Kölcsey Ferenc - Himnusz / Előadja: Sinkovits Imre - YouTube
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, 'S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló Mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Verthadunk csonthalmain Győzedelmi ének? Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre? Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé Honját a hazában. Bércre hág és völgybe száll, Bú 's kétség mellette, Vérözön lábainál, 'S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. Kölcsey Ferenc Himnusz | Vers videók. 'S ah, szabadság nem virul A' holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a' kit régen tép, Megbünhödtte már e' nép A múltat 's jövendőt!
A pályázatra 13 pályamű érkezett, a bizottság elnöke, Egressy Béni Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat 1844. június 15-én. Azóta is az Erkel által komponált dallamra énekeljük nemzeti himnuszunkat. Az első nyilvános bemutató július 2-án volt a Nemzeti Színházban. Elhangzott augusztus 10-én is az Óbudai Hajógyárban a Széchényi gőzös avatásakor. Kottája szeptemberben jelent meg, s a dallam elterjedt az egész országban. Az 1848-as szabadságharc idején már nemzeti énekként énekelték. Kölcsey ferenc himnusz vers la page du film. A szabadságharc bukása után betiltották, helyette a császári himnuszt ( Gotterhalte) kellett énekelni. 1856. május 13-án hangzott fel újra Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor. A 20. században, az 1948-at követő kommunista diktatúra idején megint betiltották és új himnusz megírására kérték fel Kodály Zoltánt, aki elutasította a kérést. Az 1956-os forradalomig nem hangozhatott el a Himnusz énekelt változata a hivatalos ünnepségeken. Himnusz Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!
Nyelvünk fontosságára, ironikus módon, II. József hívta fel a figyelmet, amikor 1784-ben kiadta hírhedt nyelvrendeletét, amelyben kötelezővé tette a német nyelv használatát minden hivatalos ügyintézés során. Kölcsey ferenc himnusz vers de. A kalapos király (aki meg sem koronáztatta magát a magyar koronával) így rendelkezett: "Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él…" A nyelvújítás gondolata elsőként Bessenyei György testőríró /Mária Terézia testőrségének a tagja volt Bécsben/ fejében született meg, aki röpiratában fejtette ki, hogy: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. " A törvényhozással párhuzamosan folyt a magyar nyelv átalakításának vitája is, a helyesírásról értekezők két táborra szakadtak, a szóelemző-etimologikus "jottisták" álltak szembe a kiejtés szerinti írásmód híveivel, az "ipszilonistákkal. " Heves küzdelem bontakozott ki a Kazinczy Ferenc által vezetett nyelv és stílusújító neológusok és a közérthetőség védelmében fellépő ortológusok között.
A kommunista diktatúra idején Kodályt kérték fel egy új Himnusz megírására, de sajnos elutasította ezt, ezért legközelebb 1956-ban a forradalom után hangzott fel újra és maradt ez a Himnuszunk.