Az akadémikus 60-as, 70-es években született írásai, például az Új Írásban közölt Gyorsuló idő című írásának címe nem véletlenül vált szlogenné a korszerű pedagógiában. Marx György tanítványainak egész sora dolgozik magyar és külföldi kutatóintézetekben, közülük az Egyesült Államokban oktató-kutató Szalai S. Sándorral együtt írt tanulmányai, cikkei megelőzték, illetve megalapozták a mai kozmológiát és részecskefizikát egyesítő irányzatot. Kárpáti György lett a Nemzet Sportolója | 24.hu. Tudományos bestsellere, a Marslakók érkezése az angol és a magyar nyelvű kiadás után japánul is óriási siker lett. A kiváló fizikus élete utolsó évében egyebek között a Wigner Jenő év méltó megünneplésén fáradozott. Két további felvétel a professzor úr utolsó kitüntetéséről (T. Z. felvételei)
Dr. Kovalovszky Miklós: Magyar olvasókönyv (Révai Irodalmi Intézet, 1945) - A gazdasági középiskolák II. osztálya számára Kiadó: Révai Irodalmi Intézet Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1945 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 244 oldal Sorozatcím: Magyar Irodalmi Tankönyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomtatta a Révai nyomda, Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Történelmi lecke fiúknak (Ady Endre) Kelettől Nyugatig. A finnugor örökség (Zsirai Miklós) 3 A steppe (Deér József) 8 A honfoglalás (Anonymus) 111 Zalán futása (Vörösmarty Mihály) 16 Istenek (Kodolányi János) 20 Krisztus országa. Elhunyt Rubovszky György. Szent István (Szent István legendájából) 24 Szent Gellért vértanúsága (Szent Gellért legendájából) 26 Koppány horka (Kós Károly) 28 Endre és Béla harca a németekkel (Kálti Márk) 33 Ének Szent László királyról 36 Főurak sérelme, jobbágyok panasza (Katona József) 37 Szent Margit legendája 42 Rogerius mester Magyarország romlásáról 46 Fény és árnyék.
Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó kapta a Nemzet Sportolója címet, amely Gyarmati Dezső augusztusi halála után üresedett meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelős államtitkárságának csütörtöki közlése szerint a kormány elfogadta a Nemzet Sportolóinak egyhangú javaslatát, s ez alapján ítélte oda a címet. Dr. Kovalovszky Miklós: Magyar olvasókönyv (Révai Irodalmi Intézet, 1945) - antikvarium.hu. Fotó: MTI A címet és a vele járó életjáradékot tizenkét olyan sportoló viseli, illetve kapja, aki betöltötte hatvanadik életévét, kimagasló eredményt ért el, és aktív sportpályafutása után is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A közlemény emlékeztet arra, hogy 2011-ben jelentősen módosultak a cím adományozásának eljárási szabályai. Az új szabályozás értelmében a nemzet sportolói tesznek javaslatot az új tagra, s a grémium most egyhangúlag, ellenszavazat nélkül Kárpáti Györgyöt jelölte. A javaslatot a sportpolitikáért felelős miniszter, Balog Zoltán terjesztette a kormány elé. Az indoklás szerint Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, minden idők legfiatalabb olimpiai bajnok vízilabdázója színes és eredményes sportkarrierje, edzői és sportvezetői pályafutása alapján érdemelte ki a címet.
November 5-én ünnepli a zenészvilág a magyar származású zongoristalegendát, Cziffra Györgyöt, akinek bőségesen jutott az életében mindazokból a mélységekből és magasságokból, amelyeket a 20. század fel tudott vonultatni. Csodagyerek, cigányzenészek leszármazottja, bárzongorista, hadifogoly, kényszermunkás, zongoravirtuóz, ünnepelt sztár, fiatal tehetségek támogatója – elég címszavakban áttekinteni Cziffra György életét, hogy egyértelművé váljon: olyan művészre emlékezhetünk, aki tehetségét heroikus küzdelemben, a legnagyobb nehézségek árán tudta csak kibontakoztatni. Az 1921. november 5-én született Cziffra már gyermekként sokat nélkülözött, ám épp ennek köszönhető, hogy a közönség igen korán hallhatta muzsikálni. Eötvös györgy halálának oka. Mielőtt nyolcéves korában felvették a Zeneakadémiára, a helyi cirkuszban improvizált népszerű témákra, hogy családja megélhetését segítse. Bár Dohnányi Ernő a felvételin egy különleges gyémánthoz hasonlította, az ifjú virtuóznak anyagi okok miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, hogy a pesti éjszakai életben keresse meg a kenyérrevalót.
Pontos, kiegyensúlyozott és széles látókörű. Mindenkitől egyformán kérdezett, nem volt vehemens, támadó, ellenzéki, kormánypárti. Ő tudta, hogy a függetlenség nem semlegesség. Tartása volt, ő volt a demokrácia szelleme, mert ahhoz, hogy felelősen választhassunk politikai pártot, bizalmat szavazzunk bárkinek az életünk és a gyerekeink élete felett, az kell, hogy pontosan tudhassunk mindenkiről mindent. Ez volt az ő dolga, ebben segített. Minden tárgyilagos ismertetése és kérdése harcos kiállás volt a nyilvánosság, a demokrácia, szóval a népuralom és a magyar nép mellett. Szenvedélyes volt és elkötelezett. Nem szavalt, nem jópofáskodott, nem agitált és nem uszított. Dolgozott. Mindig talált magának valami helyet a magyar nyilvánosságban és azok, akik tudni akarták, valójában mi történik, követték. Mindenhová. Évtizedeken keresztül. Egy olyan korban, amikor majdnem mindenki minden "oldalon" pártossá vált a médiaháborúk során. Ő nem akart senkinek megfelelni, senkinek sem fogadott hűséget.