jw2019 Ausztria uralkodója, I. Ferenc József császár több mint 100 évvel ezelőtt rendeletet adott ki, hogy itt építsék meg neki és családjának a császári fürdőket. Kaiser Franz Joseph I. von Österreich ließ vor über hundert Jahren die Kaiserlichen Bäder für sich und seine Familie bauen. A k. k. privilegierte Kaiser Franz-Josephs-Bahn, rövidítve: KFJB (Magyar nyelven: Ferenc József császár Vasút) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, mely nevét I. Ferenc József császárról kapta. Der Initiator der Bahnstrecke war die k. privilegierte Kaiser Franz-Josephs-Bahn (KFJB), diese war eine Privateisenbahngesellschaft in Österreich, welche ihren Namen zu Ehren von Kaiser Franz Joseph erhalten hatte. I. Ferenc József uralkodásának első éveiben keletkezett gúnyiratok széltében-hosszában terjesztették, hogy az uralkodói proklamációk bevezető szavaiban ("Mi, Ferenc József", németül "WIR Franz Joseph") valójában a "WJR" rövidítés rejtőzik: "Windisch-Grätz, Jelasics, Radetzky", három hadvezér, a forradalmak leverői, akiknek uralmát köszönheti.
Ezt Aradért kapod! - A londoni munkások amint felismerték, jól megverték az osztrák hóhért Az aradi tizenhármak október hatodikai mártírhalála az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbetiprásának szomorú szimbóluma. A szabadságharc bukása után a bosszúszomjas bécsi udvari körök, különösen Zsófiai Friderika főhercegné, az ifjú Ferenc József császár anyja kíméletlen megtorlását követeltek a "lázadó és rebellis" magyarokkal szemben. A vérgőzös megtorlás levezénylésre keresve sem találhattak volna alkalmasabb személyt a kíméletlenségéről hírhedt báró Julius von Haynau táborszernagynál, akit itáliai rémtettei miatt csak bresciai hiénaként emlegettek a Habsburg Birodalom határain túl. A korabeli Európa közvéleménye... Sisi, a magyarok kedvenc királynéjának újabb titkai Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének?
A politikai helyzet és a közhangulat valóban nem volt ideális Magyarországon, az 1848 elbukása miatti gyászt fokozatosan felváltotta az elégedetlenség, ami nyilvánosan is kifejezésre jutott, például Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése néma demonstrációvá vált. Az 1857 május 10-i Vasárnapi Ujság így köszöntötte az uralkodót és feleségét. Az uralkodói családot köszöntő pesti díszkapu. Vasárnapi Ujság 1857. május 10. 1857-ben Ferenc József családapaként látogatott Magyarországra, felesége és gyermekei is elkísérték. A császári pár 1857. május 4-én érkezett Pest-Budára, ahol nagy tömeg, diadalkapuk és obeliszkek várták őket. A látogatást hosszas előkészület előzte meg, amelynek során megtervezték, hogy az uralkodó milyen gesztusokat tegyen a magyarok felé. Ezek közé tartozott a császári látogatás kezdetén meghirdetett amnesztia, ami azokra vonatkozott, "kik a felségárulás, felkelés vagy lázadás bűntényei miatt" börtönben voltak, vagy eljárás alatt álltak. Az 1857-es uralkodói látogatás emlékére készített emlékérem.
Ferenc József megérkezése a Nemzeti Kaszinó előtti térre 1867. 06. 08. Szerző: Heinrich Ede Ferenc József jászberényi látogatása ünnepség 1857-ben. Forrás: Annál meglepőbb látványt nyújtott május 4-én a felséges folyam tündéri pompában díszlő két partja. Egész hosszában sűrű néptömegek hullámzottak; az egyes házak virágokkal, szőnyegekkel, zászlókkal voltak elborítva; közel a partokhoz tarkáztak a rendkívüli számmal kiállított gőzösök s egyéb hajók lobogói; zászlócskák lobogtak a gyönyörű Lánczhid egész hoszszában s külön díszítmények lepték a hídoszlopok tetejét s a budai alagút néhány nap óta kész homlokzatát. Közelismerés szerint, díszítőink igen sok ízléssel jártak el munkáikban s nem egy művészi eszme valósítására is akadtunk. Amennyire lapjaink szűk köre engedi, szemlét tartandunk, (tartunk) a fővárosnak ez ünnepélyes alkalomkor kifejlődött szépsége felett s igyekezni fogunk ezt az egyes tárgyak lerajzolásával is érdekesíteni. Először is a budapesti hódolati jelvények legszebbikével ismertetjük meg olvasóinkat a mellékelt rajzban.
Az 1857-es miskolci fogadtatás. Forrás: Ferenc József és Erzsébet királyné 1897-ben, utoljára Budapesten. Fotó: Koller Károly. Forrás: Utazása végén laxenburgi kéziratában kifejtette, hogy nem kíván eltérni a korábban lefektetett alapelvektől, vagyis nem változtat a magyarországi igazgatás rendszerén. Mindez csalódottságot váltott ki Magyarországon, bécsi kormánykörökben pedig az, hogy a császári látogatás ezúttal sem érte el a kívánt hatást. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az új kormányzati rendszert Magyarországon nem lehet elfogadtatni. Forrás: Manhercz Orsolya: Ferenc József főherceg/császár/király Magyarországon, 1843–1867. A Pesti Hírlap ünnepi tudósítása az uralkodói látogatásról (részlet) BUDAPEST, 1857. május 4-én. Ő császári és királyi Felségeik fényes bevonulásáról körülményesen értesíteni siettünk olvasóinkat a Politikai Újdonságok utóbbi számában. A jelen sorok czélja, némi fogalmat nyújtani Budapestnek ez alkalommal tanúsított ünnepélyes külsejéről. A két testvér főváros, (Bécs és Budapest) festői fekvésénél fogva, mindenkor megható képet nyújt annak, ki felülről hajón érkezik a Duna gyönyörű völgyébe, mellyet az egyik oldalról ős Buda vára, más részről az ifjú Pest palotái környeznek.
részére mérsékelt belső autonómiát. Ez a mérsékelt abszolutizmus jellemezte 1866-ig a Schmerling miniszterelnök kormányzása alatti időszakot. Ezekben az években az osztrák birodalom nagy erőfeszítéseket tett, hogy hegemóniáját kiterjessze a Német Szövetség államaira. Ezeknek a törekvéseknek csúcsa az 1863 aug. -ában lezajlott frankfurti fejedelmi konferencia volt, ~ legjelentősebb személyes külpolitikai fellépése. Ennek a külpolitikai vonalnak drasztikusan véget vetett az 1866-i, Poroszo. -tól elszenvedett vereség, amely válságba sodorta a Monarchia önkényuralmi rendszerét, s 1867-ben az osztrák és a m. uralkodó osztályok kiegyezését, a birodalom dualista jellegű átalakítását eredményezte. A kiegyezés az abszolutizmushoz képest tágabb kereteket biztosított az egész birodalom kapitalista fejlődése, a burzsoá alkotmányosság kibontakozása számára, ugyanakkor azonban konzerválta a korábbi feudális uralkodóosztály hegemóniáját. A m. uralkodó osztályok számára a dualizmus rendszere biztosította a teljes belső autonómiát, a nemzetiségek feletti uralmat és befolyást az összmonarchia politikájára.