Összefoglaló Charles Dickensnek (1812-1870), a XIX. századi angol széppróza óriásának ez a kései regénye (1859) nyolcvan éve nem jelent meg magyarul, az utóbbi generációk számára tehát jóformán ismeretlen az életműből. "Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora, azok voltak a hit napjai, azok voltak a hitetlenség napjai, az volt a Fény évadja, az volt a Sötétség évadja, az volt a remény tavasza, az volt a kilátástalanság tele... Mutasd a könyvespolcod 1.0 – 5 magyar híresség kedvenc regénye - Ectopolis Magazin. " Az 1789-es forradalmat közvetlenül megelőző idők Franciaországára utal ez az egyik leghíresebb angol regénykezdet, a címbeli két város pedig: Párizs és London. Két város - és két férfi, akikre lesújtanak a francia forradalom rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie Párizsba, és szembe kell néznie a Terror anarchiájával.
Két város – és két férfi, akikre lesújtanak a francia forradalom rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie Párizsba, és szembe kell néznie a Terror anarchiájával. Carton sorsa végzetesen összefonódik riválisáéval, s a végső próbát neki is Párizsban kell kiállnia. Dickens, ha úgy tetszik, tipikus 19. Két város regenye . századi író. A stílus a korszellemnek megfelelő, ám aki tartana tőle, hogy esetleg elvesznek a sorok a részletekben, megnyugodhat, kifejezetten olvasmányos. Az elején akad néhány szál vagy esemény, amit az olvasó nem igazán tud hová tenni, mivel mellékesnek tűnnek, ám a végére minden összeáll egy nagy egésszé. A cselekmény is a századnak megfelelően romantikusan kalandos. Romantikán ezúttal a stílust értem (a fülszöveg szerelmi háromszög ígérete ne tévesszen meg senkit), amelyhez az önfeláldozó gavallér urak és az érzékeny lelkű hölgyek karakterei tökéletesen illenek.
A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlativuszokban szabadott beszélni. Anglia trónján nagy állkapcsu király és csunya királyné ült akkor. Dickens, Charles - Két város regénye - Múzeum Antikvárium. Franciaország trónján nagy állkapcsu király ült és széparcu királyné. Mindkét országban kristálytisztán állott az állam lordjai, a kenyerek és halak őrzői előtt, hogy a dolgok rendje örökre meg van állapitva. Urunk ezerhétszázhetvenötödik évét élték akkor az emberek. A nagy szellemi fellendülések korát élték Angliában, akárcsak most. Mrs. Southcott szerencsésen elérte drága huszonötödik születésnapját. A testőrség egy délceg tagja hirdette ki e csodás eseményt, prófétai ihlettel jósolván meg, hogy emiatt falják majd fel Londont és a Westminstert. A hirhedt Cock-Lanei szellem csak ugy kopogott és hagyott titkos üzeneteket maga után, mint az elmult év hirhedt szellemei és jelenései (mindkettőben természetfölöttien kevés volt az eredetiség).
Talán. Mert zűrös ügyek mindegyik oldalon maradtak és korrupció mindig is lesz. De a kiélezett verseny miatt talán már leszámolhatunk azzal, hogy nekünk, a megbízóknak, munkaadóknak, választóknak egyre magasabban van az ingerküszöbünk. És ez talán igaz a munkavállalóink, a politikusaink körén belülre is. Egy polgármester vagy egy botrányos döntés sara könnyen ráfröccsen azokra, akik a pártja hierarchiájában jóval magasabban helyezkednek el. Meddig érdemes elmenni egy párttársunk fedezésében, eljött-e az idő, hogy a négyszemközti ejnye-bejnye helyett kimondjuk: viseld a következményeket, állj ki magadért, mert mi nem nyúlunk utánad? És ugye, eljutunk majd oda is, amikor nem a Gézabélák viselt gazdasági vagy magánéleti dolgai, hanem az igazán életbevágó témák tematizálnak egy választást? Győrben, Budapesten, bárhol. Engem már nem is érdekel, ha ez erkölcsi alapon nem megy, menjen akkor a puszta politikai matek alapján. Két város regénye - magyar meghatározás, nyelvtan, kiejtés, szinonimák és példák | Glosbe. Nincsenek már illúzióim. Csak egy idézet szombatról: "Áhított lenne a gazdasági növekedés mellett erkölcsi emelkedésről hallani.
Az események világi rendjéről hirek érkeztek a Koronához és az angol néphez: britt alattvalók, teszem föl, kongresszust tartottak Amerikában s bizony elég furcsa: olyan fontos következményei lettek ennek a kongresszusnak az egész emberi fajra nézve, melyek tulszárnyalták az összes eddigi kisértetekről és jelenésekről szóló hirecskéket. Franciaország kevésbbé volt szerencsés helyzetben, ami a kisértet-históriákat illeti. Nem volt annyi kisértete, mint a vérttel és háromszögü kalpaggal ellátott testvérországnak. Franciaország papirpénzt nyomott és költötte vigan. Keresztény lelkipásztorainak vezetése mellett ilyesmivel mulatta magát. Azzal is mulatta magát, hogy elitélt egy ifjut. Kezét levágták, a nyelvét darabonként tépték ki és elevenen elégették. Azért, mert nem térdelt le szakadó esőben, mikor előtte - vagy ötven jardnyira - egy mocskos barát-menet haladt el. Nem tisztelgett kellő időben. Az ugy volt akkortájt, hogy Franciaország és Norvégia erdeiben lassudan nőttek a fák; olyan fák nőttek, amelyeket a Sors, a nagy erdész, arra szemelt ki, hogy leusszanak a vizen és deszkákra hasogattassanak.
A szereplőket tekintve tehát ismét tetten érhető a korszellem, bár Dickensnek megvan a maga sajátos vonzalma a kifejezetten negatív figurákhoz. Akad néhány szereplő, akiket az olvasó szívesen agyoncsapna, annyira hasonlítanak néhány kevésbé közkedvelt ízeltlábúhoz. Nélkülük viszont nem lenne meg a kontraszt, amitől a pozitív figurák kifejezetten szimpatikussá válnak kiszámítható jellemvonásaik ellenére is. Apropó kiszámíthatóság, a gyakorlott olvasó (főleg ha nem ez az első regénye ebből a korból) könnyedén kitalálja, hová is vezetnek a szálak és mi lesz a végkifejlet. Ez azonban nem von le a könyv értékéből, mert a lezárás mindenképpen izgalmas, bámulatos és fájó egyszerre. La Guillotine Nagyon tetszett a francia forradalom ábrázolása, mert cseppet sem volt elfogult. Megmutatta benne a lelkes változtatásra való hajlamot és nem kertelt a kiváltó okokról, azonban azt is leírta, hová vezet az őrült lelkesedés. Történelmi ismeretek fényében mi már tudjuk, milyen fázisokon haladt végig La Guillotine véres táncmulatsága, a könyv szereplői azonban nem és pont azt teszik, amit az akkor élők is tettek.
A regény ereje a párhuzamosan, és több rétegben értelmezhető cselekményében, szerteágazó szimbólum- és utalásrendszerében keresendő, melyre jó példa, hogy egyes utalások mögöttes tartalma – mint a Mester alakja – a mai napi nem tisztázott, és heves irodalmi viták táptalaját szolgáltatja. Igazi tragédia, hogy a szovjet hatalom által a háttérbe kényszerített, és így a publikálástól részlegesen eltiltott szerző meg sem érhette főműve megjelenését, hisz azt halálos ágyán diktálta tollba feleségének. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg! Mihail Bulgakov: Mester és Margarita Lakatos Márk kedvence – Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Ha a Nobel-díjas Gabriel García Márquez nevét halljuk, elsőre bizonyára a Száz év magány, vagy a Szerelem a kolera idején jut eszünkbe, de a kolumbiai író akkor is felejthetetlent alkotott, ha nem kellett ekkora terjedelemben, sem eposzi vagy történelmi léptékben gondolkodnia. Sierva María de Todos los Ángeles története, akinek a haja még a koporsóban is tovább nőtt, megrendítő, fülledt, melankolikus mese egy széthulló család járulékos tragédiáiról, de leginkább életről és az örökké az élet körül ólálkodó halálról.