151. §). Az előbb említett pótlékokon kívül, a más bérpótlékot figyelembe venni nem kell a távolléti díj számításánál, amennyiben nem volt a munkavállalónak munkaidő beosztása. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna. Az új távolléti díj számítás hatályba lépése óta megosztja a közvéleményt, s az egyértelmű szabályozásának hiánya miatt, több féle értelmezési módszer látott napvilágot, amely által eltérő számítási módok eltérő eredményt hoztak. A problémát legfőképp az okozta, hogy a havibéres esetén is, bevezetésre került a 174-es osztószám a távollét tartamára, s ebből kifolyólag a munkavállaló szabadságolása esetén, a megszokott havi bérétől kismértékű eltérés lehet, lefele és felfele is, a hónap munkanapjainak számától függően. A problémák orvosolására az NFSZ egy módszertani segédletet dolgozott ki, ez olvasható az alábbiakban, s az eredeti anyag elérhető: Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének (Mt. )
6. 5. A távolléti díj számítása Az Mth. 9. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. Az Mt. tehát a korábbi szabályozás szerinti átlagkereset fogalmát nem ismeri, s egységesen a távolléti díj fizetéséről rendelkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetekre. A távolléti díj – elnevezéséből is következően – tipikusan akkor illeti meg a munkavállalót, amikor tényleges munkát nem végez. A távolléti díj számítására vonatkozó szabályozás alapelve, hogy a munkavállaló díjazása lényegesen ne térjen el attól a díjazástól, mint amelyben tényleges munkavégzés alapján részesült volna. 148. § (1) bekezdése értelmében a távolléti díj alapja az esedékesség időpontjában érvényes alapbér. Amennyiben az alapbér részben vagy egészben teljesítménybér, annak az esedékességet megelőző hat naptári hónapra irányadó átlagát kell figyelembe venni. A távolléti díj számításánál az alapbéren túlmenő juttatások – szemben a korábbi Mt.
• betegszabadság tartamára, melyre a távolléti díj hetven százaléka jár. A távolléti díj összegét az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani és összegének a kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (2) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
2013. január 1-jével hatályba léptek a távolléti díj számításával kapcsolatos szabályai, amellyel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot. Jelen segédlettel ezért szeretnénk az új számítási módszert övező bizonytalanságot eloszlatni és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani. A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az új munka törvénykönyve kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott – az általános munkarend szerinti munkanapok számától független – 174-es osztószám alkalmazása is. Rögzíteni szükséges, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.
Ennek megtörténtéig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan a jogalkalmazást jelen módszertani segédlet közzétételével kívánja elősegíteni. II. Szabadság esetén a munkavállalónak az adott hónapra járó munkabére két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. A sajtóban és az internetes portálokon megjelenő cikkek alapján a legnagyobb bizonytalanság a gyakorlatban azt övezte, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó alapbért. E szempontból fontos körülmény, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A munka törvénykönyvének szabályaiból és az eddig követett joggyakorlatból is következik, hogy a munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok (munkaórák) számával kell elosztani, és ezt kell megszorozni az ebből ténylegesen ledolgozott munkanapok (munkaórák) számával.
Felmondási tilalom Az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb sarokkő a munkavállalót érintő felmondási védelem. A 2012. évi I. törvény (Mt. ) 65. § (1) bek. e) pontja alapján a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Amennyiben a munkavállaló úgynevezett lombikbébi-programban vesz részt, de felmondást kap kézhez a munkáltatótól, akkor e védelemre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A munkáltató azonban a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatja. Ebből az következik, hogy a felmondási tilalom érvényesüléséhez elegendő, ha a munkavállaló a fennálló kezelésről legkésőbb a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót. Ha a munkavállaló tehát csak a felmondás közlésekor tájékoztatja a munkáltatót a védettségre okot adó körülményről, úgy ezen eljárás is jogszerűnek minősül.
A védelem időtartama A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. "Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama. " A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. Amennyiben jogvita alakul ki a felek között a dátumokat illetően, így a felmondási tilalom fennállásának pontos időtartamát illetően, úgy orvosi szakvélemény és állásfoglalás útján tisztázható a felek között a jogvita.
Ezek lefolytatására és egy részletesebb menetrend kidolgozására közös bizottságot hívnak majd életre - mondta, de arra nem tért ki, hogy az érintett felek mindegyike részese lenne-e ennek a bizottságnak. Mint fogalmazott: a tervezet "történelmi lehetőség" a palesztinok számára is az önálló államuk megteremtésére. "Elképzelésem mindkét fél számára előnyös" - szögezte le. Izraeli konfliktus: Biden mögött meghasadt a demokrata párt - Privátbankár.hu. Nyilvánvalóvá tette ugyanakkor, hogy a leendő palesztin állam megszületésének feltételei vannak. Mint mondta: a palesztinoknak egyértelműen vissza kell utasítaniuk a terrorizmus eszközét. Közvetlenül azután, hogy közölte: Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, bejelentette azt is, hogy az amerikai kormányzat nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemban, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett. Az elnök ígéretet tett arra, hogy egyetlen palesztint sem fosztanak meg otthonától, nem költöztetnek el. Közölte azt is: amennyiben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a békét választja, az Egyesült Államok és más országok is minden erejükkel segíteni fognak.
"Ideje lenne végre tudomásul venni, hogy a később csatlakozott közép-európai országok egyenrangú tagjai az Európai Unió közösségének" – írta a miniszterelnök, hangsúlyozva: "nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett". Trump felvázolta, hogyan rendezné a palesztin-izraeli konfliktust | Paraméter. Az Európai Unió kedden tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólított fel az izraeliek és a palesztinok között, valamint a humanitárius hozzáférés biztosítását kérte a Gázai övezetben az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozása után. Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a rendkívüli tanácskozás szükségességét a közös uniós álláspont kialakításával indokolta. Kérdésre válaszolva közölte: a tagállamok közül csak Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a kormány álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez, azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan nyilatkozat szülessen, amelyben azonos szinten kezelik Izrael Államot és a Hamászt.
22 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Egyedüliként Magyarország nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktus ügyében - 21. 05. 18 18:40 Külföld "Őszintén nem értem, hogy nem tud egyetérteni egy ország ezzel a nyilatkozattal, " mondta a sikertelen egyeztetést követően a külügyi főbiztos. Izraeli palestine konfliktus tv. Egyedül Magyarország nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktusról SzMo - 21. 18 19:47 Külföld Egyelőre nem világos, hogy Magyarország mit kifogásolt a közös nyilatkozatban, amelyben az unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között. Egyoldalúnak tartotta, ezért nem támogatta Magyarország az EU közös nyilatkozatát Izraelről ATV - 21. 18 21:10 Külföld Magyarország az uniós tagállamok között egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktus ügyében – jelentette be Josep Borrell uniós főképviselő Brüsszelben. Csak Magyarország nem támogatta az EU-s álláspontot az izraeli-palesztin konfliktusban Kitekintő - 21.
Izraeli-palesztin konfliktus: A német külügyminiszter szerint az EU egységes, kivéve Magyarországot - 21. 19 12:11 Külföld Az Európai Unió "nagyon egységes" az izraeli-palesztin konfliktus elmélyülésének megítélése ügyében, ezt mutatja, hogy a 27 tagország közül 26 támogatta a közös álláspontot a külügyminiszterek tanácskozásán - nyilatkozott a német diplomácia vezetője szerdán. "A legfontosabb most, hogy elhallgassanak a fegyverek, ezt csupán Magyarország látja másként" Népszava - 21. 19 11:38 Külföld Heiko Maas, a német diplomácia vezetője interjút adott a ZDF német országos közszolgálati televíziónak az uniós külügyminiszterek által, az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán elfogadott közös álláspont kapcsán. Izraeli palestine konfliktus film. Borrell: az EU tűzszünetre és az erőszak felszámolására szólít fel KárpátHír - 21. 19 09:40 Külföld Az Európai Unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít Magyar vétó az izraeli–palesztin konfliktust elítélő közös EU-nyilatkozatra Telex - 21. 18 19:26 Külföld Őszintén nem értem, hogy nem tud egyetérteni egy ország ezzel a nyilatkozattal, mondta az uniós főképviselő.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ferenc pápával egyeztetett telefonon a közelmúltban kiújult izraeli–palesztin konfliktusról – közölte a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága. Izraeli palestine konfliktus de. A török vezető az elmúlt napokban nemzetközi szervezetek elöljárói mellett legalább húsz állam- és kormányfővel folytatott eszmecserét az ügyben. Erdogan a hétfői beszélgetés során úgy vélekedett, hogy Izrael fenyegeti a közel-keleti régió biztonságát, majd szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen konkrét lépéseket, és " adja meg Izraelnek a megérdemelt, elrettentő leckét". A török elnök azt hangoztatta: " amíg a nemzetközi közösség nem sújtja szankciókkal Izraelt, a palesztinok továbbra is mészárlás áldozatai lesznek ". Turkish president, Pope Francis discuss Israeli attacks on Palestinians Israel's attacks are not only against Palestinians but all Muslims, Christians, humanity, says Recep Tayyip Erdogan — ANADOLU AGENCY (@anadoluagency) May 17, 2021 Erdogan Ferenc pápához intézve szavait hangsúlyozta, hogy a keresztény világ és a nemzetközi közösség mozgósítása szempontjából nagy jelentősége van annak az üzenetnek, amelyet a római katolikus egyházfő közvetít.