Végül Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy éppen két évvel ezelőtt, ugyancsak a Szent Péter térről emelte fel könyörgését a pandémia mielőbbi végéért. Ma ugyanezt tette a hívekkel együtt az Ukrajnában dúló háború végéért. A tér kijáratánál a hívek tiszteletbeli példányt kaphatnak abból a könyvből, amelyet a Covid-19 Vatikáni Bizottság a Kommunikációs Dikasztériummal közösen valósított meg, és amely arra szólít, hogy a nehéz pillanatokban imádkozzunk félelem nélkül, mindig bízva az Úrban. Forrás: Vatican News
Ferenc pápa vasárnapi beszédét a vatikáni biztonsági szolgálat adatai szerint harmincezren hallgatták a Szent Péter téren és környékén, ami a legmagasabb számnak számít a koronavírus-járvány 2020 februári kezdete óta.
Fabrizio Soccorsi 78 éves volt. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. A koronavírus szövődményeiben meghalt Fabrizio Soccorsi, Ferenc pápa orvosa, írja a CNN a L'Osservatore Romano című vatikáni lap közlése alapján. Ferenc pápa 2015-ben választotta Soccorsit orvosának. Soccorsi december 26-án került kórházba Rómában egy korábbi onkológiai betegség miatt. 78 évesen hunyt el. Azt nem tudni, mikor került utoljára közvetlen kapcsolatba Ferenc pápával. Ferenc pápa nemrég egy tévés interjúban erkölcsi kötelességnek nevezte a Covid-19 elleni védőoltás beadatását. Ő maga már előjegyeztette magát az oltásra. Az egyházfő az interjúban hangsúlyozta: nem éri meg az oltás felvételének megtagadása, mivel "az egészségeddel, az életeddel játszol és a többiek életével is". A 84 éves pápa bejelentette azt is, hogy Vatikán Államban jövő héten kezdődik az oltás.
Meghalt a Fox News egyik operatőre, miközben az Oroszország által indított háborúról tudósított. Pierre Zakrzewski Kijevtől nem messze, Horenka városában sebesült meg halálosan. A járművüket ért támadásban megsérült a csatorna riportere, Benjamin Hall is, őt kórházban ápolják "Pierre háborús övezetek fotósa volt, aki a Fox Newsnak tudósított szinte az összes nemzetközi konfliktusról, Iraktól Afganisztánon át Szíriáig. Szenvedélye és újságírói tehetsége páratlan volt" - emlékezett meg elhunyt kollégájáról Suzanne Scott, a Fox News elnök-vezérigazgatója. Később derült ki, hogy ukrán munkatársuk, Olekszandra (Szasa) Kuvsinova is életét vesztette az incidensben I don't know what to say. Pierre was as good as they come. Selfless. Brave. Passionate. I'm so sorry this happened to you. — Trey Yingst (@TreyYingst) March 15, 2022
Anyja halála után visszatért Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. DUKAI TAKÁCH JUDIT: VISSZAEMLÉKEZÉS (részlet) Oh mért nem hagysz el engemet Búsító emlékezet! Te dúlod fel életemet – Morc képed sírba vezet. Te zúzod össze szívemet, Te tiprod el víg kedvemet, Te munkád, hogy életem Zokogva szemlélgetem. Ha mint hajdan víg napjaim Most is kéjjel folynának, Vagy emlékező gondjaim Megpihenni hagynának: Dicsérnélek, áldanálak. De hajh! szívem bánatjának Csak a csendes boldog sír A várt engesztelő ír. Hazatérve Dukára élte a vidéki nemes kisasszonyok életét, apja háztartását vezette, s közben verselgetett. Első költői kísérletein, amelyek a nemesi udvarházak hangulatát idézik, erősen érződik a népköltészet hatása. A versírás mulatsága, amivel elsősorban a vidéki élettel járó üres órákat igyekezett kitölteni, akkor kezdett "komoly" szórakozássá válni, amikor ahogyan Schöpflin Aladár írja, "kitudódott a nem is nagyon féltve őrzött titok, hogy Judit verseket ír".
Döbrentei Gábor, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg a költőnőt, Judit egyik versét magával vitte. A vers az Erdélyi Múzeumban jelent meg, és még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő Malvina néven jegyezte verseit, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". Dukai Takách Judit 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője volt, és számos irodalmi díjat is elnyert. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkuló költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Férjét csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban vesztette el, és a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.
A dukai temetőben helyezték örök nyugalomra. Az idő Ne halogasd napról napra Óh halandó, tettedet, Mert nem tudod, ha holnapra Húzhatod-e éltedet. Szedd, míg meddőn nem maradnak Kórói a virágnak; Jegyezd fel azt jól magadnak, Hogy az idők nem várnak! Schöpflin Aladár keményen fogalmaz Dukai Takách Judit költészetét illetően: "Az élete dolga nem volt, az a nyugtalanság sem volt meg benne, amely akarva-akaratlan költővé teszi az embert, rátéteti vele egész életét egy színes álomképre, eltéveszti az élet magától adódó egyenes útjairól. Ahogy más lányok hímeznek vagy a zongorát nyaggatják, úgy írta ő a verseket. " Dukai Takách Judit nem hagyott hátra jelentős életművet, nem volt különös, vagy kiemelkedő személyiség. A vidéki idillt, az egyszerű polgári élet báját énekelte meg. Schöpflin szépen megfogalmazza: "Egy darab abból a Biedermayer-levegőből, mely akkor, mint mindenütt, nálunk is betöltött mindent, amely körüllengte a falusi nemesi kúriák és a kisvárosi polgárházak félhomályos szobáit, kiárad még ma is sok úri házban még meglevő bútoraikból, női kézimunkáikból, képeikből, felcsendült a furcsa alakú klavírok nótáiból, ott van Kisfaludy Sándor regéiben, Csokonai dalaiban és valami kevés él belőle még Berzsenyi viharos ódáiban is.
Dukai Takách Judit, költőnő, Berzsenyi Dániel sógornője (Duka, 1795. augusztus 9. – †Sopron, 1836. április 15. ) Dukán, egy kemenesaljai falucskában született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, s közben verselgetett. A Takách-házat 1814-ben kiváló közéleti gondolkodók keresték fel: Wesselényi Miklós, Pataky Mózes és Döbrentei Gábor, akik felfedezték az ifjú költőnő tehetségét.
Gróf Festetics György meghívta az 1817-ben, Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába. 1818-ban hozzáment Göndöcz Ferenchez, négy gyermekük születet, majd férje halála után Patthy István vette nőül, akit néhány év után, tragikus hirtelenséggel vesztett el. A költőnőt Dukán temették el, és nyughelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Azt mondják, igazán csak azok boldogok, akiket nem hajt a nagyravágyás, mert megtanulják értékelni azt, amijük van. Nem kesergenek olyasmi után, amit nem érhetnek el, ellenben élvezik az élet nyújtotta apró örömöket. Képesek hosszasan elidőzni olyan hétköznapi dolgokon, mint a magok kicsírázása, vagy egy frissen leszakított paradicsom íze. Amikor este becsukják az ajtót maguk mögött, értik és érzik a saját terüket, tökéletes uralják, és teljes biztonságban vannak. Nem jut eszükbe, hogy máshogy is lehetne, egyszerűen azért, mert nem is akarják másként. Egyensúlyban élnek önmagukkal, és ha valami be akar tolakodni, hát kint tartják.
vagy Dukai Takács Judit, költői nevén Malvina (Duka, 1795. augusztus 9. – Sopron, 1836. április 15. ) magyar költőnő, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán (Vas megye). Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Mikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, kik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, melyet később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni.