Demeter Szilárd nem csak egy a tízmillió magyar állampolgár közül, hanem ő az a személy, aki nem csak feltétel nélkül végrehajtja a kulturális életre vonatkozó kormányzati döntéseket. Egy-egy mondatából arra lehet következtetni, hogy nem mozog otthonosan a kultúra minden szegmensében. De Orbán Viktornak sem filozófusokra van szüksége, hanem hű és engedelmes alattvalókra. A magyar kultúrpolitika alakítói és/vagy végrehajtói időnként meglepik a társadalom jelentős részét, vagy jobb esetben a teljes értelmiségi szcénát valami botrányos kijelentéssel és/vagy cselekedettel. 2020-ban Vidnyánszky Attila borzolta a kedélyeket, 2021-ben pedig Demeter Szilárd. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, aki egyben miniszteri biztos – filozófus és író – az elmúlt év őszén szokásához híven ismét belefújt a nullás lisztbe. Mondott valamit, ami úgy nyúlt – s bővült minden héten újabb fejezettel – mint a rétestészta. Nyújtotta maga is, hisz hétről hétre magyarázta a megmagyarázhatatlant, közben a kritikákra is reflektált.
"Azt az írót viszont, aki LMBTQ-ideológiát hirdet, és látszik, hogy az "újbeszél" komisszárjaként próbál a nemzeti kultúra létére törni, én is joggal tolom ki mindenféle párbeszédből. " Demeter Szilárd, aki tehát öndefiníciója szerint az az embber, aki "joggal tol ki", szólt egy-két keresetlen szót azokhoz is, akikkel ő, tehát Demeter még úgy is szívesen leülne beszélgetni, hogy amúgy messziről elkerülné őket: ha olyan "hülyeségekkel állnak elő, páros lábbal rúgom ki őket, mert felesleges dolgokra mostanság nagyon kevés az időm".
Tegnap kérdéseinkkel a Petőfi Irodalmi Múzeumot is kerestük, válaszokat azonban nem kaptunk, így személyesen Demeter Szilárdot, az intézmény vezetőjét kerestük meg. Itt az interjú! + + + Küldött jelzést a PIM a minisztériumnak Bartók Imre kapcsán? Dehogy küldtem. Azt se tudtam, hogy az ő szövegét választották, miért is kellett volna tudnom. Bartók maga írta ki nyilvános posztban, és ezt megutaztatta az ellenzéki média. Úgy gondolom, hogy mindenkinek szíve joga elfogadni vagy nem elfogadni a Térey-ösztöndíjat. De Bartók egy mozdulattal megsértette az egész államapparátust is, a külügy joggal vette magára a sommás véleményét. De ez az ő meccsük. Én, mivel számítottam arra, hogy lesz ilyen, azonnal javasoltam Bartis Attilát, akit eredetileg az elsők között javasoltam, de a szakmai kuratórium szavazásán hátrébb szorult – ennyit arról, hogy mennyire befolyásolhattam a döntési folyamatot. Utólag visszanézve ön szerint jó volt-e így az ösztöndíjra jelöltek kiválasztásának folyamata? Ennél demokratikusabb és szakmaibb döntési folyamat a magyar irodalom legújabb harminc esztendejében aligha volt.
"De minderre rá is legyinthetnénk – bolond likból bolond szél fúj –, ha nem volna ez a képtelen, méltatlan és a magyar kultúrát megalázóan provokáló helyzet, hogy ez az illető mekkora hatalommal bír, és hogy milyen híven képezi le a regnáló kormányzat értékrendjét és stílusát is" – tette hozzá a Kossuth-díjas szerző. Demeter Szilárdnak nem ez az első botrányba hajló nyilatkozata. Korábban a holokauszt relativizálása miatt kellett magyarázkodnia Demeternek. Publicisztikájában olyan gondolatokat is megfogalmazott minthogy: "Európa Soros György gázkamrája". (Kiemelt kép: Závada Pál író megnyitja a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok központi rendezvényét Budapesten, a Vörösmarty téren 2017. június 8-án. A téren június 12-ig várják a közönséget, amely idén 85 kiadó 339 új kötetéből válogathat. Fotó: Mohai Balázs / MTI)
A szerzői jogdíjat nem lehet sem ösztöndíjnak, sem apanázsnak, sem állami támogatásnak nevezni, annak a neve szerzői jogdíj még akkor is, ha nem tart a szerző halála után 70 évig. A szerzői jogdíj és az állami támogatás jelentősen eltér egymástól. A támogatásért pályázni kell; a DIA tagjai nem pályáztak, őket meghívták. A szerzői jogi megállapodás mögött teljesítmény van, jelen esetben a DIA tagjainak teljes életműve, az is, amit már megírtak és az is, amit majd fognak írni, sőt elvileg a róluk szóló fontosabb irodalmat is digitalizálják" – hívta fel a figyelmet az író. "(…) Egy közepes havi nyugdíj összegét kapjuk átalányban, ami annyi, amennyi az én tizenhárom éve megállapított egyetemi docensi nyugdíjam" – szögezte le Spiró. "Soha életemben semmilyen rendszerben nem folyamodtam irodalmi ösztöndíjért és nem pályáztam állami támogatásra, el sem fogadtam volna. A 90 millió úgy jött ki, hogy 23 éve létezik a DIA, tehát huszonhárommal megszorozták a ma érvényes éves díjat, mintha minden eddigi évben egyaránt évi 4 millió lett volna a jogdíjunk, mint az idén.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának beszéde. Tisztelt hölgyeim és uraim! A magyar nem egy metafizikus nemzet. Vaskos filozófiai művek helyett a világmegfejtés nálunk versekben történik, költők a legnagyobb filozófusaink. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a magyar nemzet egyedülálló a világon abból a szempontból, hogy három vers jelöli ki szabadságának irányát, kereteit - vagyis adják meg a magyar szabadság lényegét minden magyar számára érthető, és ami talán még fontosabb: megélhető módon. Ez a három vers 25 év alatt született. Vagy ahogyan még érzékletesebb: egy nemzedéknyi idő alatt kicövekeltük a magyar nemzet szabadságát. Jövőre lesz kétszáz éve, hogy Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát, és az akkor háromhetes Petőfi Sándor 25 év múlva, 1848-ban írja meg a Nemzeti dalt. A kettő között, 1836-ban születik Vörösmarty Mihály tollából a Szózat. Talán azzal sem vagyok egyedül, hogy mindhárom verset zenével együtt "hallom". Nem versszövegként, hanem dalként égtek a lelkembe.