Szollingerné Böröcz Renáta, az IKR Agrár Kft. biztosítási szakértője szerint a kedvezőtlen tendenciákat a saját partnereik visszajelzéseiből is látták az év folyamán. Különösen nagy kihívással kellett megküzdeni az alföldi, dél-dunántúli, borsodi gazdáknak, de Szentlőrinc, Baksa és Kecel vidéke is megsínylette növénytermesztés terén 2021-et. "Az IKR Agrár Kft. 2011 óta dolgozik azon, hogy az időjárástól is függetlenül tervezhetővé tegye a jövőt a gazdáknak a nálunk megköthető növénybiztosítások segítségével. Gyűjtőpontok listája - MalagrowAgro. Ebben partnerünk a többszörös ÉV BIZTOSÍTÓJA díjas Groupama Biztosító, amelyre mindig számíthattak a partnerek. 2021-ben az itt kötött biztosítások esetében 34, 96%-os volt a kárhányad, főként a jégverés pusztította a termést, de voltak bejelentések vihar, aszály és fagykár esetekről is. " 2021-ben főként jégverés pusztította a termést – fotó: IKR Agrár A szakértő szerint az egyre extrémebb időjárás miatt évről évre több gazdát óvnak meg az IKR Agrárnál kötött mezőgazdasági biztosítások milliós nagyságrendű károktól, így ma ezek megkötésére védőháló helyett érdemes üzleti realitásként tekinteni.
Videókat készítette: Tamasi József, Fotók: Dr. Varga Zsolt, Gyöngyösi Zsolt, Tóth Balázs Iroda H-7100 Szekszárd Garay tér 14-16. I/5. Vajdics Márta 06/30 640-8677 Takács Attila 06/31 7000-100 Rólunk Impreszum Adatvédelmi tájékoztató | Copyright © 2021 Minden Jog fenntartva
Bábolna Nagyigmándi Területi Központ 2943 IKR Park 890. hrsz. Telefon: +36 (34) 569 - 000 E-mail: Sárvár Sárvári Területi Központ 9600 Sárvár, Ipartelep u. 2 Telefon: +36 (95) 523 - 020 Sárvári Növényvédőszer Raktár 9600 Sárvár, Ipartelep utca 2 Telefon: +36 (95) 523 - 030 Sárvári Műtrágyaüzem 9600 Sárvár, Ipartelep u. 2. Ikr agrár szentlőrinc irányítószám. Telefon: +36 (95) 523 - 040 Devecser Devecseri Területi Központ 8460 Devecser, Vasút utca 37. Telefon: +36 (88) 224 - 052 Devecseri Növényvédőszer Raktár 8460 Devecser, Vasút utca 37 Devecseri Terménytároló és Terményszárító Üzem Devecseri Műtrágyaüzem Enying Enyingi Területi Központ 8130 Enying, Külterület 0110 Telefon: +36 (22) 572 - 020 Enyingi Növényvédőszer Raktár Enyingi Műtrágyaüzem Marcali Marcali Területi Központ 8700 Marcali, Puskás Tivadar u. 30. Telefon: +36 (85) 515 - 172 Marcali Növényvédőszer Raktár 8700 Marcali, Puskás Tivadar u. 30 Marcali Műtrágyaüzem Telefon: +36 (85) 515 - 170 Szekszárd Szekszárdi Területi Központ 7100 Szekszárd, Páskum u. 13. Telefon: +36 (74) 528 - 860 Szekszárdi Növényvédőszer Raktár Szentlőrinc Szentlőrinci Területi Központ 7940 Szentlőrinc, Törökföld u.
Ismerkedjen meg ajánlatainkkal! IratkozzON fel hírlevelünkre, így időben értesülhet akcióinkról, rendezvényeinkről!
Még tartott az I. világháború, amikor egy új járvány kitörése mért újabb, minden addiginál nagyobb csapást a háborútól meggyengült Európára és a világra. Ez volt a spanyolnátha, amely három hullámban söpört végig a 20. század elején és a történelem legtöbb áldozatot követelő pandémiává vált. Cikksorozatunk első részében definiáltuk a járvány fogalmát és a baktériumok okozta járványokról volt szó, a második részben pedig a vírusok okozta járványokat szemelvényeztük. Tényellenőrzés: Fauci szerint a maszkok ölték meg a spanyolnátha áldozatait?. A világtörténelem legpusztítóbb járványa A spanyolnáthának nevezett influenzajárvány a kutatások szerint az Egyesült Államokból, Kansasból indult és amerikai katonákkal került át Európába az I. világháború utolsó éveiben. A spanyol nevet onnan kapta, hogy a háborúban álló országok hírzárlatot rendeltek el a kór terjedéséről, ezért az első részletes beszámolók, adatok a semleges Spanyolországból származtak. A járvány kialakulásához és a pusztítás mértékéhez a háborús körülmények nagyban hozzájárultak: a tömegek mozgása, a rossz higiéniai viszonyok, a zsúfolt táborok és szálláshelyek, a gazdasági válság okozta nyomor, az elégtelen ellátás és táplálkozás milliók immunrendszerét tette próbára és gyengítette meg.
Bár a WHO szakemberei szerint az ötmilliós, ismert adatnak akár két-háromszorosa is lehet a SARS-CoV-2 áldozatainak valós száma - egyes országokban gyakorlatilag nem jelentik le a járványban elhunytak számát, míg másokban sokkal kisebbek a hivatalos számok, mint ami a valóság -, még ez is eltörpül a spanyolnátha halálos áldozatainak tömege mellett. Több mint ötven millió áldozata lehetett az 1918-1919-ben tomboló járványnak egyes becslések szerint. Vannak azonban olyan vírusok, amelyek ma is aktívan szedik áldozataikat: a MedicalXpress összeállítása ezekkel hasonlítja össze az új koronavírust. A XXI. századi járványok egyike sem járt annyi halálos áldozattal, mint a koronavírus. Spanyolnátha áldozatainak száma. A 2009-es H1N1, más néven sertésinfluenza is világjárványt okozott, de mindössze 18 500 halálos áldozattal a hivatalos adatok szerint. A Lancet később ezt inkább egy 151 700 és 575 400 közti számra emelte. A 2002-2003-as SARS járvány világszerte komoly aggályokat keltett, ám végül "csak" 774 halálesettel járt.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. márc 13. 11:57 Tömegével fulladtak meg emberek a tüdőt megtámadó vírustól/ Fotó: Gettyimages Ártatlannak hangzó neve ellenére minden idők egyik legpusztítóbb járványa volt. Két év alatt 21, más becslések szerint 27-50 millió halálos áldozatot szedett a spanyolnátha, amely a föld lakosságának 3, 5 százalékát megölte. Nincs több köze Spanyolországhoz, mint bármely más európai országhoz, hiszen a föld minden pontján pusztított. Neve azért ragadt rá, mert az I. világháború végén a hadban álló országok kormányai eltitkolták a megbetegedéseket. Spanyolország viszont semleges maradt és ott jelentéseket is készítettek a fertőzésekről, ezért kezdetben csak spanyol megbetegedésekről érkeztek a hírek. Ezt tanulhatjuk a spanyolnátha második hullámából - HáziPatika. Sokáig azonban máshol sem lehetett elhallgatni a pusztító kórt, amely több embert ölt meg, mint a világháború. ( A legfrissebb hírek itt) – Tombolásához hozzájárult, hogy a háború miatt a lakosság és különösen a katonák immunrendszere legyengült és ezért a szervezetük nem tudta hatékonyan felvenni a harcot a kórokozóval.
1918 tavaszán indult el a fertőzés első hulláma, amely még nem szedett sok halálos áldozatot, annál súlyosabb volt a második hullám 1918 őszén, illetve a harmadik 1919 folyamán. Epidemiológiai szakértők kiemelik, hogy szokatlan volt ennek a járványnak a terjedése, mivel általában jóval hosszabb idő szokott eltelni egy-egy járvány két tetőzése között, de a spanyolnátha egy év alatt három hullámban is jelentkezett. A vírus a lakosság 20-40 százalékát fertőzte meg. A halálesetek számát csak becsülni lehet, mivel a világháború miatt sok területen (pl. Oroszországban rövid idővel a forradalom után) még nem állt helyre a normális közigazgatás, a statisztikák kevésbé megbízhatóak voltak, több országból pedig hatékony, szervezett közegészségügy híján egyáltalán nem történt adatszolgáltatás. Az USA-ban a covidban elhunytak száma egy-két napon belül meghaladja a spanyolnátha áldozatainak számát - Körkép.sk. Abban a források egyetértenek, hogy a járvány pusztítása következtében legalább annyian, de még inkább többen haltak meg, mint a világháború csatái során. Óvatosabb becslések szerint a világon legalább 25-50 millió volt a járvány áldozatainak száma, mások szerint elérhette a 70-100 milliót is.
Az ötévesen zeneiskolai növendék, hétévesen előkészítős zeneakadémista, tízévesen már rendes akadémista budapesti fiú zenész karrierje üstökösként ívelt fel, számos nagy sikerű koncertet adott külföldön, kora egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon. A szegény családból származó, apa nélkül fölnőtt ifjú művész európai turné közben bekövetkezett haláláról kontinensszerte jelentek meg gyászhíradások. A spanyolnátha egy utólagos hulláma győzte le az utolsó magyar királyt. Az 1918. november 13-án a trónról lelépni kényszerülő IV. Károly először 1918-19 telén betegedett meg az influenzában, majd a nagy világjárvány lecsengése után másfél évvel, másodszor is elkapta a kórt: 1922. április 1-jén, Madeira szigetén halt bele a spanyolnátha okozta súlyos tünetekbe. IV. Károlyt egyébként 1921. októberi, második sikertelen visszatérési kísérlete után szállították a portugál szigetre, ahol 1918 és 1922 között rengeteg áldozatot szedett a járvány (különösen 1920 nyarán volt nagyon magas a halálozási arány), és ahol a H1N1-vírus – más fertőző légúti kórokozók társaságában – sokáig meg is maradt a helyi lakosság körében az izolált körülményeknek köszönhetően.