Szórványban élnek, etnikai tömbjeik nehezen azonosíthatók, rendkívül változatos képet mutatnak. Szociokulturális kereteik jobbára eltérnek az Európában megszokottól: a legfőbb csoportképző tényező leginkább társadalmi és földrajzi perifériahelyzetük. Az európai nemzetté válás folyamataiba pedig csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolód(t)nak be. A romák többsége (egyes becslések szerint 6, 5 millió fő) Európában él. Túlnyomó részük (71%-uk) a Kárpát-Balkán régió lakója, ahol a térség legnagyobb lélekszámú kisebbségi csoportjaihoz tartoznak. Több mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éve | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A Nyugat- és Dél-Európában élő, másfél millióra becsült roma a helyi lakosság csupán 0, 4%-át teszi ki. Legnagyobb közösségeik Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban élnek. Az Európa keleti felében fekvő egykori szocialista országokban viszont a lakosság majdnem 4%-a cigány (roma) származásúnak tekinthető. Ugyanakkor az itteni, 4, 6 milliósra becsült cigányság csupán ötöde jelenik meg a hivatalos népszámlálási statisztikákban! Míg Magyarországon, Szerbiában, vagy Bulgáriában 30-50%-uk vallja be egy népszámlálás során származását, Romániában csupán 7-8%-uk.
Több területen is leállt a cigányság integrációja a rendszerváltás óta Magyarországon. A legnagyobb hazai kisebbség helyzetét alapvetően a szegregációs tendenciák látszanak meghatározni: a Magyar Tudományos Akadémia kutatói egyenesen azt állítják, hogy 1993-ban a roma családoknak 30, egy évtizeddel később viszont már 72 százaléka élt túlnyomórészt vagy kizárólag cigányok lakta környezetben. [ Forrás: HVG/] A legnevesebb hazai cigánykutató, Kemény István és munkatársainak adatai szerint a cigányság egyre inkább felhúzódik az északkeleti hegyvidékre: 1971-ben még csak minden ötödik (65 ezer fő), 2003-ban viszont már minden harmadik roma (183 ezer fő) Borsod, Heves és Nógrád megyében élt. Hány roma él majd Magyarországon 40 év múlva?. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 76 településének a felében a cigányság aránya például már az 1990-es évek elején meghaladta a 20, kilenc településen pedig az 50 százalékot. Tömegesen szorultak ki a romák a rendszerváltás után a munkaerőpiacról is: 1987-ben a cigány férfiaknak még 74, 1993-ban már csak 29 százaléka rendelkezett állandó munkahellyel; a nőknél 49-ről 16 százalékra csökkent a foglalkoztatottság.
· A m44 békéscsaba roma écod 2 xbox one s a német nemzetiségűek aránya a legimre név jelentése nagforgalmi vizsga muszaki ellenorzes yobb Magyarországon. Ez, éshölgyi tea gyuri bácsi a nemzetiségek eloszlászámzáras lakat működése sa is interaktív térképen követhető.
A munkaerő-piaci helyzet a cigány népesség körében az 1997-ben kezdődött gazdasági fellendülés után sem javult - állapítják meg a kutatók -, ellenkezőleg, 1993 és 2003 között 1-1 százalékponttal még tovább mérséklődött az állandó munkával rendelkezők számaránya. 30-40 év múlva hogyan fog alakulni Magyarország etnikai térképe? 80% cigány 20%.... Az egzisztenciális helyzet romlását a roma önazonosságtudat erősödése kíséri, míg 1990-ben a környezetük által cigánynak tekintett személyek 32 százaléka (143 ezer ember) vallotta magát cigány nemzetiségűnek, addig a legutóbbi (2001-es) népszámlálás idején ez a szám 33-34 százalékra, azaz 190 ezer főre emelkedett. A cigányság lélekszámát a 2003-as reprezentatív felmérés alapján Keményék 570-600 ezer főre teszik, vagyis 1971-ben az össznépességnek 3, 1993-ban 5, tíz évvel később 6 százaléka volt roma származású. [ Forrás: HVG/] Beküldte on Friday 27 October 2006 - 17:12:25