2021. 05. Deutsch Tamás levélben panaszkodott Vera Jourovának, hogy Magyar György fia is dolgozik a jogállamisági jelentésen | 24.hu. 16:00 Magyar Gáborral nem az a probléma, hogy Magyar György ismert baloldali ügyvéd-politikus fiáról van szó. A kinevezés attól botrányos, hogy Magyar Gábor nem egy független uniós tisztviselő, hanem a valóságban egy izgága baloldali politikai aktivista – értékelt Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője. A Fidesz európai parlamenti képviselői levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint a bizottság Magyar Gábor személyében egy "virtigli baloldali politikai aktivistát" nevezett ki a Magyarországgal foglalkozó idei jogállamisági jelentést előkészítő delegáció kapcsolattartójának – közölte Deutsch Tamás. A politikus az MTI-nek eljuttatott videónyilatkozatában emlékeztetett: az Európai Bizottság a 2020-as jogállamisági jelentés kapcsán tárgyilagosságot ígért, ehelyett azonban egy "politikai pamflet" született, amely az európai és a magyar baloldal rágalmait visszhangozta Magyarországgal szemben. Deutsch Tamás szerint "jókora botrány is kerekedett" a politikai elfogultság és a kettős mérce alkalmazása miatt, ezt követően pedig a bizottság azt ígérte, hogy idén független módon, pártatlanul, elfogultságok és előítéletek nélkül, tisztességes eljárás keretében készülnek el a jogállamisági jelentések.
A rendőri fellépések következményeként mintegy száz sérülés keletkezett, köztük tizenhat gumilövedékek okozta súlyos, életveszélyes sérülés. A jelentés szerint a rendőri tevékenység három eleme valósított meg súlyos bűncselekményeket: a zárósorfal alkalmazásának elmulasztása, az erőszakoskodók rászorítása a Fidesz-nagygyűlés békés résztvevőire, továbbá a gumilövedékek jogtalan használata. Ehhez képest – jegyezte meg a dokumentum – a rendőrök azonosíthatatlansága szinte jelentéktelen cselekmény. Mint hangsúlyozta: Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte. Meggyőződése szerint a rendszerváltozást elmaszatoló háttérerők összefogásának eredménye a 2006. Magyar gábor ügyvéd d budapest 2019. őszi rendőrterror, illetve az, hogy a történtek miatt indított büntetőperben a nyilvánvaló felelősségük ellenére felmentették az érintett rendőrparancsnokokat.
EuroParl2021 64 Ezért a Bizottság helyesen állapította meg, hogy az SZP és a VšZP által e rendszeren belül gyakorolt tevékenység nem gazdasági jellegű, ennélfogva pedig e szervezeteket nem lehet az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásoknak minősíteni. 64 Komisia teda zároveň správne konštatovala, že činnosť SZP a VšZP v rámci tohto systému nemá hospodársku povahu a v dôsledku toho týchto poskytovateľov nemožno považovať za podniky v zmysle článku 107 ods. 1 ZFEÚ. 5 A vitatott határozatban a Bizottság megállapította, hogy az SZP és a VšZP nem minősült az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak, azzal az indokkal, hogy az általuk gyakorolt tevékenység nem volt gazdasági jellegű, vagyis a panasszal érintett intézkedések nem minősültek állami támogatásoknak. 5 Sporným rozhodnutím Komisia dospela k záveru, že SZP a VšZP nie sú podnikmi v zmysle článku 107 ods. 1 ZFEÚ z dôvodu, že nimi vykonávaná činnosť nemá hospodársku povahu, a preto opatrenia uvedené v sťažnosti nepredstavujú štátnu pomoc.
Abban az esetben, ha Közlemény hivatkozott pontjaiban megfogalmazott feltételek nem teljesülnek, a jelen pályázat alapján nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikke értelmében állami támogatásnak minősül, és a támogatás az uniós állami támogatási szabályoknak a Kedvezményezett részére nyújtandó támogatásra történő alkalmazhatóságáról szóló 3/2020. (III. 23. ) EMET főigazgatói utasításnak a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra vonatkozó, 16-28. pontjai szerinti szabályok betartásával nyújtható. Pályázati cél: az Európai Bizottság Kreatív Európa programjának (2014-2020) "Európai együttműködési projektek", "Európai platformok" területei keretében megítélt támogatásról szóló hatályosított szerződésben előírt szükséges önrész meghatározott hányadának biztosítása. Pályázati feltételek: a pályázó az NKA portálján a regisztrációt megtette. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás A támogatás forrása: a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC.
Ismét eltelt egy év, és közeledik egy újabb zárási időszak, az ezzel együtt járó újabb számviteli feladatokkal és kérdésekkel. Az alábbiakban az iparűzési adóra vonatkozó szabályokat tekintjük át a jól ismert járványhelyzeti változások tükrében. Köztudott, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó maximum 1%-os iparűzési adó mérték a 2021-2022. évek viszonylatában beépült a helyi adó törvény 51/L-51/P. §-aiba. Ilyen vállalkozásnak az minősül, akinek az árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint. A törvény egyébként pontosan így fogalmaz: "(1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N.
155. § (2) bekezdése lényegében kizárja a tárgyalás felfüggesztésének tartama alatt az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos rendelkezések lehetőségét, ezáltal a Közlemény 70. cikk b) pontja szerinti tényleges érvényesülés elvének nem felel meg. A kérelem elbírálása során ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogellenes állami támogatásokból eredően – a Közlemény 26. cikkében meghatározottak közül – a felperes milyen igényt érvényesít a perben. A jogellenes állami támogatások alperes részére történő visszafizettetésének elrendelése [Közlemény 26. cikk b)-c) pont] kizárólag olyan perben merülhet fel, amelyben alperesként a kedvezményezettek is perben állnak. A felperes keresete nem a jogellenes támogatás visszafizettetésére (Közlemény 30 – 36. cikk), hanem a támogatást nyújtó hatósággal szembeni kártérítésre irányul (Közlemény 43 – 52. cikk). A felperes keresete – annak eredményessége esetén – sem vezethet a kifizetett támogatások kedvezményezettek által történő visszafizettetésének elrendelésére, ugyanis kizárt, hogy a bíróság perben nem álló szervezeteket kötelezzen.
Ez a támogatási rendszer ezáltal az elfogadásának időpontjától kezdve alkalmas volt arra, hogy előnyben részesítse a nonprofit szervezetként működő klubokat az SAS‑ként működő klubokkal szemben, ily módon olyan előnyt biztosított számukra. Az sem képezi vita tárgyát, hogy ezen időponttól kezdődően e rendszer a rendkívüli nyereség újbóli befektetése tekintetében az SAS‑ekre alkalmazandónál alacsonyabb levonási mértéket írt elő. A főtanácsnok az indítványának a 112. és 113. pontjában lényegében rámutatott, hogy a szóban forgó támogatási programot határozatlan időre hozták létre, így az adójóváírás formájában történő halasztásnak az esetleges lehetőségeit figyelembe véve soha nem zárható ki teljesen, hogy a szóban forgó adólevonás a vitatott intézkedés olyan időbeli kiegyenlítődését eredményezi, amely valamely későbbi időpontban alkalmas lehet a kedvezményes adómérték ellensúlyozására. Így csak akkor állapítható meg véglegesen, hogy e levonás ténylegesen semlegesítette‑e a kedvezményes adómérték alkalmazását, amikor az ilyen rendszer véglegesen megszűnik, ha annak megszűnésére valaha egyáltalán sor kerül.
Az idézett rendelkezés ideiglenes intézkedés elrendelésének alapjául valóban nem szolgálhat. A felperesnek ezért alaptalan az a kérelme, amely arra irányul, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest a kedvezményezettek részére nyújtott állami támogatások összegének igazolására, majd a kedvezményezetteket kötelezze a támogatás kamatos kamattal való visszafizetésére az alperes javára. A felperes arra megalapozottan hivatkozott fellebbezésében, hogy kérelme nem a Pp. 156. §-án, hanem az uniós jogon alapul. cikke kötelezően előírja a nemzeti bíróság számára a jogellenes támogatás kedvezményezettől történő visszafizettetése iránti eljárásban az EK-Szerződés 88. cikk (3) bekezdésének hatékony érvényesüléséhez célszerű ideiglenes intézkedés elrendelését abban az esetben, ha a saját eljárását a Bizottság döntéséig felfüggeszti. A bíróságnak az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során – a közösségi jog elsőbbsége miatt – a Közlemény szabályait kellett alkalmaznia (71. cikk), mert a Pp.
A felperes jogérvényesítését pedig a nemzeti jog nem akadályozza. Mindezekre figyelemmel az ideiglenes intézkedés alkalmazása időelőttisége és aránytalansága folytán érdemben is megalapozatlan. [htmlbox BDT] A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg végzésében, hogy a Közlemény 76. cikke bizonyítással kapcsolatos szabályt tartalmaz. Eszerint "a tényleges érvényesülés elve a bizonyítékok gyűjtésének folyamatát is befolyásolhatja. Amennyiben például egy adott igény tekintetében a bizonyítási teher lehetetlenné vagy túlságosan nehézzé teszi a panaszos számára igényének bizonyítását (például, ha nincs birtokában a szükséges okirati bizonyíték), akkor a nemzeti bíróság köteles a nemzeti eljárási jog alapján rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználni annak érdekében, hogy biztosítsa a panaszos hozzáférését e bizonyítékokhoz. Amennyiben a nemzeti jog előírja, ez magában foglalhatja a nemzeti bíróság azon kötelezettségét, hogy elrendelje azt, hogy az alperes vagy egy harmadik személy a panaszos rendelkezésére bocsássa a szükséges okiratokat. "