Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve gyakorlatilag a megjelenés óta uralja a sikerlisták élét, én pedig legalább azóta tervezem, hogy elolvasom. Most mégis úgy alakult, hogy legújabb könyve, a friss és ropogós Szabad akarat került hozzám. Óriási kíváncsisággal kezdtem hozzá, mert nagyon érdekelt, mi a titka a szerzőnek, de az még inkább, hogy milyen kényes pontokat fog bennem megbirizgálni olvasás során. A Szabad akarat szintén a transzgenerációs hatásra épülve íródott, tehát tekinthető egyfajta folytatásnak is, de önállóan is bátran olvasható. Ha esetleg hozzám hasonlóan kimaradt valakinek az Örökölt sors, akkor előtte érdemes egy picit utánaolvasni a transzgenerációs elméletnek – de annak, aki nem egy internetkapcsolat nélküli barlangban töltötte az utóbbi éveket, bizonyára mond valamit a fogalom. Hogy mi is a szabad akarat? Mi a szabadság? Orvos-Tóth Noémi szerint – aki ezt készségesen megválaszolja mindjárt az első oldalakon – az az állapot, amikor az életünket nem az indulatok, félelmek, szégyen, tehetetlenség, örökölt rossz minták és blokkoló hiedelmek utalják.
Egy nárcisztikus hálójában - Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból A terapeuta esetei Orvos-Tóth Noémi Hogyan lehet felépülni egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból? A 37 éves Kriszta párkapcsolati problémákkal keresi fel a pszichológust, majd fokozatosan ébred rá, hogy nem csak magában kell keresnie a hibát: nárcisztikus férje folyamatosan megalázza, hibáztatja, kritizálja és elfordul tőle. Kriszta úgy dönt, hogy két kisgyerekkel kilép a tíz éve tartó, érzelmileg bántalmazó házasságból.
Szűrő Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus bestseller könyve, az Örökölt sors 2018-ban jelent meg. A szerző a korábban tabunak számító, de ma már tudományos kutatásokkal bizonyított transzgenerációs szemléletről és annak a hétköznapokban való megjelenéséről ír. Felmenőink traumái generációkon átívelő módon befolyásolnak bennünket is. Szülők, nagyszülők megrázkódtatásai bennünk élnek tovább. Korábban mindezek eltitkolt történetek, tabutémák voltak, azonban Orvos-Tóth Noémi könyvének hála újraértékelhetjük a múlthoz való viszonyulásunkat. A klinikai szakpszichológus egy merőben újszerűj nézőpontot mutat az olvasóknak. További kötetek Az Örökölt sors mellett olvashatjuk Orvos-Tóth Noémi több megjelent kötetét is a BOOK24 kínálatában. A pszichológus elmeséli többek között egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból való felépülés történetét is az Egy nárcisztikus hálójában című kötetében. Orvos-Tóth Noémi könyvein túl, előadások és cikkek formájában is népszerüsíti a pszichológiát. A párkapcsolatok hatásai mellett szülők és gyerekek viszonyáról is publikált fejezeteket a Sorsdöntő találkozások című kötetben.
Orvos-Tóth Noémi kurzusában elindít az önismereti utadon, a játszmák világán végigvezetve tanít meg eligazodni az emberi kapcsolataid szabályrendszerében. Segít feltárni a belső mozgatórugóidat, és megmutatja, milyen láthatatlan erők dolgoznak benned. Elárulja, hogyan tudod elkerülni a játszmákat és azt, hogy a párkapcsolataidban ugyanazokat a végeláthatatlan hibás köröket fusd újra és újra. Ismerned kell saját magadat, miközben ugyanígy nyitottnak kell lenned arra is, hogy a másikban mi zajlik. Hisz benne, hogy a boldogság kulcsa nem más, mint a másik ember, elsősorban maguk az emberi kapcsolataink határozzák meg, hogy jól vagyunk-e a bőrünkben. Hidd el, ha tudatossá válsz és változni kezdesz, a kapcsolataid is változni fognak. A kurzusban újabb és újabb kérdésekkel fogsz találkozni. Noémi arra biztat, hogy tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket, keresd meg rájuk az őszinte válaszokat. Hisz benne, hogy ezek visznek majd előre a fejlődésben.
A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg. Házastárs öröklése szülő mellett Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. Házastárs egyedüli öröklése Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Nagy a kuszaság az öröklést illetően a magyar fejekben: ezt rengetegen nem tudják, sok pénzük bánja. Házastárs kiesése a törvényes öröklésből Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Kinek jár a kötelesrész? Nagy a zavar a lakosság körében a kötelesrészre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A kötelesrész a leszármazónak, a házastársnak vagy a szülőnek járó minimum részesedést jelenti. Házastárs öröklése 2010 relatif. A kötelesrész annak az értéknek az egyharmada, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ide nemcsak a hagyaték tiszta értéke tartozik, hanem az örökhagyó által halála előtt bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is. A kitöltőknek csupán az egyharmada tudta helyesen, hogy a kötelesrészre az az örökös is igényt tarthat, akit kizártak az öröklésből. Azonban nem jár automatikusan, hanem igényelni kell, és a kötelesrészre való igényt az általános, ötéves elévülési időn belül lehet érvényesíteni. A kötelesrész csak annak az örökösnek nem jár, akit érvényesen kitagadtak. Ennek azonban szigorúan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy nézeteltérés vagy megromlott viszony nem adhat alapot a kitagadásra, és ezzel arra, hogy az örököst a kötelesrésztől is megfosszák.
Valójában az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Van azonban egy kivétel. Így örököl mostantól a házastárs – jogipraktikak.hu. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk. Ezt a kitöltők több mint egyharmada nem tudta, ahogy azt sem, hogy ennek értelmében az örökösök a saját elhatározásukból nem tehetik ki az özvegyet az egyébként általuk megörökölt ingatlanból. Sok a tévhit azzal kapcsolatban is, hogy mit örököl a házastárs, ha az elhunytnak nem született gyermeke. A megkérdezettek több mint fele nem tudta, hogy ilyen esetben nem feltétlenül a háztársa száll a teljes vagyon. Ha ugyanis az örökhagyónak nincs gyermeke, a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik a házastársa szüleivel.
Kitagadásra adhat okot többek között, ha az örökös érdemtelenné válik az öröklésre, például azért, mert az örökhagyó életére tör, súlyos bűncselekményt követett el ellene, erkölcstelen életmódot folytat, vagy végrehajtandó szabadságvesztését tölti. Van, amiben tájékozottak vagyunk Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyult a 2300 válaszadó. Több mint háromnegyedük helyesen tudta, hogy a jog nem tesz különbséget örökbe fogadott és vér szerinti gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbe fogadtak. Így örököl mostantól a házastárs | Webügyvéd. Hasonlóan sokan tudták azt is, hogy az örökösök a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek, és szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön. Az öröklés szabályaival nemcsak időskorban, hanem már fiatal felnőttként is érdemes tisztában lenni. Ezt egyre többen ismerik fel, amit az is mutat, hogy tapasztalatunk szerint évről évre egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy tudatosan megtervezzék, mi legyen a vagyonuk sorsa a haláluk után – mondta dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke végezetül megjegyezte, nagy vita volt azon, hogy miért vezetik be a szülők öröklését, de végső soron méltányolható az a jogalkotói érvelés, hogy a szülők a támogatójukat veszítik el a gyermek halálával, így fontosnak tartotta azt, hogy kapjanak az örökhagyó örökrészéből. Mert feltételezte a jogalkotó, hogy ha a gyermek meghal, de van leszármazója, például az unoka támogatja majd a nagyszülőket, de amennyiben nincs leszármazója, nem feltétlenül várható el ez a túlélő házastárstól. Házastárs öröklése 2010 edition. A teljes beszélgetés az InfoRádió november 7-i Paragrafus című magazinműsorában hangzott el, amelyet ide kattintva ér el. Nyitókép: Pixabay