Ezek alapján az alábbi következtetéseket vonták le a szakemberek: Az oltottak 25, 4 százalékánál lépett fel egy vagy több szisztémás, azaz egész testet érintő oltási reakció, míg 66, 2 százalékuk számolt be az oltás helyén fellépő reakcióról. Az első dózis Pfizer-vakcinát követően az alanyok 13, 5 százaléka, a második adag után a 22 százalékuk, míg az első AstraZeneca-oltás után 33, 7 százalék jelentett mellékhatásokat. Pfizer mellékhatás gyakori kérdések campus. A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás volt, ez az első Pfizer-vakcina után az alanyok 7, 8 százalékánál, a második dózist követően 13, 2 százaléknál, míg az első AstraZeneca-vakcina után 22, 8 százaléknál jelentkezett. A második leggyakoribb tünet a fáradtság volt, ez a Pfizerrel oltottak 8, 4 és 14, 4 százalékát, az AstraZenecát kapók 21, 1 százalékát érintette. Az oltás utáni reakciók gyakoribbak voltak az 55 éves és annál fiatalabb korosztálynál, valamint a nőknél. További érdekesség volt, hogy azok a résztvevők, akik korábban átestek a COVID-19-en, háromszor nagyobb eséllyel számoltak be szisztémás oltási reakciókról a Pfizer-vakcina beadatása után, és kétszer nagyobb valószínűséggel az első adag AstraZeneca-oltás után.
A szisztémás reakciót a 16–55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyelték meg, "illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható". A vakcina úgy működik, hogy a hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (az úgynevezett citoplazma) részébe. A szakértők szerint a molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejtműködés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét ír át. Pfizer mellékhatás gyakori kérdések price. "A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki". Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és elérhetővé válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (az úgynevezett humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (vagyis a sejtes immunválasz) válaszol erre, így alakítva ki a védelmet". A hírvivő RNS, miután elvégezte a feladatát – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – elbomlik.