MÚZEUMOK NON-STOP Tatabányai Múzeum 2020-04-04 18:00 A Tatabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzen is teszi közzé online tartalmait, illetve készít újabb és újabb bejegyzéseket a virtuális térbe, így erősítve jelenlétét a kényszerű bezárás idején. Videókon, kisfilmeken ismerkedhetünk a gyűjteményekkel a Youtube csatornán, illetve az intézmény honlapján és Facebook oldalán követhetünk bejegyzéssorozatokat. Metamorfózis A Tatabányai Múzeum állandó kiállítása ember és természet kapcsolatát járja körbe az Által-ér völgyében az ember jégkorszaki megjelenésétől az 1970-es évekig, s mindezt a történeti ökológia kutatási módszereivel, eredményeivel és szellemében valósítja meg. Hogyan is kell ezt elképzelni? Az interaktív kiállítás a történelem szereplőjévé a természeti környezetet teszi, s azokat a jelenségeket, folyamatokat vizsgálja egy adott időszakban, melyeket a környezethez történő alkalmazkodás a kultúrában előidézett, ill. Bányászati és ipari skanzen v. ami magának a környezetnek a megváltoztatásához vezetett.
Ezáltal megismerik Tatabánya helytörténetének egy részét és összehasonlítják azt a jelen korral. Aktívan használják a Múzeum mindenkié matricás füzet megfelelő oldalait. A foglalkozások interaktivitását más eszközök is biztosítják.
A hozzájuk kapcsolt új állandó kiállítások pedig még érthetőbbé teszik a látogatók számára az adott objektum szerepét. A hagyományos műszaki- technikatörténeti kiállítások mellett a skanzen legkeresettebb látványossága az egykori helyi bányatelepeket jellemző épületek közül, a mára már felépített két régi kolóniaház a tisztviselő házzal, és a régi iskolával. Amíg az első épületben, a szoba – konyha – kamrás, 35 m2 –es, korhűen berendezett lakásokban a 20. század elejétől az 1960-as évekig követhető nyomon a lakáskultúra alakulása, addig az ún. "mesterségek házában", a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet. Az eredeti helyén, változatlan formájában megmaradt tisztviselői lakás korhű berendezésével, bemutatásával pedig még teljesebb lett a kép az egykori bányatelepen lakók életkörülményeiről. A régi ótelepi iskola épületének mintájára felépített iskolában két korhű - egy 1920-30-as, és egy 1960-70-es évekbeli – osztályterem kapott helyet. Bányászati és ipari skanzen park. A skanzen mára fontos helyszínévé vált a bányászhagyományok ápolásának, a bányásznapi rendezvényeknek, a kulturális találkozóknak.
A hely Megközelítés A környéken A 20. századi Tatabánya (és környéke) életében a szénbányászat meghatározó szerepet játszott. Az egykori bányaüzemben kialakított múzeum ennek a korszaknak állít emléket, miközben a bányászhagyományok ápolására is törekszik, élőbbé téve a skanzent. Tatabánya és a környékbeli települések életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg: a város megszületését ennek az iparágnak köszönheti. A tatabányai medencében 1896-ben kezdte meg a kitermelést a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és volt olyan időszak, amikor a hazánk teljes széntermelésének kétharmadát Tatabánya adta. Bányászati és Ipari Skanzen – A Vértes Agoraja. Ehhez persze gyakorlatilag egy új városnak kellett felépülnie, amit segített a bányavállalat is, hiszen elemi érdeke volt, hogy idecsábítsa a munkásokat, akik jöttek is mind az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, mind pedig Lajtán túli területekről, Galíciából, vagy Csehországból. Az egykori XV-ös akna ennek a világnak állít emléket, és egyben igyekszik ápolni a bányászhagyományokat is a múzeum.
Stella Leontin 1954. július 19-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait követően, hároméves kórházi szolgálat után az Egri Érseki Hittudományi Főiskola papnövendék hallgatója lett. 1980-ban szentelte pappá Marosi Izidor megyéspüspök a váci székesegyházban. Káplánként szolgált Kistarcsán (1980–84), Kiskunfélegyházán (1984–87) majd Kecskeméten (1987–91). Teológiai ismereteit a Bécsi Egyetem Római Katolikus Teológiai Karán folytatott tanulmányai során mélyítette el 1991–1993 között, ahol "magister" fokozatot szerzett. Az egyházmegye hitoktatóinak lelkigyakorlata - Szombathelyi Egyházmegye. A váci püspöki hivatal püspöki szertartói (1993–2005), a Szent József Kollégium lelki igazgatói (1993–1997), valamint a Hétkápolna Kegyhely igazgatói feladatait (1993–2005) is ellátta párhuzamosan. A Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet tanára és spirituálisa volt (1997–2005). Liturgiát és művészettörténetet tanított a Váci Hittudományi Főiskolán (1994–2008). 1995-ben "cum laude" fokozattal doktorált a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.
DÉLELŐTT - Máriabesnyői Bazilika - P. Stella Leontin - YouTube
A Molnár Fanni által előadott "Ave Maria" után Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere a hercegprímás és Nógrád megye, illetve a város kapcsolatát emelte ki. A felsőpetényi rabság mellett megemlítette az esztergomi érseknek 1947-ben, Balassagyarmaton tett látogatását. Hozzátette, az a Kamarás József, aki a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város eszméjének legfontosabb életre hívója volt, egyben Mindszenty József egyik legnagyobb tisztelőjének számított, és ő haláláig szorgalmazta, hogy a hercegprímásnak Balassagyarmaton emléket állítsanak. Most pedig mindez megvalósult, ráadásul annak a helynek a közvetlen közelében, ahol Kamarás József élt. A polgármester utalt arra is, hogy a főtér-rekonstrukció során a tervező, Eleőd Ákos nagyon jó szemmel vette észre, hogy itt, a nagytemplom mellett, a Párkányi Raab Péter szobrászművész keze munkáját dicsérő Mindszenty-domborművel szemben egy kis terecske alakuljon ki, ami szintén ihlető ereje volt a névadásnak. Dr. Stella Leontin beszéde a gödöllői Szent István-napi ünnepségen – Gödöllői Szolgálat. Végül arra hívta fel a figyelmet: egy kisvárosban kiemelten fontos, hogy az egyes identitásbeli sajátosságoknak külön kis központjuk legyen, és a Mindszenty József tér a katolikus hívők számára ezt jelenítheti meg a jövőben.
A vörös és fekete márványból faragott, családi címerekkel ékes műalkotás Johann Georg Dorfmeister munkája. Az alsótemplomból nyíló Grassalkovich-kriptában, a síremléktől balra található Grassalkovich II. Antalnak és feleségének, Eszterházy Anna Máriának rézkoporsója, a jobboldali koporsókban Grassalkovich III. Antal és felesége, Eszterházy Leopoldina nyugszik. Élete | dr. Stella Leontin emlékoldala. A sírbolt a felújítás mellett egy kis kiállítással gyarapodott. Megtekinthetők az ott nyugvók arcképei, továbbá többek között Klobusiczky Terézia medaillonja, csat és kereszt töredékei, valamint korpusz Grassalkovich I. Antal és Klobusiczky Terézia szarkofágjából, olvasó Grassalkovich II. Antal koporsójából.
Kiemeli a harminckilenc éves papi szolgálat utolsó időszakát, a máriabesnyői éveket. Leontin atya megtört egészséggel érkezett szolgálati helyére. "Nem tudta már ugyanúgy élni az életét, érezte, nincs benne az a vitalitás, amit mutatni szeretett volna. Sokszor bezárkózott a szobába – az atyai szobába. Számára ez a Jóistennel folytatott párbeszéd alkalma volt. Sok időt töltött az Istennel való magányban. Ez talán sokunk számára nem volt érthető. De amikor előlépett közénk, hogy lelkünket gondozza, megéreztük Isten mélységeit, és megsejtettük, hogy sokat szenvedett, gyötrődött. Megértette a mi gyötrelmeinket, azt, hogy mit jelent sebeket hordozni, fájdalmakban élni. Ezért tudott felkarolni, sebesültet bekötözni. Evangéliumi embert kaptunk benne, aki talentumaival, a lélek finomságával és érzékenységével szolgált. És arra figyelmeztet, hogy mindannyiunk hivatása az, hogy krisztusi emberré váljunk. " A plébános a napi evangélium alapján mutatja meg ennek útját, melynek irányát Isten bölcsessége jelöli ki, nem a világ "mindenki így gondolja" látásmódja.
Örömmel látott neki az új feladatának. "Amikor megkaptam a felkérést, úgy éreztem, lépnem kell. Szép és dolgos tizenegy évet töltöttem Balassagyarmaton négy filiával, keresztény iskolával, kórházzal, szociális otthonnal, börtönnel, lelkek építésével és templomok tatarozásával. Ám ott valami lezáródott, minden kerek volt már. Érzem a koromat, de soha nem féltem a munkától. Nem olyan régen egy betegség miatt életveszélyes állapotba kerültem, de a gondviselés visszahozott az életbe, amit figyelmeztetésként éltem meg. A lényeg az, mit viszünk át az örökkévalóságba. Az élet és a halál mezsgyéje egyfajta lelkigyakorlat volt számomra. A Jóisten visszahozott, nekem tehát dolgoznom kell" – vallja meggyőződéssel. A benne munkáló lendületet nem csupán a szavai jelzik. A kegyhelyen infrastrukturális átalakítások és megannyi program dicséri a munkáját. Leontin atya látogatónak, hívőnek, turistának, mindenkinek adni akar valamit. "A pap pedagógus is: kézvezető. Az egyik legnagyobb öröme, ha látja a rá bízottak lelki előrehaladását, mondja kedves szentem, Avilai Teréz.
"Nem tudtam, mit hoz a jövő, de azt igen, kitől jön, és ebben bíztam. A papságot életem legnagyobb ajándékának tekintem, amit soha nem bántam meg, és ha voltak is nehezebb időszakok, soha nem akartam visszafordulni. Most hálát adok Istennek, és köszönök mindent, mert ő messzebbre látott, ő a görbe vonalakkal is egyenesen ír" – tekint vissza az eltelt évtizedekre. 1980-ban szentelték. Kistarcsa, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Münichstal, Vác és Balassagyarmat után hatvanhárom évesen került Máriabesnyőre. Fontos életszakaszként emlékszik vissza a bécsi katolikus egyetemen folytatott tanulmányaira, és az azt követő tizenegy évre, amit Vácon töltött. Bécsben két évig spiritualitást, lelkivezetést, lelkiségtörténetet és misztikát hallgatott, közben plébánosként is szolgált. Vácon püspöki titkár volt, a hétkápolnai Mária-kegyhely lelkésze, az akkor induló szeminárium spirituálisa és négy tantárgyat oktató tanára. Emellett ledoktorált, Prohászka püspök lelkiségét választotta témájául. Azután Balassagyarmat következett, majd a gödöllő–máriabesnyői bazilika és egyházközség plébánosa, valamint a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház igazgatója lett.