2022-03-28 08:23 Kijevben hétfőn újraindul az oktatás online formában – jelentette be vasárnap Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegram oldalán. Az órák "igazodnak a jelenlegi feltételekhez, különböző oktatási platformot használva", tudatta Klicsko. Kiemelte, "fontos feladat, hogy a város a hadiállapot idején is éljen és működjön". Megpróbálnak megfélelmlíteni bennünket, de nem fog működni – tette hozzá. A háborús menekültek egészségi szolgáltatásokhoz való hozzáférését támogatják Maros megyében. Az ENSZ becslése szerint a gyerekek fele elmenekült a városból. Forrás: Tovább a cikkre »
Kalkulátor ajánlónk: Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
A csoport közös és egységes stratégia kidolgozását vállalta a menekülthelyzet kezelésére a köz- és magánpartnerségen keresztül a hatóságokkal, és új projekteket indít olyan területeken, mint az oktatás, a pszichológiai tanácsadás, valamint a menekültek lakhatási és munkahelyek meghatározásában nyújtott segítség, mindezt az integrációra és a fenntarthatóságra összpontosítva. Mint korábban beszámoltunk, a március 7-én elfogadott sürgősségi rendelet szerint az ukrajnai fegyveres konfliktusok térségéből Romániába érkezett külföldi állampolgárok és hontalan személyek ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, akkor is, ha nem nyújtottak be menedékkérelmet. Dan Cărbunaru kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint az egészségügyi szolgáltatásokat az ideiglenes menekülttáborokban vagy a megyei készenléti bizottságok által kijelölt szálláshelyükön vehetik igénybe. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - Eseménynaptár. A jogszabály mindezek mellett lehetőséget biztosít az ukrajnai menekülteknek arra, hogy tartózkodási engedély nélkül is munkát vállalhassanak Romániában – részletezte a szóvivő.
A beszámolója szerint az érintett oldalakra kormánykritikus tartalmak kerültek fel. Az oldalak feltörése miatt több bejelentést is tettek, Tényi István például a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult – írja a lap. "Ez a weboldal a kormányzati propagandamédia része! Elhoztuk az igazságot nektek! Propaganda helyett független sajtót! Nézd meg, hogyan ver át a propaganda média! " – ez az üzenet fogadta több lap olvasóit. Az érintett oldalak között volt a szerint többek között a Nemzeti Sport, a Metropol, a Figyelő, a Szabad föld, a, a Mandiner és több megyei lap is. E cikk írásának pillanatában a szóban forgó oldalak nagy része elérhetetlen volt. A szerint az oldal alján arra utaló szöveget helyeztek el, hogy az akciót az Anonymous nemzetközi hekkercsoport hajtotta végre. Nemzeti konzultáció kitöltése online.fr. Az ügyhöz hozzátartozik még, hogy az vasárnap arról adott hírt: az Anonymous megfenyegette a magyar kormányt és a miniszterelnököt annak oroszbarát politikája miatt. A támadásról az érintett oldalak a Facebookon értesítették olvasóikat.
Sokan tettek azért 2021-ben, hogy tudatosabban kezeljék az interneten elérhető adataikat. Hollandiában és Finnországban voltak a legtudatosabbak a felhasználók 91 százalékkal, majd őket követte Portugália 89 százalékkal. Az összesítésben Románia (56 százalék), Lengyelország (59 százalék) és Szlovénia (61 százalék) szerepelt a legrosszabbul. Magyarország azonban nem marad el az uniós átlagtól, a lakosság mintegy 73 százaléka kezelte tudatosan személyes adatait a világhálón. Index - Gazdaság - Internetes csalások toplistája. A magyarok 93 százaléka tisztában van azzal, hogy milyen következményekkel jár a sütik elfogadása. A világhálón való vásárlás azonban szárnyakra kapott, 27 százalékkal több magyar vásárolt 2021-ben többet online, mint az előző években, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyarok tudatosabban használták az internetet. Egyre több a csalás Már hazánkban is egyre több csaló garázdálkodik online, a kiberbűnözők szinte bárhol lecsaphatnak. Korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk a kibertámadásokkal, hiszen statisztikák szerint 2021 első hat hónapjában csak az Egyesült Államokban több mint 60 százalékkal emelkedett a bejelentett zsarolóvírus támadások száma.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Ebbe a csapdába sétált bele az a miskolci férfi is, aki 650 ezer forintot fizetett azért, hogy megkaphassa állítólagos egymillió dolláros nyereményét - az azonban csak nem akart megérkezni. Végül a férfi a rendőrséghez fordult, amely nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, ám idáig nem sikerült kézre keríteni az elkövetőt vagy elkövetőket. Hogyan szerezhetjük vissza az internetes csalóktól az ellopott pénzt?. Aukciós oldalak - tisztességtelen eladók Egyre népszerűbbek az aukciós oldalak, melyeken meglepően olcsón lehet hozzájutni a legkülönbözőbb árucikkekhez. Az eladók legnagyobb része tisztességes, mivel azonban a szolgáltatónak érthető módon nincs se joga, se módja a regisztrálók leinformálására, egy-egy csaló is közéjük keveredhet. Egy Pest megyei férfi rendszeresen írt ki internetes árverésre termékeket, melyekre beszedte a pénzt a nyertes vevőktől, ám a tárgyakat nem juttatta el nekik. Több mint száz embert károsított meg ily módon. A legtöbben tudomásul vették, hogy becsapták őket, egyikük azonban feljelentette a csalót, akit a rendőrök hamarosan kézre is kerítettek.
Egyre több az internetes csalás, a kibertámadás, sok ember személyes adatait lopják el a csalók, főleg ha óvatlan felhasználók vagyunk. Tényleg ennyire nem figyelünk oda arra, hogy milyen adatokat osztunk meg? 2021-ben az Európai Unió polgárainak mintegy 73 százaléka fordított időt arra, hogy a személyes adataihoz való hozzáférést valamilyen szinten korlátozza. A magyarok 93 százaléka is tisztában van azzal, hogy milyen következményekkel jár a sütik elfogadása. Érdemes óvatosnak lenni, hiszen a csalók pont azokra vadásznak, akik nem foglalkoznak az adatbiztonsággal. Olvasás nélkül kattintunk a sütik elfogadása gombra, nem böngésszük végig a felhasználási feltételeket, sőt, szinte bármit megosztunk a közösségi média platformokon is. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy az internetezők mintegy 73 százaléka azért fordít időt arra is, hogy az adataihoz való hozzáférést korlátozza. A felmérést 2021-ben végezték, három hónapon át gyűjtöttek adatokat, a 16-74 éves internetet használó korosztály körében.
A hamis oldalon olyan fontos adatok megadására kérnek, mint a bankszámlaszám vagy a jelszó. Bár a felhasználókat véletlenszerűen választják ki, a nagy számok törvénye alapján garantáltan vannak közöttük olyanok, akik valóban ügyfelei a szóban forgó pénzintézetnek, és használják is annak internetes szolgáltatásait. Egy részük pedig jóhiszeműen követi is a hamis weboldalon szereplő utasításokat - azaz tudtán kívül a csalók rendelkezésére bocsátja az adatait, akik különböző módokon élnek vissza azokkal. Előfordul, hogy egyszerűen csak elköltik a bankszámlán lévő összeget, vagy kimerítik a hitelkártya keretét, de az is megesik, hogy hitelt vesznek fel a felhasználó nevében. Egy felmérés szerint átlagosan a felhasználók mintegy 5%-a dől be az úgynevezett pishingnek. A kicsalt összegekről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a bankok jó hírüket féltve igyekeznek titokban tartani az efféle malőröket. Egyes becslések szerint azonban csak az Egyesült Államokban évi több százmillió dollárt húznak ki ily módon az áldozatok zsebéből.