). A (kétféle és kettőnél) többféle borítású alap ok sorrendje (amennyiben erre a határozási folyamatban a sok hasonló pajzs miatt szükség van) először a pajzstagolás sorrendjét követi, majd az egyes alcsoportokon belül a színsorrendet, a következő módon: vágott vagy pólyázott alapok, tagolások (váp), hasított vagy cölöpölt (hac), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn) és egyéb többmázú alapok (eta). Ezen utóbbi csoportba tartozik a sakkozás, a harántsakkozás, a rutázás stb. A kétmázú alapok esetében a színsorrendet mindig a heraldikai jobb felső sarokban található borítás adja meg (beleértve a harántvágott pajzsokat is). A kettőnél többféle borítású alapok kis számban fordulnak elő, ezért itt néhány rendszertani csoport bevezetése is elégséges. Címerhatározó/EGY/E – Wikikönyvek. Sorrendjüket a címerhatározás és a mesteralakok sorrendje határozza meg, a borítások számának megfelelően. Ide tartozik a hárommázú (hrm), a négymázú (négy) és a négynél több mázú alap (ntö). A pajzstagolások határozói sorrendje Fentebb a T alapok számára meghatároztuk a pajzstagolások sorrendjét, ahol a vágott (vá) pajzsok megelőzik a hasított (ha) pajzsokat, ezek pedig a harántolt és balharántolt (hbh) pajzsokat.
2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít. 3. A pajzsfő és a pajzstalp csak mesteralak, kivéve, ha önálló mező funkcióját töltik be. 4. Az egyesített címer annyiszor osztott, ahány részre oszlik a fő címerpajzs. A heraldika első évtizedeiben (1130 k. -1230 k. ) csak egyszerű címerek, pajzsok léteztek. Több címer egy címerpajzson történő elhelyezése csak olyan esetekben vált szükségessé, amikor egy uralkodó több országnak is a fejedelme volt és ezt a heraldika nyelvén is ki akarta fejezni, vagy az uralkodócsalád egyik tagjának a címerét akarták összekötni az államcímerrel. Ilyenkor azt tették, hogy a címermezőt egy függőleges vonallal hasították és a jobb és bal oldali mezőkben egy-egy címert helyeztek el, vagy a mezőt egy vízszintes vonallal kettévágták, majd a felső és alsó mezőbe tettek egy-egy címert, vagy egy függőleges és vízszintes vonallal négy részre osztották (négyelték), majd az 1. és 4., valamint a 2. és 3. Címerhatározó/EGY – Wikikönyvek. mezőbe tettek egy-egy címert, vagy mind a négybe egyet stb.
Ezek lehetnek mesteralakok (M) vagy címerképek (C). A pajzs színezett felületét ezért nevezzük alapnak (ezen címerábrák alapjának). Az alap, melyre címerábrákat helyezünk, lehet egyféle borítású (E), színű, azaz egyetlen fémből, színből vagy bundabőrből álló, és egynél többféle borítású (T). Nyelvtan - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis. A többféle borítású alap a pajzs különféle módon történő tagolásával és a tagolások kiszínezésével keletkezik. ( Attól függően, hogy a címerábrák a többféle borítású címereknél minden tagolásra rá vannak-e helyezve vagy a címerábrák az egyes tagolásokban vannak-e elhelyezve, egyszerű (EGY/T) [a címerben egyetlen, többféle borítású alap van], illetve osztott (OSZ) címerek [a címerben annyi (általában eltérő színű) alap van, amennyi a tagolás] jönnek létre. ) Az egyféle borítású alap színsorrendben lehet arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb szín (esz: bíbor [bí], narancs [nar], vérvörös [vv], természetes szín [tersz], barna [bar], szürke [szür], stb. ), ismeretlen máz (imá) és bundabőr (bb: hermelin [her], evet [ev], mál [mál], pillangópikkely [pp] stb.
J:,,,,,,,, LY:,,,,,,,, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.