A jó szemű hozzáértő – legyen az jó diagnoszta orvos, netán tapasztalt és érdeklődő laikus – színe, állaga, alakja, szaga, mennyisége, látható összetevői, sőt emésztettsége alapján sok mindent megtudhat arról, milyen táplálék elfogyasztása után, milyen egészségi állapot mellett jött létre. Nyilván nem véletlen, hogy a hírek szerint az Egyesült Államokban új, a korábbiaknál is hatásosabb vakcinát fejlesztettek ki, s ebből jelentős készletet halmoztak fel. Így halt meg a fekete himlő utolsó áldozata - HáziPatika. További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - A peloponnészoszi háború Sulinet Tudásbázis - A bizánci kereszténység Farkas Judit cikke Ismert olyan formája is, amely vérzéseket okoz. Ilyen esetben a gennyes kiütések helyett tűszúrásnyi bőr alatti bevérzések jelentkeznek, de belső vérzést is okozhat. A fekete himlő ezen formája egy héten belül halált okoz. A minor sokkal kisebb mortalitásért felel, "csupán" néhány%-os a halálos áldozatainak a száma. A himlő oldalági és kevésbé veszélyes rokonai között találunk tehén-, majom-, nyúl- és bivalyhimlőt is, ezek közül még a tehénhimlőnek jelentős szerepe lesz.
A betegség lefolyása A betegség cseppfertőzéssel terjed. Miután a vírus részecskék bejutnak a légutakon keresztül a tüdőbe, elérnek a nyirokcsomókba, ahol sokszorozódnak, a véráramba kerülve a lépen, májon, csontvelőn áthaladva szintén sokszorozódnak. A fekete himlő fertőzés kezdeti tünete – a magas láz, végtagfájdalom – nagyon hasonlítanak az influenzára, ezért felismerése nem könnyű. Egy héttel később a bőrön előbb gombostűfejnyi lapos foltok, majd később hólyagok keletkeznek. Kitakarította a hűtőt egy amerikai kutató, talált egy fekete himlő feliratú fiolát. A hólyagokban lévő folyadék kezdetben tiszta, majd gennyessé válik. Forrás: Hááriáss Márta században 300 és 500 millió közé teszik a himlőben meghaltak számát. Az utolsó, gyorsan lokalizált európai járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ahová egy zarándok hurcolta be. Az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978 pedig az első himlőmentes év lett volna az emberiség történelmében, ha egy professzor hibájából nem fertőződik meg két munkatárs egy birminghami laborban, közülük az egyik meg is halt.
Javier de Balmis orvos 1803-ban elindult a történelem első filatróp nemzetközi egészségügyi expedíciójára, aminek keretében 26 árva fiút megfelelő időközönként kart a karba módszerrel oltottak be, így juttatva el az oltást a spanyol gyarmatokra. Bár valójában nem tudta, mi okozza a módszer sikerességét, hiszen a vírust ekkor még nem azonosították, az oltási eljárása működőképesnek bizonyult. 1967-ben világméretű oltási programot indítottak. Az oltóanyag élő, legyengített kórokozókat tartalmaz. Spanyolnátha vs. Covid–19 – két éve szorultunk a négy fal közé - Dívány. A világon eddig egyedül a fekete himlőt sikerült felszámolni. Az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban himlőmentesnek nyilvánította a Földet. (Folytatjuk) Dr. Ábrám Zoltán Dr. Ivácson Beáta A fekete halál útvonala a 14. században Forrás: Wikipédia
Fekete html elleni oltas code ANTSZ - A védőoltások története 1.
Ugyanakkor több ezer éve Afrika és Ázsia népei már alkalmazták az ún. inokulációt, amikor fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe, vagy porított himlővart szívtak fel az orrukon át. Ezzel enyhébb lefolyású megbetegedést idéztek elő, elkerülve a súlyos, sokszor halálos kimenetelű fertőzést. Az ilyen betegek azonban terjesztették a kórokozót, és segítették az újabb és újabb járványok kialakulását. Európában az inokuláció bevezetésében kiemelkedő jelentőségű szerepe volt az angol írónőnek, Lady Mary Wortley Montagou-nak, aki maga is átesett a betegségen; 1715-ben az arcáról leváló pörköket porított formában egyik gyermeke felszívta az orrán keresztül, és az védettséget adott a gyermeknek. Edward Jenner angol orvos 1796-ban a himlős állat sebnedvével végezte az első immunizálást, vagyis ő hozta létre az első védőoltást. Új eljárását a tehenek latin nevéről (vacca) nevezte el vakcinációnak. Bár nem ő végezte el az első védőoltási eljárást, ő volt az első, aki leközölte eredményeit, és orvosként vizsgálta a kérdést.
Szinte pontosan 100 évig volt "nyugtunk" az egyik legnagyobb vírus okozta világjárvány, a spanyolnátha kitörése, és a Covid–19 felbukkanása között. Sok hasonlóság van a két vírus okozta járvány terjedése és lefolyása között, de bárcsak már a Covid–19-ről is múlt időben beszélhetnénk. Ha a spanyolnáthának valósághűbb nevet akarnánk adni, hívhatnánk inkább amerikai náthának, hiszen Európába az amerikai katonák hozták magukkal. Még hitelesebb lenne közép-ázsiai náthának hívni, ugyanis valójában onnan eredt. Azért kötjük, tévesen, mégis Spanyolországhoz a betegséget, mert onnan származhattak az első leírások a kórról. 1918-ban kezdte szedni áldozatait egy olyan lakosság körében, amelynek szervezete, főleg immunrendszere az I. világháború alatt kellően legyengült ahhoz, hogy könnyű prédájává váljon az egyébként is drasztikus kórokozónak. Mivel Spanyolország semleges maradt a nagy háborúban, ezért a sajtó cenzúrája sem érintette annyira, mint más országokat. Így eshetett, hogy onnan származtak az első híradások a betegségről, jóllehet, az amerikai csapatok elsőként Franciaországba érkeztek, magukban a vírussal.
Története mintegy 3000 évre nyúlik vissza. Az ott elért eredményeket hivatalosan i. e. 776-ban jegyezték fel, s a görögök ennek az évnek a tiszteletére indítják időszámításukat. Több mint ezer éven át került megrendezésre, majd mintegy másfél évezrednyi szünet után indult újra. 125 éve, 1896. április 6. és 15. Index - Sport - Ma 125 éve volt az első újkori olimpia megnyitója. között rendezték meg Görögországban, Athénban az első újkori olimpiát. Az olümpiai játékokat övező mítoszok isteni eredetűek. A legismertebbek közül az egyik Zeusz nevéhez fűződik, aki apjával, Krónosszal az Olümpuszon bírkózott meg az isteni trónért. Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze, s mérték össze erejüket Olümpiában. A négyéves ciklus a görög időszámítási rendszer alapja lett, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek (a testi szépség és a lelki nemesség harmonikus egységét, összhangját jelentette: testi szépségen a görög férfiideál fizikai formaszépségét, a testedzést végző ember arányos alakját, legyőzhetetlen erejét, lelki nemességen pedig a bátorságot, az erkölcsös gondolkodást, a tudást értették).
Ezek szerint igaz lehet a hír, hogy május elejére befejezik az oroszok ezt a parasztgyalázatot. Ha az elmúlt egy hónap "sikeres" eseményei jelentik az "első fázis" végét, akkor ez előrevetíti a háború utáni kommunikációjukat is. Szétvágják őket Ukrajnában, aztán hazatérve azt mondják majd, hogy így volt eltervezve, győztünk!
Az idei játékok megnyitójára július 23-án kerül sor, a zárás pedig augusztus 8-án lesz. (Borítókép: 100 méteres futás az 1896-os olimpián – ullstein bild / ullstein bild via Getty Images)
Bár az olimpia alapítói kezdettől fogva a béke ünnepeként és a világban dúló háborúskodás lezárásaként tekintettek a játékokra, versenyszámai pl. Franciaországban mégis a katonai kiképzés kapcsán jöttek igazán divatba. Az újkori olimpiákat megelőző legfontosabb esemény az 1894-es párizsi konferencia volt, ahol Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a hagyományokhoz híven Görögországban, Athénban kívánta megrendezni az olimpiát. A görögök két évet kaptak a megfelelő létesítmények felépítésére, de mivel lassan haladtak a munkálatok, felmerült annak a lehetősége is, hogy végszükség esetén a millenniumot ünneplő Budapest veheti át a rendezést. Magyarország nagy bánatára végül a rendezők maradhattak az eredeti tervnél, és 1896. Az első újkori olimpia helyszíne. április 6-án I. György görög király megnyitotta az athéni olimpiai játékokat. A tíznapos sportrendezvényen 14 ország képviseltette magát (Ausztria és Magyarország külön indult), zömmel Európából, az őket képviselő játékosok 43 számban mérhették össze erejüket és tudásukat.