Fajsz - Foktő - Uszód - Dunaszentbenedek - Géderlak - Ordas - Dunapataj - Harta - Solt - Dunaföldvár - Bölcske - Paks - Gerjen - Dombori - Bogyiszlói Dunapart- Fajsz Egy közel 150 kilométeres exkluzív* kerékpáros körre invitállak, jöjjenek a részletek: Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy vajon milyen lehet két híd között tekerni, úgy hogy a Duna egyik oldalán felfelé, a másikon pedig vissza jönni, miközben a hidak használatával lesz szép kör az egész. Most az M9-es hídja, a Szent László híd és a dunaföldvári Beszédes József híd közötti szakaszt mutatom be, saját tapasztalataim alapján. Fajszról indultam, 2021. 05. 04-én, 9:08-kor. Enyhén felhős idő, 17 fok, mérsékelt délkeleti szél. A kerékpárom: Kettler trekking, 3X7 sebesség, könyöklővel. (Bizony nem a csilli-villi, sok sebességen múlik, hogy szeretsz-, tudsz-e tekerni…) Fajsz utolsó házai, a háttérben a Duna töltés Először délnek indultam (ez látszik is a fenti videón) de aztán meggondoltam magam és mégis északnak vettem az irányt.
Szent László híd Elhelyezkedése Magyarország, Szekszárd Áthidalt akadály Duna Névadó I. László magyar király Szerkezettípus gerendahíd Legnagyobb támaszköz 120 m Teljes hosszúsága 919, 6 m Szélesség 14 m Sávok száma 2×1 + gyalogos járda ( kerékpárút) az északi oldalon + üzemi járda a déli oldalon Tervező Pont-Terv Zrt., Uvaterv Rt. Átadás ideje 2003. július 4. Elhelyezkedése Szent László híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 18° 53′ 42″ Koordináták: é. 18° 53′ 42″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László híd témájú médiaállományokat. A Szent László híd Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja még szekszárdi híd nak is. A híd az 1498, 79 folyamkilométernél található. A hídnyílás magassága 9, 5 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 100 méter. Két ártéri hídból és egy 80 m+3×120 m+80 m nyílásközű, 520, 5 m hosszú mederhídból áll. Az ártéri hidak támaszközei 3×65, 5 m-esek. 2003. július 4-én adták át a forgalomnak. 73 év után ez volt az első olyan új híd a Dunán, ami nem Budapesten épült.
SZENT LÁSZLÓ-HÍD A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli. Szekszárdtól északkeletre köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja szekszárdi hídnak is. A híd valójában a 1498, 80 folyamkilométernél, Bogyiszló térségében található. A hídnyílás magassága 9, 5 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 100 méter. 2003. július 4-én adták át. Több mint hetven év elteltével épült először a fővároson kívüliként. A hossza 920 méter, ezzel átadásakor Magyarország leghosszabb közúti hídja lett. Rajta vezet át az M9-es autóút, amely a 6-os főutat, valamint az M6-os autópályát köti össze az 51-es főúttal. Az építés során külön figyelmet kellett fordítani a természetvédelmi tényezőre, mivel a kivitelezés a Gemenci Tájvédelmi Körzet peremén zajlott. Az érintett terület állatainak védelmére számos vad- és hüllőátjárót alakítottak ki. A híd 2004-ben megkapta az Építőipari Nívódíjat.
Címke: Szent László-híd Nagyvárad – A Szent László tér A Szent László tér a Körös bal partján, Újvárosban található. Szent László-hídon (Kis-hídon) kell átgyalogolnunk, hogy a tér négyszög alakzatára jussunk. Körben emelkednek az épületek: a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A térre kitorkolló utcákon található Várad iparának és kereskedelmének gócpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el. A Szent László tér éke a Sas Szálló helyére felépített, a város meghatározó szecessziós épülete, a Fekete Sas palota. Tovább >>
A főtartószerkezetet 100 tonnás, acélból készült. A híd szerkezeti magassága a pályaszint és a szerkezet alsó éle között mérve hídközépen 1594 mm. Az egymástól 2750 mm-re elhelyezkedő acél főtartókat a helyszínen készült vasbeton pályalemez hidalja át, melynek túlnyúló konzoljai a gyalogjárda szegélytartó terheit viselik. A keretként kialakított szerkezetnél az alépítményekre a szokásos függőleges terheken kívül jelentős vízszintes hatások is adódnak, ezért olyan alapozási rendszert kellett kialakítani, amely e terhek felvételére is alkalmas. Az árvízvédelmi vonal folyamatosságát is biztosítani kellett, ezért a hídfő elé félkörben szádfalat is kellett verni. [1] Az Árok utcai hídfőnél, a Kis-Duna mellett – a 14. században Prágában vízbe fojtott – Nepomuki Szent János szobra áll egy fülkében, mivel ő a hidak, hajósok, molnárok védőszentje.
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: