Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az év utolsó napjáról ugyan kevesen asszociálnak a munkajogra, ám több munkaidő szabály szempontjából fogós kérdések merülnek fel szilveszter éjszakája kapcsán – és nem csak akkor, ha valaki az évbúcsúztatót munkában tölti. Aki éjfélkor is dolgozik Számos olyan munkakör van, amit még az év utolsó éjszakáján is el kell látni. Több kérdést vethet fel, ha a munkavállaló még december 31-én éjszaka munkába áll, és január 1-jén reggel végez. Ilyenkor a munkanapja nem csak két naptári napon, hanem naptári éveken is áthúzódik. Ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató a naptári nap helyett egy egybefüggő 24 órás időszakot is tekinthet munkanapnak. Például, lehetséges, hogy egy munkanap este 22 órától másnap este 22 óráig tartson. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok amiatt, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap.
Szilveszter vonatkozásában számos munkajogi kérdés merül fel, így például az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, a próbaidő lejártának megítélése vagy az e napon született gyermekre tekintettel a szülőt megillető pótszabadság kiadásának érdekességei. Vajon miben más ez a nap, mint az év többi napja? Munkavégzés két naptári napon, átlépve az újévbe Amikor a munkavállaló december 31-én áll munkába és még január 1. napján is dolgozik, a munkanapja két naptári napra esik és két naptári éven is áthúzódik. A munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 87. § (1) bekezdése szerint munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez azt jelenti, hogy munkanap alatt főszabályként a 0 órától 24 óráig terjedő időtartamot értjük. Vannak azonban olyan munkáltatók, amelyeknek működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ezekben az esetekben a megszakítás nélküli 24 óra minősül munkanapnak.
Ezen szabályt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A keret azonban nem vihető át a következő évre, akkor sem, ha az utolsó munkanap éppen átnyúlik a két naptári év között. Például, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje december 31-én 22 órakor érne véget, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből két óra a 2021. évre, egy óra pedig már a 2022. évre számolandó el a maximum szempontjából. Ugyanakkor arra fokozottan ügyelni kell, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. A munkaidőkereten felüli túlóra azonban az éppen aktuális keret lezárásáig nem lesz megállapítható. Így pl., ha a keret 2022. február 28. napján jár le, abban az esetben a kereten felüli túlórákat február 28. napja után kell elszámolni, azaz a többletórákat már nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi rendkívüli munkaidőbe kell beszámítani az éves túlórakeret szempontjából.
Az Európai Parlamenten belül három dolognak van kiemelt jelentősége: a bizottsági tagságnak, elnöki és alelnöki posztnak, az EP alelnöki posztjainak és a képviselők által elnyerhető ügyeknek, amelyeket raportőrként vihetnek végig. 2019-ben két magyar is bekerült a tizennégy EP-alelnök közé a plenáris ülésen megejtett szavazáson, a DK-s Dobrev Klára és a fideszes Járóka Lívia. A bizottságokon belüli posztokat és a raportőri feladatokat a pártcsaládok osztják le egymást között, így szerezhetett a Fidesz a Néppárt tagjaként több fontos pozíciót. Ezek viszont most a frakcióból való távozással elúsznak. És elúsztak volna akkor is, ha a Fidesz nem menekül előre, hanem megvárja, hogy a frakcióban is felfüggesszék a tagságát, amire a Néppárt egy alapszabály-módosítással készült. Fidesz frakció tagjai 2020. A Fidesznek így a gyakorlatban nem volt választása: azt, amire az Európai Néppárt igazán jó volt, mindenképp elvesztette volna. Nem lett volna meg az EP-n belüli és informális befolyása, valamint a szervezeti háttér sem.
A soron kívüliként összehívott ülés elején, a két nappal korábbi ülésen tapasztalt elfogadhatatlan stílusra hivatkozva kivonult a polgármester és a teljes Fidesz-frakció szerdán Nagykanizsán a város közgyűlésének üléséről. Balogh László (Fidesz-KDNP) a többséget adó Éljen VárosuNk! Fidesz frakció tagjai 2021. Egyesület (ÉVE) képviselőinek kezdeményezésére összehívott soron kívüli ülés elején azt mondta: a közgyűlés elé most került napirendi pontok egyike sem igényel sürgősséget, azt az áprilisi, rendes közgyűlésen is meg lehetne tárgyalni. Hozzátette ugyanakkor, hogy hétfőn a közgyűlés stílusa "olyan morális mélységbe süllyedt az ÉVE frakciója részéről, hogy az nem hagyható szó nélkül", ezért a maga részéről befejezettnek tekinti a mostani ülést. (A nagykanizsai közgyűlés tagjai 2019-ben az alakuló ülés előtt. Fotó: Vízvári József) A polgármester és a Fidesz-frakció – beleértve az alpolgármestert is – ezek után kivonult az ülésről, eközben pedig Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője úgy fogalmazott: a polgármester alkalmatlanná vált a tisztségére.
25 ilyen csomagot állítottak össze, ami megközelítőleg összesen 200 kilogrammnyi tartós élelmiszert jelent. Ezt a Debreceni Karitatív Testület önkéntesei fogják eljuttatni karácsonyig a rászoruló családoknak.
Később Illés Károly úgy nyilatkozott: A városvezetés csak folyamatosan csűri-csavarja a kérdést, hogy véghez tudják vinni az ingatlanmutyit.
A Fidesz-KDNP 1, 2 millió forinttal támogatja a járványban szüleiket elvesztő gyermekeket - több mint 800 gyereket érint, fejenként akár 1500 Ft is juthat A fővárosi Fidesz-KDNP-frakció 1, 2 millió forinttal támogatja a koronavírus-járványban szüleiket elvesztő gyermekeket segítő alapítványt - közölte a Fidesz budapesti szervezete a Facebook-oldalán. Emlékeztettek: a támogatott Regőczi István Alapítványt Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyerekek megsegítésére hozta létre. Index - Belföld - Harmincöt bebetonozott képviselő. Kiemelték, a fővárosi Fidesz-KDNP-frakció tagjai úgy döntöttek, hogy mindannyian anyagi támogatást nyújtanak az alapítványnak. "Tudjuk, hogy a szülői szeretet pótolhatatlan, de bízunk benne, hogy egy kis odafigyeléssel és anyagi segítséggel enyhíthetünk az árván vagy félárván maradt gyerekek nélkülözésén és támogathatjuk a jövőjüket" - fogalmaztak. A koronavírus következtében a legutóbbi adatok szerint Magyarországon több mint 800 gyerek veszítette el egyik vagy mindkét szülőjét - olvasható a bejegyzésben.
A Fidesz itt is fajsúlyos szereplő lehetne, de az ID vele sem nőne a liberálisok fölé. Logikus döntés lenne tehát az, amiről a napokban többször írt a fideszes sajtó: egyesíteni a két frakciót egy nagyobb csoporttá. Meglehet, erre utalt Orbán Viktor is: A mi feladatunk is világos. Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik. Az erősen konzervatív és a szélsőjobboldali frakció összevonásával az új jobboldal nagyobb képviselőcsoportot alkotna a liberálisoknál, vagyis a parlament harmadik ereje lenne. HAON - Idén is jótékonykodtak a Fidesz-KDNP-frakció tagjai. Csakhogy az ECR-en belül sem mindenki van kibékülve a szélsőjobbal, és a soviniszta politikának amúgy sem természetes eleme a nemzeteken túlnyúló együttműködés. Érdemes viszont megnézni, hogy mely frakciók nem adnak alelnököt az EP-ben: az ECR és az ID.