Virág Ferenc, a Random Capital egyik tulajdonosa és tanácsadója adott év végi visszatekintést a hazai részvénypiacról a Trend FM Prémium kategória műsorában. OTP 2019 az OTP éve volt, a papír 30 százalékot emelkedett idén, aminek Virág Ferenc szerint fő oka, hogy az akvizíciók, a "kifektetés" gyümölcse beérett, és egyre nagyobb eredményt hoznak a külföldi bankok. A külföldi leányok 10-szer akkora növekedést hoztak, és ha jó marad a külső hangulat, ez a tendencia folytatódhat. Ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezetnek kedvező hatása is van: igen alacsony a nemfizető hitelek aránya. Az OTP nem finanszírozza orosz leánybankját | 24.hu. Richter A Richter lett idén a nagy hajrázó, miután a két évvel ezelőtti 7000 forint fölötti csúcsok után zuhant az árfolyam az Esmya miatt, kétszer is 5000 forint alá került, ebből másodszor idén ősszel. Onnan megugrott és 6000 forint fölé került mostanra, így az év végi raliban, amely örökös csúcsra repítette a BUX-ot, az OTP mellett a másik húzóerő lett. A gyógyszergyár idei eredmény jó is lesz, az ár is tovább emelkedhet akár 7000 forintig is, azonban a jövőre nézve ott a kockázat, hogy egyelőre egy termék, a Cariprzain adja a profit jelentős részét.
Viszont az is igaz, hogy az ilyen jellegű indikátorok inkább csak megerősítik a fordulat tényét.
Az együttélés során a költőben igazi szerelmi érzések éledtek a türelmes és odaadóan szerető Helfer Erzsébet iránt, de egy idő után e köteléket is bénítónak érezte művészi kiteljesedése és férfiúi szabadsága szempontjából. Felesége azonban "menekülési kísérleteit" is tolerálta, így életük ismerői végső soron jó házasságként értékelték frigyüket. A magyar szabadvers egyik megteremtője Versei formájukban nem emlékeztetnek senkire egész irodalmunkban. Néhány korábbi kísérletezés (Kazinczy, Petőfi, majd programszerűbben Czóbel Minka) után Füst Milán a magyar szabad vers megteremtője. 1913-ban megjelent Változtatnod nem lehet című verseskötetében szakított a rímmel és a hagyományos versritmusokkal, soraiban a görög tragédiák kórusainak és az ótestamentum félig prózai zsoltárainak ütemei rejtőznek. 1914-ben készült el a Boldogtalanok című színműve, melyet kora legjobb magyar darabjának tartott. Szellemi önarcképét rajzolta meg a Catullus című drámában, majd leghíresebb színművében, a IV. Henrik király ban (1931) is, amely shakespeare-i léptékű történelmi tablóban festi le a Canossa-járó, naiv és szertelen, vad és ájtatos Henrik vergődését és bukását.
Popper Péter mesélte egyik előadásában, hogy Füst Milán mindig azt mondta, a párkapcsolat egy négylábú asztal. Ha bármelyik lába hiányzik, rövidebb vagy hosszabb mint a másik, sántít az egész és fölborul. Az első láb, hogy két ember életstílusának közel kell lennie egymáshoz. Nem jó, ha az egyik a meleg tengerekhez vonzódik, a másik viszont síelni szeret, ha az egyik imádja a macskákat, míg a másiknak allergiája van a macskaszőrre. Az kell, hogy hasonlóképpen szeressenek élni. A második láb, hogy egymást is szeressék. …Anélkül nem megy! Ez viszont egy érdekes dolog. Amikor adjunktus voltam az egyetemen, egy este felhívott a professzor, és azt mondta, "Péter, most láttam egy filmet, ami nagyon fontos dologról szól. Találkozik egy férfi és egy nő, és tulajdonképpen nem akarnak egymástól semmit, csak örülnek, hogy a másik a világon van. Nézd meg! " A professzor nagyon okosat mondott szerintem. Én azt gondolom, a szeretet ezt jelenti: a másik létezése öröm a számomra. A harmadik láb, hogy szexuálisan stimmeljenek.
Különös a párhuzam a festői portrék és az első terem fotói között is: szerinte például a híres Füst Milán-portré, amelyet Berény Róbert festett, nagyon jó kép, de nem jó portré Füstről. Füsték tehát nem voltak gyűjtők, csak műalkotásokkal vették körül magukat. Baráti körükhöz zenészek, festők tartoztak, többek között Szigeti József hegedűművész, Weiner Leó zeneszerző, Berény Róbert (az egyik leghíresebb képet éppen ő festette Weinerről) és a Nyolcak festőcsoport többi tagja. Gulácsy, Kmetty és Tihanyi Lajos képei között Nádas Pétert mégis az íróasztal ragadta meg – vajon hol tárolhatta Füst a rengeteg jegyzetét? Azt már Esterházy Péterrel is többször kitárgyalták, hogy ezek a legfontosabb irodalmi kérdések: hol és hogyan tároljuk a lefirkantott ötleteket úgy, hogy a megfelelő időben kéznél is legyenek? Majd elmesélte, hogy festők és írók gyakran barátkoznak, beszélgetnek, és persze az ilyen kapcsolatból sok ajándékkép is származik. (Neki például egy különleges felületű Sváby Lajos-mű van a szobájában, amelynek különösen a vastag és lendületes festékvonásokból összeálló textúráját szereti. )
"Van-e olyan ember, aki csak a rosszat szereti? " – tette fel a kérdést Füst Milán, aki a Berzsenyi-hagyományt az Ezeregyéjszaka s a Biblia motívumaival megújító, tágasan, szabadon áradó verseivel hívta fel magára a figyelmet. Regényeit és drámáit is hosszasan, aprólékos műgonddal tette figyelemre méltó értékekké. Drámáit és prózai főműveit ezért is bocsátotta némileg megkésve útjukra. Henrik királyról írt, sokáig könyvdrámának minősített műve később a színpadon is sikert aratott. Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, esztéta 45 éve, 1967. július 26-án halt meg. 1888. július 17-én született Budapesten Füst Milán Kossuth, akinek helyét az irodalmi közéletben, akárcsak a Nyugat táborában, mindig bizonyos különállás jellemezte. 1904-ben tüdőbaja miatt Abbáziába került, itt kezdte írni 1944-ig vezetett naplóját. (Az anyag nagy része a II. világháborúban megsemmisült, a megmaradt részek megjelentek. ) kisgyermekkora óta árva, aki nehéz anyagi körülmények között, szívós kitartással szerzi tudósi színvonalú műveltségét, amelyben jelentékeny helyet foglal el az antik görög kultúra és a Biblia.
"Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van. " 130 éve született Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta, akinek helyét az irodalmi közéletben, akárcsak a Nyugat táborában, mindig bizonyos különállás jellemezte. "Füst Milán minden érzésében az Abszolútat keresi: ama ritka költők közé tartozik, kiket kozmikus erők ihletnek. " (Karinthy Frigyes) Füst Milán 1888. július 17-én született Budapesten Fürst Milán Konstantin néven. 1904-ben tüdőbaja miatt Abbáziába került, itt kezdte írni 1944-ig vezetett naplóját. (Az anyag nagy része a II. világháborúban megsemmisült, a megmaradt részek megjelentek. ) 1908-ban, húszévesen megismerkedett Osvát Ernővel, "halálos barátjával", akinek kezdetben ösztönző, utóbb bénító hatása Füstöt élete végéig kíséri. Ekkoriban lett a Nyugat munkatársa, és kezdtek megjelenni első versei, közgazdasági és jogi tanulmányait négy évvel később fejezte be. Közelebbi barátságba kerültosztolányival, Karinthyval, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal, és 1919-ben megszervezte a szellemi munkások első szervezetét, emiatt 1920-ban felfüggesztették állásából, fegyelmit kapott, majd bujkálni kényszerült.
Díjai Baumgarten-díj ( 1932, 1935, 1946) Kossuth-díj ( 1948) "A magyar irodalom legnagyobb monománja volt, a legjelentősebb magyar hipochonder. Örökké kimerült, állandóan beteg, már ifjúként aggastyán, ő már csak a kegyes halálra vár. Élete végére sikerült csak tolókocsiba kerülnie, de akkor aztán trónként használta. " – írta róla Nádas Péter. Szerző: Gini Papp – Zacc Ajánlott a témában: Müller Péter: A házasságban hazamegyünk egymásba! Müller Péter: A magányban berozsdásodsz! Müller Péter: Az igazi visszatér, ne félj! Kattints ide! Müller Péter: Óvakodj attól a férfitől, aki nem királynőnek lát! Brad Pitt kitűnő mondattal indokolta egykori válását! Kattints ide! Feldmár András idézeteit! Kattints IDE! Popper Péter 10 fontos tanácsa szívügyekben ITT! Hipszter nagypapák, imádjuk a stílusukat ITT Ha kapuzárási pániktól szenvedsz, ez a te olvasnivalód! 😀 Kattints ide! Minden nőből lehet királynő! A sorozat első részéért kattints ide! Megható képek és idézetek a szerelemről ITT! A legmeghatóbb esküvői fotók történeteikkel ITT!