2021. december 13. | | Olvasási idő kb. 1 perc Sok-sok éve van egy rituálém: amikor hazafelé vonatozom Szatmárba, Mátészalka magasságában előveszem Lakatos Mónika vagy a Romengo valamelyik lemezét, és azt dúdolgatom hazáig. Régóta tervezem és szervezem, hogy beszélgethessünk a Popfilter ben, így a Romengo Folk utca című lemezének megjelenése kapcsán azonnal "lecsaptam" az énekesnőre és férjére, valamint alkotótársára, Rostás Mihály Mazsira – aki földim, ugyanis a Mátészalka melletti Nagyecsedhez kötik a gyökerei. Ha pedig végre összejött a beszélgetésünk, nem kerülgettük a forró kását: őszintén és nyíltan beszéltünk roma identitásról, hagyományokról, az alkotói folyamatról, egymás tiszteletéről, az őket ért atrocitásokról és a feléjük áradó szeretetről is. A mai adásból kiderül, milyen az, amikor egy teljesen kész lemezt szó szerint kitörölnek, hogyan születik a dal Mónika lelkében, milyen érzés sztereotip kérdésekkel szembesülnie, hogyan lehet csirkecombból halászlevet főzni, és ki zenélhet temetéseken a hagyományok szerint.
Miért? Rostás Mihály Mazsi: Megszületett a lányunk, és a nevelése meg a házvezetés lekötötte Mónit. Csak miután hároméves lett, akkor jutott arra idő, hogy a zenével is foglalkozzunk. Akkor keresett meg Guszti és Kovács Anti - akik épp kiléptek az Ando Dromból -, hogy beszállnánk-e az új zenekarukba. Az volt a Romano Drom. Két évig együttműködtünk, de mi mindig a saját zenénket szerettük volna játszani, úgyhogy hamarosan megalakítottuk a Romengót. Fotó: Sióréti Gábor MN: Más irányba akartatok haladni, mint a Romano Drom? Lakatos János Guszti: Én mást szerettem volna, mert az a latinos hangvétel, ami felé a Romano Drom megindult, távol esik attól a hagyományos, nagyecsedi oláh cigány zenétől, amiben jól érzem magam. RMM: Számomra más ok is volt. A Romano Drom két rendkívül erős egyéniségre épült, Antira és az édesapjára, Gojmára. 'k annyira meghatározták a zenekar stílusát, hogy mellettük Móni nem tudott érdemben érvényesülni. Én pedig egy olyan zenekart akartam, amiben Móni hangja kerül előtérbe, a többiek pedig támasztékául szolgálnak.
Ha itt nem szeretjük meg egymást, akkor én ma nem énekelek. Mert egy cigányasszony nem állhat ki énekelni, ha a férje nincs vele, ha ő nem támogatja. Lakatos Mónika és férje, Rostás Mihály. Fotó: Janez Marolt Annak is módja van nálunk, ha egy közösségben valaki például azt szeretné, hogy énekeljek, először a férfitől, Mazsitól "kérnek fel". Sok cigányasszony énekel nálunk gyönyörűen, csak nincs lehetőségük megmutatni a hangjukat… Engem Mazsi inspirált arra is, hogy alakítsunk zenekart. Ő az élő hitem saját magamban. Mikor édesapám már nagyon beteg volt, titokban felvettük ahogyan énekel, ez a dal is rákerült arra a lemezre, ami bekerült a legrangosabb világzenei toplistára. Apunak nem voltak zenei ambíciói, de fontos szerepe volt az éneklésnek az életében, megédesítette a napjait. Azt hiszem büszke volt rám, néha csipkelődött is velem: "Na, a Móniii az aztán színpadra termett. " A szemembe sose mondta, de mögöttem igen… Visszahallottam. Sokan hiszik, hogy a cigányzene alapja a mulatós, pörgős ritmus, de valójában a cigányzene ősi, mélyből jövő műfaja a hallgató, a végletekig érzelmes, improvizatív, hol titokzatos, hol mindent feltáró ballada.
A cigányok lelke a hallgató – ezzel fejezünk ki mindent, amit az élet ad és elvesz. Én énekelek, a férjem, Rostás Mihály, Mazsi pedig mellettem gitározik. Szeretem, hogy velem van a színpadon is, pár centire tőlem, egészen közel. Minden rezdülésem látja, érzi. Azt hiszem nem könnyű velem, mert pillanatemberként, képtelen vagyok egy dalt kétszer ugyanúgy elénekelni. Végletes, szenvedélyes érzelmekkel élek, melankolikus, realista de sokat ábrándozó nőként. Azt látod, sugárzik rólam az erő, a magamba vetett bizalom amikor színpadra állok, de valójában amit látsz, az a csapatba vetett stabil hit. A mai napig izgulok, szinte beleremegek amikor színpadra állok. A körülöttem lévő emberek ösztönöznek, biztatnak, mert én mindig megtalálom magamban azokat a pontokat, amiket kritizálhatok. Nehéz visszahallgatnom magam. Mert csak azt figyelem, hogyan kellett volna masképp, jobban. Lakatós Mónika színpadon Megtapasztaltam: kell az önkontroll. Sokáig hittem, ha színpadra állok, legalább arra az időre, le kell tudnom tenni a fájdalmam.
Azt gondolom, hogy temperamentumában és mélységében mindenképp találkozik a magyarországi oláh cigány zene a katalán rumbával. Törekszünk is arra, hogy fölidézzük a Gipsy Kings hangzását, de a zenénkben bennünket lehet majd hallani, a mi fájdalmunkat, a mi örömünket és vágyainkat. Még ha a szöveg és annak a tartalma nem is a mi szerzeményünk, a dalok üzenetét mi is át tudjuk érezni hiszen tapasztaltunk már annyit az életben, hogy nem szorul magyarázatra – azt vagy érzi az ember a zenén keresztül, vagy nem. Nyáron találkoztatok velük a Paloznaki Jazzpikniken? Idén nem, de a Romengóval már volt szerencsénk előzenekarként játszani a budapesti koncertjükön, 2018 októberében. Örömünkre mi láthattuk vendégül őket otthonunkban. Móni egy csuda finom cigány pörköltöt főzött nekik vacsorára. Akkor nem az alapító tagok jöttek el és nem teljes létszámmal, hanem az unokáik, a gyerekeik, unokatestvéreik. A '90-es évekből csak egy nagy öreg volt jelen, de így is hatalmas élmény volt előttük játszani.
A bemutakozó koncert november 24-én lesz a MOMKultban. Ami meg a félig-meddig eredeti Gipsy Kings zenekart illeti, ők a mostani nevükön a VeszprémFest fellépői lesznek 2022. nyarán (esemény csatolva. ) MOMkult, MazsiMÓ GipsyMÓ, Gipsy Kings
Beszélgetésünk alatt az érzelmek legszélesebb skáláját jártuk be, és ez, úgy érzem, a végeredményen is hallható. Ezért is annyira fontos ez az adás nekem: mert olyan mondatok hangoznak el benne, amik egy kicsit közelebb hozhatnak, hozhatnának bennünket egymáshoz. Ahogyan Mazsi fogalmazott: "Őszintén sajnálom az olyan cigányokat, akiknek nincs lehetőségük olyan emberekkel találkozni, akiknél szeretet veszi őket körül. Ha mi lejövünk a színpadról, boldogok vagyunk, nem néznek ránk görbén, szeretve vagyunk. És ez megtart minket. " Hallgassátok ezt az adást olyan szeretettel és nyitottsággal, ahogy mi készítettük nektek. És hallgassátok Mónika hangját, Mazsiék zenéjét olyan őszinte tisztelettel, rajongással, ahogyan én szoktam hazafelé a vonaton, Szatmár felé robogva. Csepelyi Adrienn A Popfilter további epizódjait itt találjátok: Ne maradj le a jó életről! Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Neked ajánljuk "Játszani ijesztő: nem tudom, hogy mi lesz. Sokaknak igénye a kontroll megtartása" – A Mit játsszunk?
ápr 1 • LifeStyle • Impress Magazin Idén a szokásosnál hozzávetőleg öt nappal korábban jelentették be a cseresznyefa-virágzás kezdetét Japánban. Az idei "szezon" kezdetét a japán meteorológiai szolgálat jelentette be március 21-én, miután legalább öt bimbó bontott szirmokat a Jaszukuni Szentély egyik fáján. Ezzel az ázsiai ország lakói számára beköszöntött a tavasz. Sakura a cseresznyevirágzás ünnepe A szakura a cseresznyevirágzás ünnepének jelképe, a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét szimbolizálja. A virágnéző ünnepségeket egész Japánban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, csak néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullnak. Cseresznyefa-virágzás Japánban. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan kihasználják: családostul vagy kollégákkal kivonulnak egy közeli parkba, hogy megcsodálják a természet gyönyörű látványosságát. Április elejére borulnak virágba A virágzás március végén, április elején lesz megcsodálható teljes pompájában.
Amikor Japánban virágoznak a fák A japán kultúrából sok nemzet tanulhat – ebben az országban a legtöbb ember el tudja engedni az anyagiasságot és a fizikai érintkezés igényét, és megtanul a szépségben csak a szemével gyönyörködni. Ennek a képességnek az egyik bizonyítéka például Hanami, vagyis a cseresznyevirágzás ünnepe. Az ünnep a cseresznyefa-virágzás csodálatán, és az afölött érzett őszinte örömön alapul. Ugyan nem kapcsolódik semmilyen történelmi eseményhez, mégis az egyik legkedveltebb ünnep, amelyet egész Japánban ünnepelnek. Hanami: amikor Japánban virágoznak a cseresznyefák | Blog Invia.hu. Talán ezért is nevezik a világ kilencedik csodájának ezt a kedves eseményt. A japánok imádják a fák látványát Mindenhol virágoznak a cseresznyefák, de csak a japánok tudják értékelni Bár a legtöbb országban jellemzően tavasszal virágoznak a fák, ilyen ünnepségeket csak Japánban tartanak. Az ünnepség egy valóban nem átlagos eseményt jelent – az emberek a parkokban találkoznak, kisebb csoportokba gyűlnek a családok, a barátok, és követik a hagyományokat: Hanami ünnepén jellemző az ének, a tánc, a hagyományos specialitások és a saké, a rizsbor fogyasztása.
Képek feltöltése folyamatban! Ha szeretnétek hasonlóan gyönyörű, virágos környezetben kirándulni, tartsatok velünk Orchideakert és Jeli arborétum programunkra! Cseresznyefa virágzás japan . Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. A jelen Weboldal használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket.
japán, tavasz, cseresznyefa, virágzás Japán a turisták célpontjává válik tavasszal: Amikor egy hosszú, hideg tél után végre beköszönt a tavasz, a legtöbb ember alig várja, hogy virágba boruljanak a fák. Nincs ez másképp a japánokkal sem. Hiszen amikor hozzájuk is elér a tavasz, fehérbe és rózsaszínbe borulnak a cseresznyefák. És ez az a híres cseresznyefa-virágzás, ami miatt turisták ezrei utaznak el csak azért Japánba, hogy ezt a szemet gyönyörködtető látványt élőben is megcsodálhassák. Pompás cseresznyefa virágzás, teakultúráról a Füvészkertben. Mi sem bizonyítja jobban ennek az eseménynek a népszerűségét, mint az, hogy még maguk a japánok is rendszeresen látogatják ilyenkor a parkokat családjuk, barátaik társaságában. Éppen ezért aki szeretné a saját szemével megtekinteni ezt a csodálatos természeti jelenséget, japán nevén hanamit, annak célszerű minél korábban felkészülni az utazásra, mert a már említett népszerűség miatt ahogy közeledik az időpont, úgy lesz egyre nehezebb szállást találni Tokióban, Kiotóban vagy bármely népszerű cseresznyevirág-néző városban.