpa, fadoboz, ott van rajta a propaganda és a "szavaz rám".
Persze hogy van. Van felelőssége a Coca Cola regionális vezetőjének? Neki is van. Van felelőssége a magyar leányvállalat HR-esének? Igen, neki is van. Sőt, még a szalag mellett minimálbérért dolgozó szakmunkásnak is van, meg a terméket megvásárló fogyasztónak is. 576 új buborék a magyar Pestis Kft.-ban : FostTalicska. Az egyének tartják életben a vállalatot, és hiába mondjuk, hogy a Coca Cola termeli a hulladékot, ebből a szempontból a vállalat nem más, mint egyének összessége. A környezetszennyezés felelőssége mindenkié. 7, 8 milliárd emberé. A kérdés inkább az, hogy kinek mekkora felelőssége van. Az előző példánál maradva: nekem, mint fogyasztónak, nem igazán van hatásom a Coca Cola környezetszennyezésére. Mert mit tehetek én? Nem dobom el a műanyag flakont, hanem szelektíven gyűjtöm (vagy legalább a kukába dobom a Duna helyett. ) Esetleg meg sem veszem. Ugyanígy a szakmunkás felelőssége is viszonylag alacsony, a HR vezetőé már kicsivel talán nagyobb, és ahogy haladunk felfelé a ranglétrán, egyre nagyobb az emberek hatalma, befolyása - és ezzel párhuzamosan a felelőssége is.
Sziasztok! Nem azt keresem, hogy hogy tudnám kijátszani a rendszert, se nem azt, hogyan kéne adót csalni, viszont érdekelne, hogyan lehetne az adóterheimet legálisan csökkenteni. Félig távmunkában félig onsite dolgozom egy tanácsadó cégen keresztül egy magyar banknak. Magyar mélyépítő kit.com. Eddig katásként, de év eleje óta már KFT-ként szerződöm. A munkahelyem heti 2-3 napban a bank, másik 2-3 napban a lakásom. Mi az, ami legálisan elszámolható költség ebben az esetben? Gondolok én munkábajárásra (benzin), extra rezsiköltségre, irodai eszközökre, TV-re amire kivetítem a preziket, tisztítószerekre, takarításra stb...
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is. Az adóztatás a "fekete doboz" szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket "kiveszik", azaz "normál" pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet. A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák, azaz az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, amennyiben az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét. Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe. Érdemes figyelni: új adószabályok élesednek a kriptovalutáknál. A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16. 740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).
A Pénzügyminiszter május közepén jelentette be, hogy 50%-kal csökkentik a kriptokereskedésből származó jövedelmek adóját annak érdekében, hogy a befektetőket a digitális tokenekkel, például a Bitcoinnal való kereskedésből származó jövedelmük bevallására ösztönözzék. A magyar parlament 2021. június 9-én el is fogadta a 2022-es adócsomagot, amely - többek között - jelentős egyszerűsítést és adócsökkentést tartalmaz a kriptovaluták tekintetében. Hazánkban az óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. Az enyhítésekkel a magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat. A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35. 000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.