A mai viszonyok között is szokatlan méretű hazugságot fogalmazott meg a 13. havi nyugdíj ügyében Kunhalmi Ágnes, amikor a minap az ATV esti műsorának nyilatkozott. Az MSZP társelnöke először is arról beszélt, hogy ha hatalomra kerülne, a baloldal nem szüntetné meg a juttatást, és nem mond igazat, aki mást állít. Ezután a kétezres évek szocialista kormányaira utalva a politikus úgy fogalmazott: a 13. havi juttatást "azért nem folyósítottuk tovább, mert leváltottak bennünket". Kunhalmi Ágnes előbbi állítása legalábbis megkérdőjelezhető, utóbbi viszont több szempontból is cáfolható. Magyarul: hazugság. A 2008-as világválság rövid úton térdre kényszerítette a magyar gazdaságot, az akkori baloldali kormány sorozatos hibái miatt jelentős és gyors kiigazításra volt szükség – írja az Origo. Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnal brutális erejű megszorításokat tervezett el, ám ezek leginkább csak a lakosságot érintették. Gyurcsányék a munkavállalókkal, a családokkal és nyugdíjasokkal fizettették meg saját hibáik, károkozásuk árát.
Gyurcsány Ferenc nemcsak a beterjesztő kormány miniszterelnökeként vett részt a 13. havi nyugdíj felszámolásában, természetesen meg is szavazta azt az MSZP-frakció tagjaival együtt 2009 májusában. A Gyurcsány-Bajnai-kormány akkor 2, 4 millió nyugdíjastól vette el a 13. havi nyugdíjat. A Gyurcsány-Bajnai-kormány 2, 4 millió nyugdíjastól vette el a 13. havi nyugdíjat Forrás: MTI/Soós Lajos 2009. március 13-án nyújtották be az Országgyűlésnek a 13. havi nyugdíj elvételéről szóló törvényt, sőt Gyurcsányék az egyhavi nyugdíj megszüntetése mellett a korhatárt is felemelték. Ráadásul 2006 és 2010 között mintegy 4 százalékkal esett vissza a nyugdíjak reálértéke. Ezek után nem meglepő, hogy Gyurcsány jelöltje, Márki-Zay Péter böszmeségnek nevezte a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Az intézkedés kapcsán úgy fogalmazott: "Amikor a legnagyobb munkanélküliség fenyegetett a COVID első hullámában, nem a munkavállalóknak tettek valamit, hanem bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat építik vissza. Amikor a munkahelyek elvesznek, akkor a nyugdíjasoknak adok pluszjuttatást?
Ez egy történelmi elégtétel! Elvették, ezt vissza kell adni! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a 13. havi nyugdíj visszaépítése kapcsán, amelynek teljes összegét szerdán kezdik kézbesíteni az időseknek és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően januárban már emelt nyugdíj érkezett, novemberben pedig rekordösszegű nyugdíjprémiumot is kaptak az idősek. Ezzel szemben a baloldal kormányzása idején egyhavi nyugdíjat elvett az idősektől, felemelték a nyugdíjkorhatárt, és sosem fizettek nyugdíjprémiumot. Márki-Zay Péter ráadásul egyenesen arról beszélt, hogy "böszmeség" a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Nyugdíjprémium és nyugdíjemelés Tavaly novemberben negyedszerre kaptak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, vagyis az özvegyi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülők, valamint az árvaellátásra jogosultak. Ez a gazdaság jó teljesítményének köszönhető, a kormány döntése értelmében ugyanis a kiemelkedő teljesítményből az idősek is részesülnek, akik tavaly rekordösszegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak.
A jelenlegi, úgynevezett felosztó-kirovó típusú rendszer ugyanis azt jelenti, hogy az állam minden hónapban a munkaképes korúak járulékbefizetéseiből fedezi a nyugdíjakat. Nem nehéz belátni: ha egyre több nyugdíjat kell egyre kevesebb állampolgár befizetéseiből finanszírozni, előbb-utóbb össze fog dőlni a rendszer. Megoldások az összeomlás elkerülésére Mivel ez a demográfiai folyamat nem újkeletű, az európai országok többsége már a 2000-es évek elején belekezdett a regnáló nyugdíjrendszerek átalakításába. Sokszor népszerűtlen intézkedések felvállalásával, de meg kellett hozniuk olyan döntéseket, mint például a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése. Elemzők szerint ez akár 68-72 éves korig emelkedhet az elkövetkező évtizedekben több országban. Emellett megjelent a magánnyugdíjrendszerek fokozott támogatása, kiépítése – elsősorban a nyugdíjbiztosítók bevonásával. Továbbá a gyermekek születésének ösztönzésére is több országban hoztak olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a megfelelő időn át tartó gyermeknevelés már önmagában is nyugdíjbiztosítotti jogosultságot eredményez, vagy meghatározott százalékkal növeli a nyugdíjalapot.
Egyesült Királyság: öngondoskodás felsőfokon Az Egyesült Királyságban többszázezer honfitársunk dolgozik, és felmérések szerint sokuk nem is szándékozik hazatérni, ott megy majd nyugdíjba. Ők nagy valószínűséggel kényelmes, anyagi biztonságban eltöltött időskorra számíthatnak, annak dacára, hogy ezt elsősorban nem az állami nyugdíjból fogják majd fedezni. Az egyik leginkább egyéni felelősségre apelláló nyugdíjrendszer ugyanis a briteké. Már a rendszer felépítéséből adódik, hogy minden aktív munkavállaló a munkába állást követően azonnal takarékoskodni kezd. Ennek egyik módja a munkahely által biztosított, automatikus beléptetéssel működő nyugdíjbiztosítási szisztéma, amelyben maga a munkáltató is részt vállal a megtakarításokból, minimum a kereset 3%-ával. Ebből szabadon ki lehet lépni, akkor pedig kétféle privát megoldás közül lehet választani: lehet nyugdíjcélú előtakarékossági programot indítani, vagy pedig olyan egyéni megtakarítási számlát, amelyet az állam évente 25% (maximum 1000 font) bónusszal jutalmaz.