Evelin szerint "hosszú procedúra lesz", de a személyiségi jogainak a megsértése jogi következményekkel kell, hogy járjon. Közismert tény, hogy Magyarországon (ahogy egyébként világszerte) erős látencia jellemzi a nők ellen erőszak eseteit, nagyon sok soha nem kerül a hatóságok látókörébe. Számos oka lehet annak, hogy egy áldozat nem tesz feljelentést: fél a további erőszaktól, egzisztenciálisan függ a bántalmazótól, vagy adott esetben nem akarja börtönbe juttatni a gyereke apját. Mindemellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyar áldozatvédelem rendszere számos alkalommal bizonyította, hogy nem feltétlenül látja el maradéktalanul a feladatát, gondoljunk csak az utóbbi nagyjából egy év egyik legláthatóbb esetére, Orosz Bernadett ügyére. Önmagában már az is nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot, hogy ennek tudatában Gáspár Evelin kiállt a nyilvánosság elé, és feljelentést tett. Emellett azonban hasonló helyzetben lévő nőtársait is biztatta: "Szeretnék a hasonló helyzetbe került nőtársaimnak üzenve erőt adni: ne engedjenek a mentális erőszaknak!
Gáspár Evelinnek sok megpróbáltatással kellett szembenéznie az utóbbi időben. Büszke azonban arra, milyen sokat változott a teste. A rengeteg edzés és a szigorú diéta nála is nagy eredményeket hozott, akárcsak Radics Giginél. Azonban nem mindenkinek tetszik a celeb magabiztossága. Evelin a napokban posztolt magáról egy videót, amiben egy fodros, rózsaszín alkalmi ruhában sétál. Már ezalatt a bejegyzés alatt is felhívta a figyelmet arra, hogy akinek nem tetszik a látvány, görgessen tovább, de nem mindenki fogadta meg a tanácsát. A rosszindulatú beszólásokat olvasva Evelin Insta-sztorijába is kitette a bejegyzés szövegét, remélve, hogy ezúttal mindenkihez eljut, aki esetleg eddig figyelmen kívül hagyta. Közérdekű: Mély tisztelettel megkérem a cyberhős embereket, hogy ne szennyezzék gondolataikkal a posztom, mert nem vagyok rá kíváncsi. Ha nem tetszik görgess tovább és foglalkozz mással. Remélem fel tudják fogni ezt az érintettek – írja a celeb.
Jóka, 1971 / Horváth Éva (12) Madarak voltunk bokorba, Szőrt vittünk a pokolba. Pokol előtt volt egy fa, Minden ágán hat varga. Rázd meg, ördög, azt a fát, Potyogjanak a vargák. Taksony, 1970 / Németh Edit (15) A 2. sor: Elmentünk a pokolba; a 3. sor: Pokol mellett egy nagy fa. Zsigárd, 1972 / Erdélyi Etelka (13)
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tisztelettel meghív minden a megyében dolgozó könyvtárost és könyvtári munkatársat a DISKURZUS gyermekkönyvtári módszertani műhely következő találkozójára 2014. október 13-ára, hétfőre Madarak voltunk - földre szálltunk címmel. Meghívott vendégünk "Madár", azaz Faragó Csaba madárteapeuta az általa kidolgozott és alkalmazott madárterápiás módszerrel, a madarak életével, ember és madár kapcsolatával, a madaraktól elsajátítható különleges tudással, s mindezek "civil" lehetőségeivel ismerteti meg a résztvevőket. Részletes program: 10. Madaras társasjáték | Zsorika kreatív ötlettára. 00 - 10. 15: Az igazmondó madár - mesét mond Luzsi Margó 10. 15 - 12. 15: Új utak és lehetőségek, avagy madarak és emberek - előadó: "Madár" Ebéd 12:25-13:00 Terülj, terülj asztalkám – szokásos módon batyuból, hozott ételekből 13. 00-15. 00 Madáretető készítése Kérjük a résztvevőket, hozzanak magukkal 1-1 tisztára mosott Tetra Pak dobozt (tejes dobozt, gyümölcslé-dobozt) Bejelentkezés: A programon a részvétel ingyenes, de előzetes bejelentkezéshez kötött 2014. október 8-ig: vagy a e-mail címeken, vagy a 36/517-576 telefonszámokon.
Búzavirág koszorú, ma senki se szomorú. Találd el a nevemet, elfoglalom helyedet! * Poros úton kocsi zörög, a kereke gyorsan pörög. Sári néni vezeti, aki látja, neveti. * Esik az eső, csöpörög, Paprikajancsi nyöszörög. Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszi, úgy pipál. * Kis kacsa fürdik fekete tóban, anyjához készül Lengyelországba. Fényes a szárnya, aranyos a tolla, fordulj ki, fordulj ki, aranyos Katinka! * Egy - megérett a meggy. Kettő - csipkebokor vessző. Három - te leszel a párom. Négy - bíz oda nem mégy. Öt - megérett a tök. Hat - hasad a pad. Hét - dörög az ég. Nyolc - üres a polc. Kilenc - kis Ferenc Tíz - tiszta víz. Ha nem tiszta, vidd vissza majd a szamár, megissza! * Kis kertemben uborka, reá kapott a róka. Várj csak, róka, megleslek, Komáromba vitetlek. Madarak voltunk földre szálltunk. * Lárifári, lárifári, lehet a szünidőt várni. Lárifári, lárifári, nem kell iskolába járni, Lárifári, lárifári, meleg a víz, nem kell várni, lárifári, lárifári, lehet a tóban úszkálni! * Lárifári, lárifári, jó a napon kirándulni, az érett gyümölcsöt rázni, leszedni és mind megenni, vagy a piacon megvenni, és a kamrát teletenni.
Júró Mária versenyfelelős, szakvezető tanító Tekintse meg galériánkat! GFF Gyakorlóintézmény Oktatás Szarvas Következő bejegyzés
Holdkő-jegyterek Arra érsz fel, hogy sehol a világ, hírt adni élted volna túl? (Kinek? ). A tárnák lenn süvöltenek, ürességben, mintha űri szélben felszeded féltett holdköveidet, nekilátsz, véresre töri kezed a véső: "Nézz szét, világodon, Uram, nézz szét Föld-kerteden: üresség – mi volt a terved? Hogy legyünk? (Minek? Madarak voltunk földre szálltunk mondóka. ) Legyen minden, mézével, bogáncsával, valaha volt népeivel, víz-végtelenjeivel s kóbor velem, hogy verjen meg engem az ég! Gyűlölje minden teleírt holdkövem, ha fájvirág lengi be, élednek dűnék, hegyek, széltől hangosak, valahonnan előjön a nap, háló szakad, hattyú ül a vizekre, látszatokkal játszik a gyermek ravasz telefonján, felnő. (Mire? ) Hogy mi vad nádsípjaink mellől mire – ím látható. Mondtad, fáj szeretni előjelek közt. A violák hét szála fázik, rakjunk tüzet, már nem látni a holdat, hozd párnád, takaródat, hagyd!, poharunkat elmossák az esők, a tigris átüvölti a sötétet, az állatkert magányosa, magunkat is feledjük, hagyd!, ez az előjelek éje, nem látni a holdat már soha, ez az álmok valója, tigrisé, madaraké".
Verseket fordított Mircea Dinescu, Ana Blandiana, Ștefan Augustin Doinaș, Claudiu Baralt, Ioana Pîrvulescu és Marin Sorescu terméséből, bemutatva a román ellenállás líráját. Tanított Sepsiszentgyörgyön, Budapesten. Jelenleg Mosonmagyaróváron él, az Ujhelyi Imre Általános Iskola tanítója és az Aranypor című kistérségi irodalmi folyóirat szerkesztője.