Erdei Anna Ph. D., egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Publikációs lista ( MTMT) Tudománymetriai összefoglaló táblázat ( MTMT) Rövid élettörténet: biológia-kémia szakos tanár, 1974, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Ph. D. : Immunológia, MTA/ELTE, 1984. ógia (MTA) 1991. Habilitáció: 1992., ELTE Tanszékvezető egyetemi tanár: 1993- MTA levelező tagja: 2004. MTA rendes tagja: 2010. Ösztöndíjak, vendégprofesszori meghívások: EMBO-ösztöndíj: MRC Immunochemistry Unit, University of Oxford, 1985-87. Immunbiológia · Erdei Anna – Gergely János · Könyv · Moly. Vendég/kutató professzor: Bázeli Immunológiai Intézet (1, 5 év), Gutenberg Egyetem, Mainz (6 hónap), Open University, Milton Keynes (3 hónap), Robert Koch Intézet, Berlin (3 hónap), Innsbruck-i Egyetem (3 hónap), Weizmann Intézet, Rehovot, Izrael (6 hónap) Díjak, kitüntetések: Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) 2019 – Az immunológia területén végzett több évtizedes, nagy hatású kutatói pályája, a tudományos utánpótlás nevelése iránt elhivatott oktatói munkája, valamint tudományszervező tevékenysége elismeréseként.
Gondoljunk például arra, hogy ha beveszünk egy bizonyos szert, tudni kell, hogy abból mi szívódik fel, hogyan alakul át, végül pedig, mi jut el az immunrendszer sejtjeihez és hogyan hat annak működésére. Könnyű belátni, hogy ezek igen költség- és időigényes kísérletek, amelyeket felkészült kutatók csapata tud csak elvégezni jól felszerelt laboratóriumokban. Erdei Anna immunológus a járványról, ellenanyagokról és oltásokról | Pannondoktor.hu. Ha lenne is csodaszer… Még ha születne is valamikor olyan csodaszer, amelyről sikerül bebizonyítani, hogy valóban fokozza az immunrendszer egészének működését, akkor azt egészen bizonyosan nem lehetne recept nélkül kapni, alkalmazása pedig csak nagyon speciális klinikai esetekben lenne javasolt. Az immunrendszer nagyon kényes egyensúlyon alapuló működésébe nem szabad ok nélkül belenyúlni, mert nagy valószínűséggel csak ártanánk vele - például fokoznánk az autoimmun betegségek vagy az allergiás kórképek kialakulásának a lehetőségét - hívja fel a figyelmet a kutató. Megelőzés gyanánt? Az, hogy egy egyébként egészséges, normális körülmények között élő ember évente egyszer-kétszer megfázik, elkap valamilyen fertőzést, egyáltalán nem tragédia, emiatt nem kell mindjárt azon gondolkodni, hogy milyen "erősítő" szereket vásároljunk és szedjünk be.
3. Gergely – – – – – neutrofil 35-70% eozinofil 0. 1-8% bazofil 0. 1-2% monocita 2. Erdei Anna - Sármay Gabriella - Prechl József (szerkesztők): Immunológia | bookline. 5-15% limfocita 20-50% A falósejtek két fő típusa: makrofágok (monociták) és polimorf magvú neutrofil granulociták Betolakodók elpusztítása Szövettörmelékek eltakarítása Antigének bemutatása Az immunválasz szabályozása Citokinek, antimikrobiális peptidek termelése Az immunrendszer sejttípusai: a neutrofil granulocita • A vér legnagyobb számban előforduló immunsejtje • Bekebelezi, elpusztítja és megemészti a patogéneket –2. Gergely • Neutrofil granulocita S. aureus-t fagocitál • Szabad-gyököket és reaktív vegyületeket termelve pusztítja el a bekebelezett organizmusokat Az immunrendszer sejttípusai: a makrofág • Szöveti makrofág Staph. Aureus-t fagocitál • Mintafelismerő (pattern recognition) receptoraival ismeri fel a patogéneket. • A vérben főleg éretlen makrofágok, monociták keringenek. • Szöveti makrofágok: Kupffersejt, alveoláris makrofág, hisztiocita, mikroglia, mezangiális sejt Az immunrendszer sejttípusai: dendritikus sejt Antigén felmutatásra specializálódott fagocitota Az immunrendszer sejttípusai: Langerhans sejtek A bőr dendritikus sejtjei, amelyek hálózatot alkotnak az epidermiszben Az immunrendszer sejttípusai: Bazofil granulocita, hízósejt A hízósejt granulumaikban vazoaktív anyagokat (szerotonin, hisztamin), kemotaktikus faktorokat tárol.
• A makrofágok, dendritikus sejtek, aktivált T és B sejtek általában az afferens nyirokéren keresztül lépnek be. • Valamennyien az efferens nyirokéren keresztül távoznak. Magas endothélű endothél (high endothelial venule, HEV) • A kéregalatti rész T-sejekben, a follikulus (nyiroktüsző) Bsejtekben gazdag. A medullában makrofágokat és plazmasejteket találunk. Az immunrendszer szervei: a nyirokcsomó A B sejtek a follikuláris dendritikus sejtek (nem rokonai a dendritikus sejteknek! ) felszínén kötött antigénekkel és Tsejtekkel kölcsönhatva érnek nagy affinitású ellenanyagokat termelő plazmasejtekké. Az immunrendszer szervei: a lép • A lépet artériáinak öbleit (sinusok) nyílt vérkeringésű vörös pulpa veszi körül, itt fagocitálódnak az megöregedett vagy elpusztult vörösvértestek. • Az arteriolák közelében T-sejtekben gazdag zóna található. A marginális zónák B-sejtekből álló nyiroktüszők. Ezek alkotják a fehér pulpát. • A lép működése a nyirokcsomókéhoz hasonló, de ezekkel ellentétben nem lokális, hanem szisztémás immunszerv, a vért "szűri".
–) Széchenyi- és Prima Primissima díjas magyar immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára ( Magyarország első önálló immunológiai tanszékének alapító tagja), majd az ELTE Biológiai Doktori Iskola vezetője, az Innsbrucki Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Oxfordi Egyetem vendégkutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2020-tól főtitkárhelyettese. Fő kutatási területe a sejt immunológia (különös tekintettel a veleszületett immunitás elemeire, például a komplementrendszerre) és az egyes sejtmembrán -struktúrák szerkezeti és funkcionális sajátosságai. Kutatásai többek között hozzájárulnak az allergiás reakciók és a sclerosis multiplex folyamatának megértéséhez. Életpályája [ szerkesztés] 1969-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd felvették az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) biológia – kémia osztatlan tanári képzésére, ahol 1974-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Mesterének Gergely Jánost tekinti.