Legismertebb leányjáték a karikázós volt. Ez főleg a palóc vidéken és a Dél-Dunántúlon volt jellemző. A karikázó eredeti kísérete nem zene, hanem egyszólamú ének, amelyre szabályozott kör alakban táncoltak. Galgamácsán is járták a karikázót, Esztergom vármegyében pedig Libádon, 1932-ben gyűjtöttek egy máig híres karikázót. Ugyancsak nagyböjti szokás az úgynevezett sajbózás. A név német eredetű. Szatmár és Nógrád vármegyében is feljegyezték még az első világháború előtt. Német és magyar fiatalok vasárnaponként összeültek, tüzet raktak. A legények fakarikákat készítettek, amelyeket hosszabb botra tűztek és megtüzesítettek. Ezután a fejük felett lóbálva deszkához verték, elrepítették, miközben annak a leánynak a nevét kiáltották, akit kedveltek. Hamvazószerda utáni első vasárnap csonkavasárnap, böjt első vasárnap. Katolikus bjt szabályai. Főleg a németek kedves ünnepe. Ez az emléknap kapcsolódott a tűzgyújtáshoz. A következő vasárnap neve böjt másodvasárnap, nevetlen vasárnap, guzsajvasárnap, vitézvasárnap. A harmadik vasárnap böjtharmad, holdközépvasárnap, szemek vasárnapja (oculi).
A II. vatikáni zsinat fémjelezte megújulás nagyrészt a katolikus hagyomány mélységének és sokszínűségének felszabadító újrafelfedezéséből született. Paradox módon azonban a zsinatot követő reformok sokszor a "hagyomány" elvetésének ostoba szellemében jöttek létre, mintha az csupán a múlt elhalt maradványa lenne. Azzal, hogy a múltat meddőnek és elnyomónak nyilvánítva elvetettük, a mély és életadó dolgok közül is sokat elveszettünk. Vissza a böjthöz. Ennek az eljárásnak egyik legsajnálatosabb vesztesége az ősi egyházi böjt és önmegtartóztatás eltörlése volt. A rituális étkezési szabályok betartása – böjt és hústól való tartózkodás nagyböjtben, a hústól és húsos ételektől való tartózkodás minden pénteken, valamint az áldozás előtt éjféltől megtartott szentségi böjt – a zsinat előtt éppen olyan meghatározó vonása volt a katolikus vallásnak, mint a disznóhústól való tartózkodás a judaizmusnak. A pénteki böjt különösen is a katolikus identitás központi tényezőjeként egyesítette a "jó" és a "rossz" katolikusokat egyetlen, beszédes önmegtartóztatásban.
Facebook-oldalunkon beszélgetéseket láthatnak kerületünk egyházainak képviselőivel az adventről és az karácsonyról. December 13., vasárnap 11 óra Katona Béla, az Erzsébeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora December 20., vasárnap 11 óra Blatniczkyné Hammersberg Ganczstuckh Júlia, a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség lelkésze December 24., csütörtök 20 óra Czap Zsolt, a Budapest-Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet főplébánia plébánosa az éjféli miséről December 25., péntek 15 óra Ifj. Takaró Tamás, a Pesterzsébet-Központi Református Gyülekezet lelkipásztora MEGTEKINTHETŐ ITT.
253 Pártküzdelmek 255 A Pesterzsébet című. hetilap (1946-1948) 258 Szociáldemokraták, az Erzsébeti Barátság 263 Népi kollégium 270 Felhasznált irodalom 273 Újjáépítés, várospolitika 273 PESTERZSÉBET, BUDAPEST XX. KERÜLETE (1950-2000) 279 Nagy-Budapest megvalósulása 279 Tanácsi rendszer, várospolitika 284 Pártirányítás 289 Városiasodás 290 "A szocialista értékrend torzulásai - kispolgári életforma" 294 Felhasznált irodalom 296 Juta-domb. Az 1956-os forradalom helyi eseményei (Bogyirka Emil) 296 A forradalom előjátéka: diákmozgalom, pártellenzék 297 Harcok Dél-Pesten 297 Fegyveres forradalmi gócpontok a XX. Erzsébeti baptista gyülekezet dicséretek. kerületben 303 A juta-dombi harcok 304 Róka rádió 308 Forradalmi szervezetek 309 Munkástanácsok 313 Felhasznált irodalom, források 315 Gyáripar, kisipar, mezőgazdaság 316 A Budalakk Festék- és Műgyanta gyár III. számú Gyára 318 Harisnyagyár 319 Gyújtógyertyagyár 320 Habselyem Kötöttárugyár 321 ATRA 322 Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár 323 SORTEX 324 Kontakta 324 Fedéllemezgyár 325 Közúti Gépellátó Vállalat 326 Materiál Vegyi Kisipari Szövetkezet 327 Építőipari Gépesítő Vállalat 328 Pesterzsébeti Vasöntöde 328 Soroksári Vasöntöde 329 Pesterzsébeti Papírgyár 330 Kisipar, szövetkezeti, szolgáltatóipar 330 Mezőgazdaság 332 Felhasznált irodalom 336 Gazdasági megtorpanás, a piacgazdaság intézményei 336 Mi jellemezte a kerület vállalatait 1981-1984 (VI.
kerületből (Kemény Dániel) 444 A külváros felfedezése 445 Antológia tiltottakkal és tűrtekkel 445 Versmondók könyve, 1975 - avagy a Szépség ellenáll 447 "Kinyitom az időt" - avagy a cenzúra kijátszása 449 "Budapest XX. kerületéből XX. század lett" 450 Jegyzetek 452 KÖZÉLETI SZEMÉLYEK 457 Erzsébetfalva, Pesterzsébet főtisztviselői (1870-2000) 457 Önkormányzati képviselők 460 Díszpolgárok 462 IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS 465 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Erzsébeti baptista gyülekezet avatas paks. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
126 Posnansky és Strelitz-gyár 127 Hazai Fésűsfonó-és Szövőgyár Rt. 128 Perlesz Harisnyagyár 128 Haas Zoltán Kötszövőgyár 128 Magyar Vasfonalgyár Rt. 129 Papír- és Nyersfedéllemezgyár Rt.
A kegyelem száz esztendeje 1900-2000 A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZET JUBILEUMI FÜZETE 2000. november Less
Csillag Tibor: Pesterzsébet története (Pesterzsébet Önkormányzata) - Kiadó: Pesterzsébet Önkormányzata Kiadás helye: Pesterzsébet Kiadás éve: Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 485 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-00-5877-4 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Tisztelettel és szeretettel ajánlom a Pesterzsébetről szóló várostörténeti monográfia újabb kiadását mindazoknak, akik ismerik és akik szeretnék megismerni a több mint kilenc évszázadra... Tovább Tartalom ELŐSZÓ (Szabados Ákos polgármester) 11 BEVEZETÉS 13 DÉL-PEST RÉGÉSZETI EMLÉKEI A HONFOGLALÁS KORÁIG (Kőszegi Frigyes) 15 A táj kialakulása 15 Az emberi megtelepedés kezdetei 17 Bronzkor. Intenzívebb betelepülés Pesterzsébet térségében 22 Vaskor.