Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 4. 3:50 Orbán Viktor / Fotó: MTI / Máthé Zoltán Budapest — Több mint tíz év után változott a miniszterelnök fizetése! Orbán Viktor (57) márciustól 50 forinttal kevesebb fizetést kap: a feltöltött adatlap szerint bruttó 1 millió 507 ezer 400 forintról 1 millió 507 ezer 350 forintra vágták meg a bérét. Eddig is Orbán volt a legrosszabbul kereső kormánytag, két éve már a miniszteri fizetések is meghaladják az övét. Ráadásul az év elején egy hatalmas emeléssel az államtitkárok is megelőzték Orbánt a fizetési listán, mivel a nem képviselő államtitkárok javadalmazását 1, 3 millióról 1 millió 750 ezerre emelték. Amikor megnéztük a jogszabályokat, hogy mi is a pontos oka az ötvenforintos csökkentésnek, rájöttünk, hogy tulajdonképpen pontosítás történhetett. A kormánytagok jogállásáról szóló törvény tíz éve változatlanul a köztisztviselői illetményalap 39-szeresében állapítja meg a miniszterelnöki illetményt, a köztisztviselői illetményalap pedig 2008 óta 38 650 forint, ami egész pontosan 1 millió 507 ezer 350 forint, vagyis az új illetmény lett a pontos.
Keltett némi felháborodást Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújának egy gondolata, amikor a miniszterelnök egy önironikus mosoly kíséretében kijelentette, hogy bérből és fizetésből élőként őt is megviselték a járvány gazdasági hatásai. A kormányfő egészen pontosan úgy fogalmazott: Újra kell indítani a gazdaságot. Mert azért megviselt bennünket. Nemcsak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom, szóval bennünket is megviselt ez a járvány. Hogy mi viselte meg ennyire kormányfőt, az nem egészen világos, a Népszava összegzéséből legalábbis az derül ki, hogy semmi nem utal a miniszterelnök vagyoni helyzetének romlására, éppen ellenkezőleg. Kormányfőként Orbán Viktor havi bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres, és bár ez az összeg az elmúlt években nem nőtt, parlamenti képviselői illetménye jócskán gyarapodott, és ezt a lendületet a járvány sem törte meg különösebben. 2019-ben havi bruttó 990 ezer forint volt a képviselői illetménye, ez 2020-ban, a járvány kitörésekor 1 millió 103 ezerre, idén tavasszal pedig 1 millió 211 ezer forintra növekedett.
Orbán Viktor © Fülöp Máté Semjén Zsoltnak 2011-ben bruttó havi 1 101 900 volt a fizetése miniszterelnök-helyettesként, ezenfelül őt is megillette a bruttó havi 231 900 forintos juttatás országgyűlési képviselőként. Semjén tavaly nem kapott jutalmat, azonban járt neki éves szinten 200 ezer forintnyi cafeteria, ez az összeg 2010-ben még 446 ezer forint volt. A miniszterelnök-helyettes június végéig egy 2007-es Audi A6-ossal járt, ez után egy 2011-es Skoda Superbet használt szolgálati autóként. Varga Mihály 2011-ben bruttó havi 997 200 forintot kapott államtitkárként, ezenfelül járt neki a bruttó havi 231 900 forint mint országgyűlési képviselőnek. Varga a tavalyi év után nem kapott jutalmat, viszont járt neki éves szinten 200 ezer forintnyi cafeteria, ez az összeg egy évvel korábban még 438 ezer forint volt. Varga Mihály Orbán Viktorhoz hasonlóan kapott 2011-ben egy csekély mértékű, 5400 forintos ajándékot. Az államtitkár június végig egy 2007-es Audi A6-ossal járt, ez után, akárcsak Semjén Zsolt, egy 2011-es Skoda Superbet használt szolgálati autóként.
Így a miniszterelnök fizetései összességében 2, 14 millió forintba kerülnek havonta. Ennek a kevesebb mint fele a nettó összeg. Magyarország rosszul áll Magyarország egyébként az átlagokat tekintve Európai szinten gyengén áll az elvonásokat nézve. A nettó fizetés és az azokra rakódó összes elvonás - személyi jövedelemadó, járulékok -, tehát az összes munkáltatói kiadás összegének hányadosát nevezik adóéknek. Az átlagfizetésekkel rendelkező gyermektelen dolgozók esetében az adóék mértéke a legmagasabbak közé tartozott 2016-ban Európában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén áprilisban közzétett adatai szerint - derül ki a korábbi cikkéből. Tehát a tavalyi adatok szerint az elvonás mértéke idén százalékos, azaz egy-egy munkáltató 100 ezer forintos összkiadásából mindössze 51 800 ezer forint marad a gyermektelen dolgozónál. Ennél csak Németországban és Belgiumban volt magasabb az adóék, előbbi országban 49, 4, utóbbiban pedig 54 százalékot tett ki. A régiós országok pedig sokkal kevesebbet vesznek el: Lengyelországban az adóék 35, 8, Szlovákiában 41, 5 százalék, Csehországban pedig 43 százalék.