RegionáLis FöLdrajz | Sulinet TudáSbáZis

Saturday, 01-Jun-24 16:46:56 UTC

Forró (trópusi) monszun vidékek A trópusi monszun vidékek helyzetét elsősorban nem az Egyenlítőtől való távolság határozza meg. Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. Trópusi éghajlat - Tropical climate - abcdef.wiki. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. Mivel a forró övezetben a monszun szélrendszer kialakítását a földrészek nyugati partjai előtt futó hideg tengeráramlások megakadályozzák, a forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. Éghajlatuk és időjárásuk az Egyenlítő környéki (átmeneti) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza.

  1. Trópusi éghajlat - Tropical climate - abcdef.wiki

Trópusi Éghajlat - Tropical Climate - Abcdef.Wiki

A monszun éghajlat egy száraz és egy esős évszak éles elkülönülésével jellemezhető éghajlat, amelyet a szubtrópusi légáramlási zóna évszakonkénti eltolódása és a szélirány megváltozása okoz nevezzük monszun éghajlatnak. A trópusi vidékeken, különösen Ázsiában gyakori. Az ázsiai monszunra jellemző, hogy a nyári felmelegedés alacsony légnyomást idéz elő a kontinens fölött, emiatt az óceán felől esőt hozó, meleg szél áramlik be (DNy-i monszun). Ősszel a szárazföld és a tenger közötti hőmérséklet-különbség és ezáltal az alacsony és magas légnyomású területek helyzete is megfordul. Hűvös, száraz szél áramlik a Himalája felől (ÉK-i monszun), és kitart tavaszig. Előfordulása A monszunok legtipikusabb előfordulási helyei a Hindusztáni-félsziget ( trópusi monszunok) és Kína egyes részein ( szubtrópusi monszunok). Trópusi monsoon éghajlat. Ezen kívül Afrikában a Guineai-öböl északi partvidékén és a déli féltekén Ausztrália északi részén is érezteti hatását. Afrikában és Kelet-Ausztráliában azonban hatását csak kisebb területeken érvényesíti.

Kelet-Ázsiában megkülönböztetjük a melegebb szubtrópusi változatát (Kelet-Kína, Japán délebbi részén, Korea), valamint a hűvösebb mérsékelt változatát (Japán északi része, Ohotszki-tenger térsége). Japán esetében a téli monszun a szárazföld felől fújva a Japán-tenger felett nedvességet vesz fel, és így csapadékot hoz. A monszun éghajlat típusai Az éghajlat jellemzője a nyáron bekövetkező rendkívül heves esőzések, a hatalmas mennyiségű csapadék. A monszunéghajlatnak két típusát különböztetjük meg: forró övezeti monszun éghajlatot és a mérsékelt övezeti (vagy szubtrópusi) monszun éghajlatot. Forró övezeti (trópusi) monszun éghajlat A forró övezeti monszun éghajlat kialakulásának oka a hőmérsékleti egyenlítőnek (a Föld mindenkori legmelegebb pontjait összekötő vonalnak) a vándorlása. A hőmérsékleti egyenlítő az évszakok váltakozása miatt az északi félgömb nyarán (júliusban) északra, míg a déli félgömb nyarán (januárban) délre húzódik. Hőmérsékleti okok miatt az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv jellemző a Földön, míg a térítőkörök környékén magas légnyomás uralkodik.