A karácsony ünneplése, vagy nem ünneplése egyre nagyobb vitákat szít az emberek között, már baráti társaságokban vagy a rokonságban is. Mi is a karácsony? Miről szól valójában? Az ajándékokról? A családról, az összetartozásról, a szeretetről? A vallásról és a hitről? A tradíciókról és hagyományokról? A karácsony tényét nehéz vitatni. Része az életünknek. Ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, de megszüntetni, kivonni magunkat belőle nem lehet. Ezen a héten arra próbálunk válaszolni, hogy számunkra mit is jelent valójában ez az ünnep. Elsődlegesen nem a saját hagyományainkat, szokásainkat mutatjuk be, hanem motivációinkat, nézeteinket a karácsonnyal kapcsolatban. Ezt a hetet egy rövid áttekintéssel szeretném kezdeni, néhány ténnyel, érdekességgel a karácsonyról. Szó szerint biztosan nem Jézus születését ünnepeljük. Történelmi, földrajzi tényekre alapozva kijelenthetjük, hogy a Bibliai történet (juhok legeltetése, népszámlálás miatti vándorlás) nem játszódhatott télvíz idején. Saturnalia: Az ókori Rómában december 17-én Szaturnusz dicsőségére ünnepelték a téli napfordulót.
– Allan és Barbara Pease A karácsony lényegét éppen a szeretteinkkel való kapcsolatunk jelenti. A sikeres karácsony titka tehát az, hogy különbségeink ellenére megértsük egymást, és megtanuljunk eredményesen együttműködni. – Allan és Barbara Pease A karácsony az otthon levés ideje - mind testben, mind lélekben. – Garry Moore A karácsony lényege nagyon egyszerű: szeretni másokat. Vajon miért kell ehhez karácsonyig várni? – Bob Hope A karácsony nem az ajándékok, hanem a szívünk kinyitásáról szól. – Janice Maeditere A karácsony az az idő, amikor engeded, hogy a szíved vezéreljen. – Patricia Clafford Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni - ez a karácsony igazi szelleme. – Calvin Coolidge Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. (... ) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Miskolc közéleti személyiségei, ismert emberei osztják meg velünk, hogyan telik náluk az ünnep. Magosi Bálint, a DVTK Jegesmedvék csatára: Nagyon szeretem a karácsonyt. Minket már december 1-jén elkapott a karácsony feeling, egyből raktuk be Mariah Carey-t. Ilyenkor a karácsonyi készületek nagy részét a feleségem csinálja, nekem az a dolgom, hogy lefoglaljam a gyerekeket. Szerencsére csak 22-én van mérkőzésünk, így 23-án már itt Miskolcon is fel tudja állítani a Jézuska a fát, aztán délután lemegyünk Siófokra a családhoz, ott töltjük a szentestét. 25-én pedig megyünk Dunaújvárosba, az én családomhoz, délután pedig már jövünk haza, hiszen 26-án már mérkőzésünk lesz. A karácsonyi készülődés kicsit nehezebb most nekünk, mert a kisebbik fiamnál novemberben 1-es típusú diabéteszt diagnosztizáltak, így nagyon sok terveznivaló van az étellel. Le a kalappal a feleségem előtt, aki nagyon profin kezeli ezt az egészet. Illetve a GYEK-ben nagyon sok segítséget kaptunk ezzel kapcsolatban. Minden évben szokott lenni közös karácsonyi vacsoránk a csapattal, és meg is szoktuk egymást ajándékozni.
A Magyar Karácsony Lényege Ez a karácsonyi Örömhír (evangélium). Ezt az Örömhírt várták őseink évezredeken át a téli Napforduló virrasztásukkal tábortüzeik melegében; ezt az Örömhírt újítjuk föl 2018 éve minden évben a ragyogó Napkeltében robbanó Új Fény, a Világ Világa köszöntésével, tárt karokkal szívünkbe fogadásával, továbbításával. 2018 évvel ezelőtt, a Tábor Hegy és a Földközi Tenger közt fekvő, korábban "Fény Szűzének otthona" ("Bit-Lah-Mi"), később galileai "Betlehem"-nek is nevezett községben megszületett szabír népünk által évezredekkel korábban "Új Fény"-ként megjósolt és azóta is várt, Adiabene-Kharax Mária, pártus királylány fia, a Világ Világa (János 8:12), akit ma Jézusnak is hívunk. Pártus mágus-királyok is jöttek köszönteni az újszülött Betlehemi Hercegecskét, akinek megtestesülését a sippari, Folyamköz, mágus-központ csillagászai már rég pontosan kiolvasták a "Egek Könyvéből", s így, ezen mágus-királyok időben elindultak az óriási pártus birodalom messze eső királyságaikról.
Ilyen emóciók nélkül az ember rövid időn belül sebezhető, szorongó, sértődékeny, depresszióra hajlamossá válhat. A belső harmóniáját elveszítő ember a számára megmagyarázhatatlan szorongása, "érzelmi elsivatagosodása" ellen – éppen a fogyasztói szemlélet hamis értékrendjét követve – különösen karácsonykor látványos presztízsajándékokkal próbálja a szakadozó kapcsolati hálót foltozgatni. Pénzen nem vehetsz boldogságot! A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ilyenkor azonban gyakran csak újabb sebek keletkeznek, főként akkor, ha a megajándékozott is hasonló mentalitású, pénzben méri a szeretetet, miközben maga is érzi, hogy az érzelmek más dimenzióban keresendőek. Ilyenkor hiába a lekapart árcédula, könnyen kiderülhet mennyibe került az elkápráztatási erőfeszítés. A "csupán ennyit érek neked" logika mentén a felek mindegyike csalódott, elillan az áhított karácsonyi hangulat – jegyezte meg a pszichológus. Szendi Gábor szerint az ilyen helyzetek elkerülése érdekében szemléletváltásra lenne szükség az ajándékozás "rítusát" illetően: az ajándék adásához, elfogadásához nem annyira pénzre, mint inkább empátiára van szükség.
Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a… Elhunyt Ráday Mihály városvédő Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is… Elhunyt Ráday Mihály Súlyos betegség után 79 éves korában elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, 1982 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja, Aranytoll-díjas és Táncsics-díjas újságíró. A halálhírt a családja… Meghalt Ráday Mihály Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr – közölte a család szombaton az MTI-vel. Meghalt Ráday Mihály operatőr, rendező, városvédő A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg.
A legendás művészettörténész, műsorvezető Budapest díszpolgára is volt. 79 éves korában elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője – számolt be a. A halálhírt a családja közölte. Ráday Mihály pénteken, súlyos betegség után hunyt el. Ráday 1942. június 11-én született, apja Ráday Imre színművész volt, édesanyjának, Ferda Manyinak divatszalonja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakának, majd az ELTE művészettörténet szakának elvégzése után 1968-ban kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál, tíz évvel és számtalan legendás tévéfilmmel - közte a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági sorozattal - később született meg legendás sorozata, az Unokáink sem fogják látni. A műsor célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az épített örökség értékeire, sokan emlékezhetnek a műsor emblémájára (és alcímére) miszerint Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát.
Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a… Meghalt Ráday Mihály városvédő Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr – közölte a család. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán… Elhunyt Ráday Mihály, a híres városvédő Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és… Gyász: elhunyt Ráday Mihály, a legendás városvédő Súlyos betegségben elhunyt Ráday Mihály művészettörténész, műsorvezető, aki egyben Budapest díszpolgára is volt. 79 éves korában hunyt el Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.
Ráday Mihály: Unokáink sem fogják látni (RTV-Minerva Kiadó, 1982) - avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát Szerkesztő Kiadó: RTV-Minerva Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 192 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 25 cm ISBN: 963-223-253-4 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A mi városaink nagyjából a múlt század második felében és e század elején épültek olyanná, amilyennek ma látjuk őket. Nekünk ezt "kellene" szeretni, nem csak letűnt korok néhány "több csillagos" épületét. Miközben csodáljuk, szeretjük, mutogatjuk az Országházat, az Operát, a Halászbástyát, lebontjuk, átalakítjuk vagy sorsára hagyjuk ugyanannak a kornak, ugyanazoknak az építészeknek, ugyanannak az ízlésnek a többi teremtményét, a lerobbant, öreg, pesti házakat. A városvédő munka, amelyre a televízióból próbálom felhívni a figyelmet, és amiért ezt a könyvet is írtam, mindannyiunk érdeke.
Budapest díszpolgára lett Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, tiszteletbeli elnöke, a nagy sikerű "Unokáink sem fogják látni" című televíziós műsor szerkesztő-operatőre és műsorvezetője, aki az épített örökségünk védelmében tevékenykedik már több évtizede - írta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes Facebook-posztjában. Ráday Mihály 1942-ben született Budapesten. Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte. 1968-ban kezdett el dolgozni a Magyar Televízióban. 1979-ben hozta létre a már említett hírneves városvédő műsorát, ami 2010-ig futott. Társaival 1982–1983 telén alapította a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. Az SZDSZ színeiben 1990–94 között volt országgyűlési képviselő, 17 éven át volt tagja a Fővárosi Közgyűlésnek. Döntő szerepe volt a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
↑ MIT LÁTUNK—MIT HALLUNK. Népszava, CVIII. 149. (1980. jún. 27. ) 8. o. ↑ A televízió műsora. Új Tükör, XVIII. 40. (1981. okt. 4. ) 33. o. ↑ Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek. Budapest: Tarsoly Kiadó. 2001. ↑ Zappe László: Nem a lámpák… Népszabadság, XXXIX. 273. nov. ) 7. 2001. V. o. ↑ Czaga Viktória (szerk. ): A Budapesti Városvédő Egyesület 25 éve. Budapest: Budapesti Városvédő Egyesület. 2010. 9. o. ↑ Apats Gábor: Ráday Mihály: Velem senki nem beszélt a folytatásról. Origo (2010. 31. ) (Hozzáférés: 2018. 13. ) ↑ A kritikusok díjai, Észak-Magyarország 38. évfolyam 26. szám, - 1982. január 31. ↑ 22. miskolci tévéfesztivál A fesztivál díjai (4. old. ) Észak-Magyarország 38. évfolyam 116. május 20. ↑ A miskolci tévéfesztivál A szenvedély jutalma (2. ), Esti Hírlap 27. évfolyam 117. szám - 1982. május 20. (online:) ↑ Kollega Tarsoly István: A magyar televíziózás műfajai - Dokumentum- és rövidfilmek. Magyarország a XX. században (MEK) (2000)
1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület), [6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. [7] Címének második felét ( avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját. [8] Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.