Lehet egy kicsit specifikus helyet keresek, de vidékiként elég rosszul élem meg, hogy Pesten nem lehet úgy elmenni egy hosszút futni (vagy még nem sikerült), hogy a táv 90%-a ne aszfalt legyen. Schönherz koliban lakom (kb Petőfi híd budai hídfő) és olyan futohelyet keresek, ahol viszonylag nagyobb távot lehet megtenni nem aszfalton, lehetőleg terepen. Futopályákat, rekortán sávokat nagyon gyorsan meg lehet unni. Széchenyi hegy kilátó borozó. Az nem baj ha egy kicsit tömegközlekedni kell hozzá. De Gellért hegyen szinte minden aszfaltozott, szintúgy a rakpartokon... Amit eddig találtam, az egy busz ami elvisz a Széchenyi hegy lábához, csak hát az is 20+ perc, ami télen, izzadtam, futocuccban nem túl kellemes. Népligetet néztem még, ott mintha lenne értelmes hosszúságú kör, de arra még nem jártam.
Szeretnéd a legszebb helyről nézni a tűzijátékot augusztus 20-án? anderm János-hegy, Erzsébet-kilátó Normafáról nagyjából egy félórás sétával és némi hegymászással gyűrheted le a közel 2, 5 kilométer hosszú, erdő menti utat, ami az Erzsébet-kilátóba vezet. Itt nem kell félned, hogy lemaradsz a tűzijáték legszebb pillanatairól, viszont mindenképpen érdemes időben érkezni, mert a kilátó befogadókészsége limitált. Széchenyi 2020 pályázat - Balatonföldvári Kilátó. Megközelítés: Normafára a Széll Kálmán térről a 21 és 21A jelzésű autóbuszokkal érkezhetsz, innen aszfaltúton, sétával érheted el a kilátót. Széchenyi-hegy A Széchenyi-hegyen ugyan nem találsz olyan kilátót, ahonnan panoráma nyílik az egész városra, viszont ha már jártál itt, tudod, hogy az úton rengeteg helyen bukkan elő a fák és az épületek közül a város. Ilyen hely a Széchenyi-emlékműtől néhány percnyi gyaloglással megközelíthető kanyar is a Széchenyi út és a Melinda út találkozásánál, ahol az eseménytelen hétköznapokon szerelmespárok állnak meg a kocsijukkal egy-egy pásztorórára.
Rövid története A János-hegy már a XIX. században a budapestiek kedvelt kirándulóhelyévé vált. A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fából épült messzelátó állt. 1882-ben Erzsébet királyné több alkalommal is tett kirándulást a János-hegy tetejére. Kőből épült kilátót már 1885-ben szerettek volna építeni a János-hegy csúcsán. Az építkezés magas költségei miatt húzódott a tervek valóra váltása. Végül a Magyar Turista Egyesület kezdeményezésére, a szállodatulajdonosok ipartestületének anyagi támogatásával, a fővárosi polgárok adakozásával és Budapest Székesfőváros Önkormányzatának forrásaival sikerült előteremteni a szükséges összeget. A kilátó tervezésére nem írtak ki pályázatot. A tervek elkészítésével Kluzinger Pál mérnököt bízták meg. A tervek elbírálására Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét kérték fel. Az építkezés 1908-ban kezdődött meg. Széchenyi hegy kilátó 11-es busz. A építkezés munkák megkezdése után a kilátó felső szintjeit Schulek Frigyes újratervezte. Az épület jórészt édesvízi mészkőből és homokkőből épület.