Dátum és konfliktus: Munda csata része volt Julius Caesar polgárháborújának (Kr. E. 49 BC-45), és Kr. 45. március 17-én került sor. Hadseregek és parancsnokok: Populares Gaius Julius Caesar Marcus Agrippa 40 000 ember optimates Titus Labienus Publius Attius Varus Gnaeus Pompeius 70 000 ember Battle of Munda - Háttér: A Pharsalusban (Kr. e. 48) és Thapsusban (Kr. 46. ) bekövetkezett vereségük után a késő Pompeius Nagy Optimátjait és támogatóit a Julius Caesar spanyolországi (modern Spanyolország) tartotta. Hispániában Gnaeus és Sextus Pompeius Pompey fiai együtt dolgoztak Titus Labienus tábornokkal, hogy új hadsereget vegyenek fel. Caesar pompeius csata 2. Gyorsan elmozdultak a Hispania Ulterior és az Italica és a Corduba kolóniái közül. Számos létszámú Caesar tábornokok, Quintus Fabius Maximus és Quintus Pedius választották meg a harcot, és segítséget kértek Rómától. Munda csata - Caesar mozog: Hívásukra válaszolva Caesar több légióval, köztük a veterán X Equestris és a V Alaudae- szel nyugat felé indult. December elején érkezett Caesar meglepte a helyi Optima erőket, és gyorsan feloldotta az Ulipia-t. Corduba felé tartva azt találta, hogy nem tudta elszállítani azt a várost, amelyet Sextus Pompeius szekerei felügyeltek.
Rómába visszatérve Caesar életévé vált diktátor életében, egészen a következő évig tartó gyilkosságáig. Kiválasztott források UNRV: Munda csatája BBC: Julius Caesar
Pompeius Magnus tehát rendkívül előnyös pozícióból várhatta a pharszaloszi összecsapást, hiszen seregének létszámbeli fölénye és a riválisát fenyegető nélkülözés egyaránt az ő sikerét jelezte előre. Az egykori triumvirnek valójában