A magyar huszárok Abonynál sikertelenül próbálták a török előörsöt feltartóztatni, s szinte minden huszár elesett. Egyetlen lovas jutott el a várba, ahol jelentette Dobó Istvánnak, hogy a törökök már csak egy napnyi járóföldre vannak. Ahmed pasa fenyegető levelet küldött Dobónak, aki nem ijedt meg, hanem börtönbe záratta a küldöncöt, s a vár fokán egy feketére festett koporsót állított fel kép kopja közé, jelezve, hogy mindhalálig védekeznek. Az egri vár Szerencséjére 1548-52 között jelentősen megerősítették a várat, amelyre szükség is volt. A várat eredetileg a 13. században építették püspöki lovagvárnak, de a 16. századra már elavult, s Alessandro da Vedanó vezetésével korszerűsítették az 1540-es években. Az 1552-es török támadás idején a várat Dobó István védte 1094 kiképzett katonával és 824 önkéntessel. Négynapos harc a biztos halál tudatában – Drégely várában jártunk - Helló Magyar. A várban közel félévnyi élelem volt felhalmozva, s Dobó felégettette Eger városát, hogy a törökök ne találhassanak benne sem védelmet, sem élelmet. A védekezésben 24 ágyú és mintegy 400 kisebb lőfegyver játszotta a legfontosabb szerepet.
Az 1849-49-es szabadságharc idején még ép volt, de mihelyt elhagyottá vált, a környékbeli lakók széthordták köveit, gerendáit. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel Tömegközlekedéssel, a helyközi buszokkal utazva a Pásztó (Hasznos), temető megálló esik a legközelebb. Megközelítés A buszmegállótól a Z jelzést kövessük, majd az elágazásnál váltsunk a Z ▲ jelzésre, ami elvezet a romokig (1, 4 km). Ahonnan az autót letettük (Csenteri utca), 1 km-es sétával a Z, majd a Z ▲ jelzésen érjük el a romokat. Parkolás Autóval Hasznos keleti széléig, a Csenteri utca végéig mehetünk. Koordináták DD 47. 927366, 19. 755808 DMS 47°55'38. 5"N 19°45'20. 9"E UTM 34T 407059 5308976 w3w ///lobogó. jelöpátok Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség közepes nyitva Hossz 17, 7 km Időtartam 5:00 óra Szintemelkedés 560 m Szintcsökkenés 619 m A Zagyva-völgyből hatolunk be a hegység nyugati részébe, majd Ágasvárnál a Mátra-bérc érintése után szintén a folyóhoz ereszkedünk vissza, bár egy... Szerző: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség Mutass mindent
A kortárs emlékiratíró és püspök Forgách Ferenc más pozícióból látja és mutatja be korát. Ő kiemeli a vár elhanyagolt ostrom előtti helyzetét, melyet a rossz királyi politika és a magyarokat felőrlő belső viszályok okoznak. Az egyébként mindig borúlátó Forgách így írja le Drégely utolsó perceit: "az ellenség csak akkor tudott betörni a várba, mikor már majdnem valamennyien elestek, de mindenki elölről kapta a halálos sebet. György még akkor is, mikor több sebből vérezve körülfogták, csodálatos harcot vívott: aki csak közeledni merészelt feléje, sok barbárt levágott, míg csak kimerülvén, a vérveszteségtől térdre nem rogyott. " A sziklába vájt kapu, Fotó: Szöllősi Gábor Kölcsey Ferenc 1825-ben írja meg Drégel című epigrammáját. Fellegi bérceiden, ó Drégel vára, kereslek, / Merre valál? tornyod honnan emelte fejét? / Szondi hol állt? repedő keblén hol csorga le vére? Czuczor Gergely balladában állít emléket Szondinak és hős katonáinak. A várostromot a történelmi tényeket alapul véve és követve idézi fel, de olyan művészi ihlettel, ami méltán Arany János későbbi balladája a Szondi két apródja mellé állítja a művét.
Ehhez kapcsolódóan a jura időszak alatt jelentős vulkáni működés zajlott. Az időszak a francia–svájci határon fekvő Jura-hegységről kapta a nevét, ahol a fosszíliadús jura kori kőzetek rengeteg tengeri ősmaradványt, például ammoniteszeket tartalmaznak. Archaeopteryx Forrás: Wikimedia Commons A dinoszauruszok végleg uralmuk alá hajtották a szárazföldeket, rendkívül változatos formájú és méretű fajaik a bolygó minden szegletében gyakoriak voltak. Az emlősök is változatossá váltak, de a kisméretű példányok mindvégig a dinoszauruszok árnyékában maradtak. A kétéltűek között gyakoriak voltak a békák és a szalamandrák. A krokodilok nem csak az édesvízi környezeteket tartották rettegésben, mivel egyes formáik alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz is. A leghíresebb tengerihüllő-maradványokat az angliai és németországi jura időszaki mészkövekben és palákban fedezték fel (halgyíkok, Plesiosaurusok). A levegőt a repülő hüllők uralták, de a jura időszak végén kialakultak az első madarak (Archaeopteryx) is a Theropoda dinoszauruszok egyik csoportjából.
Joachim Oppermann: Dinoszauruszok (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995) - Szerkesztő Fordító Grafikus Lektor Kiadó: Tessloff és Babilon Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1995 Kötés típusa: Varrott keménykötés Oldalszám: 48 oldal Sorozatcím: Mi Micsoda Kötetszám: 29 Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 21 cm ISBN: 963-7937-34-X Megjegyzés: Színes illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Mi Micsoda sorozat legújabb kötete a távoli múltba vezeti el olvasóinkat. Néhány százmillió évvel az emberi faj megjelenése előtt lenyűgözően érdekes, elképesztő lények, a dinoszauruszok... Tovább Tartalom Az ősi idők emlékei Valóban éltek egykor a legendák és a mesék sárkányai? 4 Mikor derült fény a dinoszauruszcsontok titkára? 4 Mi maradt meg az őslényekből? 6 Miért kaptak olyan furcsa neveket a dinoszauruszok? 7 Hol találtak dinoszauruszcsontokat? 7 A sárkánygyíkok kora Mit nevezünk dinoszaurusznak?
A Triász időszakban, a dinoszauruszok korának hajnalán még csak egyetlen hatalmas kontinens létezett a Földön: Pangea. A dinoszauruszok hamar benépesítették az egész kontinenst. Amikor azonban Pangea több részre szakadt, a különböző fölrészeken élő dinoszauruszok önálló fejlődésnek indultak és a különböző kontinenseken különböző fajok alakultak ki. Minden kihalt állatfaj dinoszaurusznak számit? Nem. A dinoszauruszok olyan őshüllők, amelyek jellegzetes csontvázzal rendelkeztek. A dinoszauruszok esetében a test teljes súlya a végtagokra nehezedett, nem úgy, mint a ma élő gyíkok esetében, amelyeknél a végtagok a test két oldalán helyezkednek el. Éppen ezért, a dinoszauruszok esetében a csípő-, hátsó végtagok és a boka izületei ehhez a testtartáshoz alkalmazkodtak. Ezáltal az óriáshüllők maguk alá húzhatták a végtagjaikat, ugyanakkor a módosult izületkehez erős mozgatóizmok tapadtak. A dinoszauruszok csontváza megbírta a hatalmas terhelést, ugyanakkor lehetővé tette, hogy ezek az óriási állatok fürgébben mozogjanak, járjanak.