Ősi Magyar Ételek Receptjei Bejgli

Tuesday, 25-Jun-24 18:55:07 UTC

A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. Ősi Magyar Ételek Receptjei – Madeby Prid. Húsvéthétfő Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Ősi Magyar Ételek Receptjei – Madeby Prid

A zöldségek közül a gombák, a répa, a borsó, a salátafélék és a hagymafélék, a gyümölcsök közül a bogyós, vadontermő gyümölcsök, a szeder, a szamóca, az alma, valamint a körte gazdagította az étrendjüket. A húsokhoz hasonlóan a gyümölcsöket is szárították, aszalták. Az étrendjük rostban gazdag volt, amihez nemcsak az említett zöldségekből, gyümölcsökből jutottak hozzá, hanem a kásából is, amit szintén előszeretettel kanalaztak. A kenyérfélék már a honfoglalás korában is az étkezés részét képezték, fontos alapanyagnak számítottak a gabonafélék, de a kenyér nem kapott akkora hangsúlyt, mint napjainkban. A ma ismert kenyér helyett vízzel és sóval készült, kovász nélküli kenyérlepényt ettek. Mivel a vándorlások során - érthető módon - nem építettek kemencéket, forró kövön, sütőkövön sütötték meg a ételeket a víz mellett borral, komlóból készült erjesztett itallal, azaz korabeli sörrel és erjesztett lótejjel öblítették le. Ezeket olvastad már? Retro Nagymama elfeledett süteményei, amiket gyerekkorunkban imádtunk Gyerekkorunk nosztalgikus ízei között a ropogós csöröge fánk, a hájas tészta barack lekvárral és a birsalmasajt, biztos a dobogósok között kap helyet.
Csíkban és Háromszékben még ma is "kőre-leppencs"-nek hívják a lepényt, a Bodrogközben pedig "kövön sültnek" nevezik a palacsintát.,, hamuban sült pogácsa" Jellemző gabonafélék: tönkölybúza, alakor búza, köles, rizs, árpa, zab, hajdina, rozs Állattenyésztés, hústartósítás őseinknél Főleg szarvasmarhát, juhot és lovat tenyésztettek. Juhtejből készítették a túrót, a sajtot és a zsírként használt vajat. A húsok konzerválási módja Európában a füstölés, Ázsiában és őseinknél az aromás füvekkel (kakukkfűvel, rozmaringgal, tárkonnyal) való pácolás volt. Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és alkalmazták a szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több liter levesnek vagy tejnek megfelelő élelmet vihetett magával, gyorsan mozgó lovas hadának élelemtartalékokra volt szüksége, amit csak az ételek és alapanyagok tartósítása oldhatott meg. Alkalmazták az aszalást és a füstölést is. Természetesen, a Kárpát-medence sűrű erdeiben vad is akadt bőséggel, így gyakorta gazdagították az étlapot különféle vadételek.